3888 cikk rendezése:
3621. cikk / 3888 Teljesítménybér – ha javítani kell a hibákat
Kérdés: Cégünk teljesítménybéres rendszerben foglalkoztatja a dolgozóit, és problémát okoz nekünk a következő: a munkavállalók az általuk hibásan legyártott termékeket ki kell, hogy javítsák, erre külön teljesítménybért nem kapnak, igen ám, de ez így rontja a teljesítményüket! Hogyan kell ezt a feladatot figyelembe venni a teljesítménykövetelmény meghatározásánál?
3622. cikk / 3888 Rendkívüli munkavégzés "szabadnapokon"
Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?
3623. cikk / 3888 Csoportosnak minősül-e a létszámcsökkentés?
Kérdés: Cégünknél viszonylag nagyobb számú munkavállaló munkaviszonyát kényszerülünk megszüntetni rendes felmondással oly módon, hogy a létszámcsökkentés valamennyi telephelyen 3-3 munkavállaló munkaviszonyát fogja érinteni. A cégnek Debrecenben kettő, Miskolcon és Békéscsabán egy-egy telephelye van. A debreceni telephelyeinken összesen 25, a miskolci és a békéscsabai telephelyeken 5-5 munkavállalót alkalmazunk immáron évek óta. Vajon a tervezett elbocsájtás csoportos létszámcsökkentésnek minősül-e?
3624. cikk / 3888 Munkaközi szünet – több részletben?
Kérdés: Rendelkezhet a munkáltató arról, hogy a húszperces munkaközi szünetet több – például két tízperces – részletben adja ki a munkavállalók részére?
3625. cikk / 3888 Szociális célú ingatlan értékesítése
Kérdés: Cégünknél több, nagy értékű ingatlan is van, amit üdültetésre használunk, a munkavállalók minden nyáron ingyenesen néhány napot eltölthetnek itt. A jelenlegi gazdasági körülmények között szeretnénk értékesíteni az ingatlanokat, de az üzemi tanácsunk tiltakozik, nem akar hozzájárulni. Nálunk nem működik szakszervezet, és kollektív szerződésünk sincsen, de korábban mindig együtt döntöttünk az üzemi tanáccsal az ingatlanok ügyében. Mindenképpen értékesítenünk kell az ingatlanokat; milyen lehetőségünk van erre?
3626. cikk / 3888 Munkahelymegőrzés támogatása – visszatérítés az állásidő alatt
Kérdés: 2008 augusztusától cégünk 7 munkavállaló egyéves foglalkoztatásához kapcsolódóan munkahely-megőrzési támogatásban részesül. A foglalkoztatási kötelezettségünknek mindeddig eleget tettünk, de tavasszal várhatóan legalább egy hónapra kénytelenek leszünk leállni. Visszakövetelhető-e cégünktől az erre az időszakra kapott munkahely-megőrzési támogatás?
3627. cikk / 3888 Felmondás felfüggesztett nyugdíjasnak
Kérdés: Egyházi gimnázium vagyunk. Felmondással el kívánunk küldeni egy pedagógust, mert GYES-ről visszatér egy másik tanárnő, és kell az álláshely. Az elküldeni kívánt pedagógus előrehozott öregségi nyugdíjat kap. Kérdésünk, hogy ha felfüggeszti a nyugdíját, emiatt kerülhet-e felmondási tilalom alá, és indokolni kell-e a felmondását?
3628. cikk / 3888 Bértámogatás és Start kártya-kedvezmény együtt?
Kérdés: Védett foglalkoztatóként többségében megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatunk, akiknek bérköltségéhez kapcsolódóan állami támogatásban részesülünk. Start kártyával rendelkező, megváltozott munkaképességű pályakezdőt tervezünk felvenni. A pályakezdő bérköltségének kiszámításakor figyelembe vehető-e a Start kártyához kapcsolódó járulékkedvezmény? Van-e a munkáltatónak visszafizetési kötelezettsége, ha az újonnan felvett munkavállaló munkaviszonyát próbaidő alatt megszüntetné?
3629. cikk / 3888 Szabadságmegváltás és átlagkereset
Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
3630. cikk / 3888 Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség
Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
