4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy felvételt nyert levelező tagozaton teljesítendő iskolai rendszerű (főiskolai) képzésre. Kéthetente két teljes munkanapra kiesik a munkából. Szeretné, hogy az Mt. tanulmányimunkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályában megjelölt – ugyan nem fizetett, de állítása szerint alanyi jogon járó – szabadidőt biztosítsuk a számára. Jogos a követelése? Valóban megteheti a munkavállaló, hogy a munkáltató beleegyezése nélkül távol marad a munkától akár kétheti rendszerességgel? Milyen jogszerű lehetőségei vannak a munkáltatónak ez esetben?

Kérdés: Az Mt. 130. § (2) bekezdés c) pontja szerint a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első évére jár szabadság. Esetünkben az anya a gyermek születése után 15 hónapig volt otthon – azaz a szülési szabadság időtartamára és ezt követően fizetés nélküli szabadságon –, majd ezt követően az apa ment fizetés nélküli szabadságra a gyermek hároméves koráig. Jár-e az apának a fizetés nélkül szabadság idejére szabadság?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam április végéig egy minisztériumban. Április 30-án közös megegyezéssel megszűnt a közszolgálati jogviszonyom, és a megegyezésben egyúttal négyhavi illetmény kifizetéséről is megállapodtam a munkáltatómmal. Az említett illetmény kifizetésére máig nem került sor. A munkáltatóm megszűnt, és több új minisztérium is jogutódjaként került megjelölésre. Kérdésem, hogy kitől követelhetem elmaradt járandóságomat?

Kérdés: Amennyiben a cég két telephelyén választottak helyi üzemi tanácsot, de a telephelyek vezetője nem jogosult a jóléti célú ingatlanok, pénzeszközök felhasználása körében döntést hozni, akkor az üzemi tanács együttdöntési joga a telephelyen foglalkoztatott munkavállalóknak juttatandó jóléti juttatások körében hogyan alakul? A helyi vagy a központi üzemi tanácsot illeti meg az együttdöntési jog?

Kérdés: Kormánytisztviselői jogviszonyban állók tekintetében hogyan érvényesülnek az egyéb jogviszonyokban (Mt. és Ktv. hatályai alá tartozók esetében) irányadó csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok?

Kérdés: Október 20-án közöltük a vállalatunk kereskedelmi igazgatójával, hogy október 29-től kezdődően előreláthatóan 140 munkanap időtartamra németországi munkavégzésre rendeljük ki egy stratégiai fontosságú feladat elvégzése céljából. Kollektív szerződésünk megengedi a törvénynél hosszabb időtartamú kirendelést. Intézkedésünk gazdasági indokoltságával és szükségességével a kereskedelmi igazgató is tisztában volt, ennek ellenére megtagadta az utasításunkat arra való hivatkozással, hogy évek óta több betegsége van, amiket kezeltetnie kell, illetve édesanyjával – annak betegsége miatt – napi kapcsolatot kell tartania. A vállalat vezetése szerint ezek az indokok, különösen a munkavállaló által betöltött pozíció miatt, nem fogadhatók el. Amennyiben a munkavállaló nem hajlandó teljesíteni az utasítást, helytálló lesz vele szemben a rendkívüli felmondás?

Kérdés: Cégünk idén júliusban alakult. Szeretnénk egy rendezvényünkön alkalmi munkásokat foglalkoztatni, de a törvény korlátozza a foglalkoztatható alkalmi munkavállalók számát. Az előírtak szerint az előző hathavi átlaglétszám számítása azt is jelenti, hogy ennél rövidebb ideje létrejött cégnél még nem lehet foglalkoztatni alkalmi munkavállalót?

Kérdés: Néhány munkavállalónknak a tavalyi évről jelentős mértékű ki nem adott rendes szabadsága gyülemlett fel. Felvetődött, hogy azon munkavállalók tekintetében, akik a feladataik miatt nem tudják kivenni a szabadságukat, a ki nem adott rendes szabadságot pénzben váltanánk meg – a távolléti díjnál kedvezőbb juttatást biztosítva számukra. Van-e lehetőségünk erre?

Kérdés: A kollektív szerződésünk kimondja, hogy a munkáltató mely esetekben szüntetheti meg rendkívüli felmondással a munkaviszonyt. Egy munkavállalónk, aki szakszervezeti tisztségviselő, az egyik esethez nagyon hasonló, de azért a leírtakkal nem teljesen azonos magatartást tanúsított. A szakszervezetet tájékoztattuk arról, hogy rendkívüli felmondással kívánunk élni, mire azt a választ adták, hogy mivel a munkavállaló magatartása nem meríti ki a kollektív szerződésben megadott kötelezettségszegést, ezért nem értenek egyet a rendkívüli felmondással. A szakszervezeti álláspont ugyan nem kötelező, de nem szeretnénk jogvitába bonyolódni, és el is bizonytalanított minket a szakszervezet közlése. Valóban igaz, és csak akkor közölhetünk rendkívüli felmondást, ha a munkavállaló magatartása a kollektív szerződésben foglaltakat kimeríti?

Kérdés: A Munka Törvénykönyve 122. §-ának értelmezéséről érdeklődnék. Napi 8 óra munkavégzés esetén mennyivel nő meg a munkában töltött idő a munkaközi szünet miatt, 1 órával vagy 1 óra 20 perccel?