Találati lista:
3621. cikk / 4263 Téves elszámolás a munkaviszony megszüntetésekor – mit tehet a munkáltató?
Kérdés: Egyik munkavállalónk jogviszonyát augusztus 31-én szüntettük meg rendes felmondással. Sajnálatos módon az elszámoláskor tévedésből figyelmen kívül hagytuk, hogy a munkavállalónk a megszüntetésig kivette az egész évre járó rendes szabadságát, és olyan igazolást állítottunk ki, amelynek értelmében a munkavállalónak nem áll fenn további tartozása velünk szemben. Az időarányosságot tekintve ugyanakkor 16 munkanappal több szabadságot vett igénybe, ami átszámolva jóval több egy félhavi munkabér összegénél. Kérdésem, hogy a hibás elszámolás ellenére lenne-e jogalapja a követelésünknek, és amennyiben igen, csak bírósági úton érvényesíthetjük azt?
3622. cikk / 4263 Részvétel a kollektív szerződés módosításában
Kérdés: Cégünknél a kollektív szerződés megkötését követően alakult egy új szakszervezet, amelyik az Mt. 29. § (2) bekezdése alapján az azonos foglalkoztatási csoporthoz tartozó munkavállalók reprezentatív szakszervezetének minősül. Tekintettel arra, hogy jelenleg folyamatban vannak a kollektív szerződés módosítására irányuló tárgyalások, vajon meg kell-e hívni ez utóbbi szakszervezetet a módosítással kapcsolatos tárgyalásokra? Ha igen, milyen minőségben vehet részt az egyeztetéseken: megfigyelőként vagy tárgyaló félként?
3623. cikk / 4263 Munkavégzés a felmentési idő alatt
Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg, és a felmondási idő egésze alól felmentettük a munkavégzési kötelezettsége alól. Mivel a felmentési idő még nem telt el, a munkavállalónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy szeretne ismét munkát végezni a felmondási idő egy részében. Kötelesek vagyunk-e teljesíteni a munkavállalónk kérését?
3624. cikk / 4263 Egyszerűsített foglalkoztatás – "maximumbér"?
Kérdés: Az egyszerű foglalkoztatással alkalmazott alkalmi munkavállalónak (teljes munkaidőben) mennyi bér fizethető? Csak a minimálbér vagy több?
3625. cikk / 4263 Központi üzemi tanács választása
Kérdés: Üzemi tanácsi választásokat tartunk, kérdésünk: amennyiben a cégnél több telephelyen dolgoznak munkavállalók, de csak két telephely van, ahol 15 és 50 fő között van a létszám, mindenhol máshol 15 alatt, akkor hogyan kell üzemi tanácsot választani? Elég egyet, vagy létre kell hozni központi üzemi tanácsot ekkor is? A telephelyek mindegyikén a törvény általi munkáltatói jogokat gyakorolja a vezető.
3626. cikk / 4263 Munkabérből levonással okozott kár
Kérdés: Cégünk egyre gyakrabban kap megkereséseket bankoktól és hitelintézetektől annak érdekében, hogy a munkavállalóinkkal kötött hitelszerződésük törlesztőrészleteit vonjuk le a munkavállalók béréből, és közvetlenül utaljuk el nekik. A megkeresésekben hivatkoznak arra, hogy a munkavállaló a hitelszerződésben hozzájárult a levonásokhoz. Kötelesek vagyunk ezeknek eleget tenni? Mivel járhat, ha ilyen levonást teljesítünk?
3627. cikk / 4263 Felmondási idő – végigdolgozható-e munkavállalói kérésre a 98%-os adó elkerülése miatt?
Kérdés: Állami tulajdonú munkáltatóm szeptemberben rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyomat, és a munkaszerződésem alapján 10 havi felmondási időre járó munkabért, illetve 2 havi végkielégítést állapított meg részemre. Ekkor levonta a munkáltató az szja-t is. A vezetőm úgy döntött, hogy a felmondási idő teljes időtartama alatt mentesít a munkavégzési kötelezettség alól. Figyelemmel azonban arra, hogy az időközben hatályba lépett új törvény alapján engem is érinteni fog a 98%-os különadó-fizetési kötelezettség – a jövedelmem összege meghaladja a 2 millió Ft-ot –, írásban kérvényeztem, hogy a felmondási időmet hadd dolgozzam le. A munkáltatóm indokolás nélkül elutasította a kérésemet. Van-e jogi eszköz arra, hogy a munkavállaló a felmondási idő alatt kezdeményezze a munkavégzést azért, hogy ezzel "mentesítse" a felmentési időre járó munkabérét – vagy annak egy részét – a különadó-fizetési kötelezettség alól? Átmenetileg mentesülök-e a különadó-fizetési kötelezettség alól, mivel a jogviszonyom jogellenes megszüntetésével kapcsolatban bírósághoz fordultam?
3628. cikk / 4263 Fizetés nélküli szabadság – egyoldalú elrendelés?
Kérdés: Van-e jogi lehetőségünk arra, hogy a cégünknél október hónap végén esedékes körülbelül 1 heti leállás időtartama alatt fizetés nélküli szabadságra küldjük azokat az alkalmazottakat, akiknek a munkaerejét nem tudjuk igénybe venni a teljes raktárkészletünk másik régióba történő átköltöztetése során?
3629. cikk / 4263 Próbavásárlás
Kérdés: Áruházunk ún. próbavásárlás segítségével kívánja ellenőrizni azt, hogy munkavállalóink betartják-e azokat a jogszabályi előírásokat, amelyek megtiltják a dohányáruk és a szeszes italok fiatalkorúak számára történő értékesítését. A próbavásárlásokra egy külső céggel kötnénk szerződést. Milyen kötelezettségeket kell e körben betartanunk a munkavállalóinkkal szemben?
3630. cikk / 4263 Szabadságkiadás – csak a munkáltató által meghatározott hónapokban?
Kérdés: Az év egy jelentős részében, januártól egészen augusztusig nagy a munkateher a cégünkön, rengeteg a megrendelés. Ezért a munkavállalók részére csak augusztus 1-je után engedélyezünk hosszabb szabadságokat (2-3 napra elmehetnek a munkavállalók január 1-je és augusztus 1-je között is). Ezt minden évben közöljük, és ennek megfelelően töltik ki a munkavállalók a szabadságolási ütemtervet. Jogilag elfogadható az a megoldás, hogy a hosszabb szabadságkiadást az év egy meghatározott időszakára korlátozzuk?
