Helyettesítés – a határozott idejű munkaszerződés meghosszabbítása

Kérdés: Jelenleg a munkavállalónk gyermeke születése miatt fizetés nélküli szabadságon van. Helyére új munkavállalót vettünk fel, akinek 2025. december 31-én jár le a szerződése. A fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló nem kíván visszajönni gyermeke hároméves koráig, de a felhalmozódott szabadságát is ki szeretné majd venni. Hogyan célszerű a helyettesítő munkavállaló munkaszerződését meghosszabbítani? Konkrét naptári nap szerint határozzuk-e meg a határozott idejű munkaviszony időtartamát (azt azonban, hogy mely időpont lesz ez valójában, nem lehet biztosan tudni), vagy van-e lehetőség arra, hogy a határozott időt akként határozzuk meg a munkaszerződésben, hogy az „XY távollétének idejére” szól? Ebben az esetben alkalmazható a helyettesítő személy a régi munkavállaló szabadságának ideje alatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Mt. 128. § (1) bek.]. Ha meg akarják hosszabbítani annak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Egyéni vállalkozóként az egészségügyi szolgálati jogviszony mellett

Kérdés: Az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését tervezi, ingatlannal kapcsolatos tevékenységi körben. A jogviszonyából fakadó kötelezettségek miatt a tevékenység megkezdéséhez előzetesengedély-kéréssel fordult a fenntartóhoz. A fenntartó jogosult-e az engedély megadására, ha ez a munkavállaló munkaidejét nem befolyásolja?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt – ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – általános szabály szerint csak az erre jogszabályban kijelölt szerv előzetes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Foglalkoztatás az általános munkarendtől eltérő beosztásban

Kérdés: Művelődési házban általánostól eltérő munkarendben dolgozó (kedd–szombat munkanap, vasárnap–hétfő pihenőnap), teljes munkaidős, az Mt. hatálya alatt álló munkavállalók munkaidejével kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni.
1. Áthelyezett munkanap esetén az általános munkarendben foglalkoztatottak szombaton dolgoznak le olyan napot, ami egy-egy ünnepnap miatt pihenőnapnak minősül. A művelődési ház alkalmazásában állók szombaton eleve dolgoznak. Az ő esetükben hogyan működik például a december 24-i nap „ledolgozása”? Mikor kellene ezt teljesíteniük?
2. A művelődési ház szombaton 9–15 óra között van nyitva. Ha nincs rendezvény, akkor a munkavállalók is ebben az időintervallumban dolgoznak, azaz 6 órát. Ebben az esetben lesz olyan nap, amikor 10 órát kellene dolgozniuk? A heti/havi óraszám meg kell, hogy egyezzen az általános munkarendben dolgozók óraszámával?
3. Sok esetben a rendezvények miatt akár késő este/éjszaka is dolgoznak a munkavállalók. Az így keletkezett túlóra akár szabadidő formájában is biztosítható?
4. Megfelelő, ha a munkavállalók az általánostól eltérő munkarendben vannak foglalkoztatva? Vagy az ő esetükben célszerű lenne a más munkaidő-beosztás szerinti foglalkoztatás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Az Mt.-ben foglalt felhatalmazás alapján, egy miniszteri rendelet minden évben meghatározhatja az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását [Mt. 102. § (5) bek.]. Ennek lényege az, hogy ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Részmunkaidős munkavállaló havi munkaideje

Kérdés: A részmunkaidős munkavállaló havi munkaidőkeretben dolgozik, heti 16 órában, melyet hétfő–kedd napokon, tömbösítve teljesít (a napok nincsenek rögzítve a munkaszerződésben). Alapbére havibérben van megállapítva. A decemberi ünnepnapok miatt szükséges-e arányosítani a ledolgozandó óraszámait december hónapban, vagy ünnepnapoktól függetlenül heti 16 órára, öt héten át hétfő–kedd napokra beosztható a munkaideje, napi 8 órában? A heti 40 órában dolgozó munkavállaló kevesebbet dolgozik abban a hónapban az ünnepnapok miatt, ezért a munkaidejét tömbösítve ledolgozó részmunkaidősnek is arányosan kevesebbet kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérdés szerint a munkavállaló heti 16 órás részmunkaidőben dolgozik, heti munkaidőkeretben, ahol hétfőre és keddre napi 8-8 órára van beosztva, a heti két pihenőnapján felül pedig a fennmaradó napokon 0 órát kell teljesítenie. Az Mt. szerint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Közalkalmazotti besorolás (I.) – az intézményfenntartó véleményénél magasabb osztályba

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó szociális intézményben, szociális munkatárs munkakörben foglalkoztatott munkavállaló végzettségei: általános szociális munkás főiskolai oklevél (1998) és szociálpolitikus egyetemi oklevél (2000), amelyet az ELTE BTK-n szerzett meg 4 féléves kiegészítő képzés keretében. Az intézmény fenntartója szerint ezen végzettségekkel csak F fizetési osztályba sorolható. Helyes a véleményük?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az „F” fizetési osztályba sorolás azt jelentené, hogy a szociális munkatárs munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak csak az általános szociális munkás főiskolai oklevelét veszik figyelembe, a szociálpolitikus egyetemi oklevele figyelmen kívül marad.A Kjt. 61. §-ának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Pedagógusbesorolás és az ukrán szakképesítés honosítása

Kérdés: 2025. XI. 1. napjával önkormányzati óvodában nevelést és oktatást segítő óvodapedagógust helyettesítő pedagógiai asszisztensként neveztünk ki egy hölgyet, aki 2017. évben Ukrajnában államilag elismert óvodai nevelő felsőfokú szakképesítést igazoló oklevelet szerzett óvodapedagógia szakon. A Púétv. és a 401/2023. Korm. rendelet szerint a pedagógus-munkakörbe történő besorolás- és illetménymegállapítás feltétele a pedagógus-szakképzettség igazolása. Mivel a munkavállaló a kinevezés időpontjában még nem rendelkezett a magyar jog szerint elismert pedagógus-szakképzettséggel, a Pedagógus fokozatba sorolásnak akkor nem állt fenn a jogalapja, ezért a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakör és illetmény alkalmazása jogszerűnek tekinthető? A külföldi szakképesítésének elismerését az Oktatási Hivatalnál 2025. XI. 13-án kérelmezte. A külföldi képesítés elismerésére vonatkozó határozat 2025. XI. 28. napján került kiállításra. Véleményünk szerint a szakképzettség e naptól tekinthető igazoltnak. A szakképzettség elismerését igazoló határozat kézhezvételét követően a pedagógusbesorolás feltételei teljesültek, ezért a „Gyakornok” fokozatba sorolása a határozat kiállítását követő időponttól (általában a következő hónap első napjától) jogszerűen végrehajtható. Hogyan járunk el helyesen: ha 2025. XII. 1-jétől módosítjuk a besorolását Gyakornok fokozatba, vagy visszamenőlegesen ezt már 2025. XI. 1-jétől megtehetjük?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elsődlegesen kérdésüknek arra a részére hívjuk fel a figyelmet, miszerint „nevelést és oktatást segítő óvodapedagógust helyettesítő pedagógiai asszisztensként” nevezték ki kolléganőjüket. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló vagy óvodapedagógus, vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő – a szakképzési munkaszerződés tartama

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Az Eszjtv. 8. §-ának (9) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkavállaló fizetési fokozatához mely jogviszonyokat kell figyelembe venni. Eszerint egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időt is. Új belépő dolgozónk a 2022. évben kórházunkkal mint duális képzőhellyel létesített szakképzési munkaszerződéssel végzett munkát, azaz teljesítette az egybefüggő nyári szakmai gyakorlatát 2022. VII. 1-től VII. 31-ig. Figyelembe vehető-e a szakképzési munkaszerződéssel létrejött jogviszony az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítése során a fizetési fokozat megállapításához, a szolgálati elismeréshez?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fizetési fokozat megállapítása, illetve a szolgálati elismerés jogszerző idejének számítása során figyelembe vehető jogviszonyokat az Eszjtv. 8. §-ának (9) és (9a) bekezdése sorolja fel. Ebben a listában a szakképzési munkaszerződés nem szerepel. Ebből következően a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Szolgálati elismerés – a kedvezőbb jogszerző idő szabályai

Kérdés: 2024. VII. 1-jén vettük át mint önkormányzat kötelező jelleggel a járóbeteg-szakellátó központot. Ez előtt nonprofit kft.-ként működött. Egyik kolléga a nonprofit kft.-ben 2010. IX. 1-jén kezdett szakdolgozóként dolgozni. Jogviszonyai közül egy kérdés felmerült a szolgálati elismerés kapcsán. Bt.-ben dolgozott 2007. XI. 1-jétől 2010. VIII. 31-ig. Ez a 2 év 10 hónap beszámításra került a szolgálati elismerésbe mint munkaviszony, viszont most szeretnénk felülvizsgálni, mert mint egészségügyi szakdolgozó dolgozott ennél a háziorvosnál, de a bt. miatt elbizonytalanodtunk a beszámíthatóságban. Ez az időtartam a szolgálati elismerésbe helyesen lett beszámítva?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy az adott jogviszony 2020. november 18. napja előtt vagy azt követően jött létre. Ezek között nem szerepel az az időszak, amikor a munkavállaló az Eszjtv. hatálya alá nem tartozó (tehát nem állami vagy önkormányzati fenntartású) magyarországi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Műszakpótlékra jogosultság és a távollétek idejére beosztott munkanapok

Kérdés: A Kúria a műszakpótlékra jogosultsággal összefüggésben kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése a munkanapok legalább egyharmada fordulatot használja; a munkanap fogalmát az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése rögzíti, melyek összevetéséből az az értelmezés következik, hogy csak a ténylegesen ledolgozott napok arányszáma az irányadó. Általános szabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egy konkrét példán keresztül: a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 12 órás munkaidővel 3 napon 18.00-tól 06.00 óráig és 2 napon 06.00-tól 18.00 óráig végez munkát, és 14 napon át a szabadságát tölti beosztás szerint 06.00-tól 14.00 óráig tartó munkaidejű munkanapok alatt, heti 2 pihenőnap kiadásával. A műszakpótlék számításánál hogyan jár el helyesen a munkáltató? Ha csak a ténylegesen ledolgozott napok figyelembevételével, vagy a beosztás szerint szabadság, betegszabadság és a ténylegesen ledolgozott napok arányát tekintve nézi az arányszámokat? Az egyharmad számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni? Például 17 beosztás szerinti munkanap esetén 5 vagy 6 eltérésnek kell lennie? Történt-e változás a szabályozásban 2022 óta?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Műszakpótlékra jogosultság a gyermekvédelemben

Kérdés: A bölcsődénkben a dolgozóknak jár-e a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján a 15%-os bérpótlék, ha a kisgyermeknevelők beosztása hetente változik? A kisgyermeknevelők (csoportonként két fő) 7 órától 15 óráig és 9 órától 17 óráig dolgoznak. Nem váltják egymást, hanem a műszak egy részében együtt dolgoznak. A bölcsődei nap üzemelési ideje 7 órától 17 óráig tart.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.
1
…
24
25
26
…
448