Tanulmányi szerződés vagy tanulmányi munkaidő-kedvezmény

Kérdés: Tanulmányi szerződés kivel köthető, illetve milyen kritériumai vannak? Ha valaki érettségit adó gimnáziumi képzésen vesz részt esti tagozaton, azzal köthető-e tanulmányi szerződés, illetve milyen munkaidő-kedvezmény adható? Úgy vélem, hogy a titkársági ügyintéző munkakörben dolgozó esetében alapkövetelmény lenne az érettségi megléte. Az érettségi szakmának minősül? Az Mt. 110. § (1) bekezdésében az áll, hogy a munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. Az érettségire ez vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányi szerződés az Mt.-ben szabályozott olyanmegállapodás, amely nem feltétlenül a munkaviszony két alanya között jön létre.A munkáltatók leggyakrabban a velük munkaviszonyban álló munkavállalókkalkötnek tanulmányi szerződést, de természetesen nem kizárt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Munkakörhöz előírt jogosítvány – a meghosszabbítás költségei

Kérdés: A jelenlegi állásomban a munkakör betöltésének feltétele volt, hogy rendelkezni kell B kategóriás jogosítvánnyal. Nekem van is ilyenem, és ezért is kaptam meg az állást. Ez év végén viszont lejár az érvényessége, és meg kell hosszabbíttatnom. A kérdésem, hogy megtéríttethetem-e a munkáltatómmal ennek költségeit, vagy azt nekem kell állnom?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló – munkabérének és költségeinek megtérítésemellett – köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésenrészt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve ha ez személyi vagy családikörülményeire tekintettel reá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Rendkívüli munkavégzés – a munkaszerződésben előre elrendelten?

Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet végez, egységünk egyszemélyes kisbolt, délelőtt 9 órától délután 17 óráig tart nyitva. A munkavállalóm a munkaszerződésben rögzített kölcsönös megállapodás szerint a következőképpen dolgozik. Hétfőtől péntekig délelőtt 8 óra 55 perctől délután 17 óra 04 percig, melyből 45 perc az ebédidő, mely nem része a munkaidőnek. Így a napi munkaidő hossza 7 óra 24 perc. Szombati napon a nyitvatartási idő 9 órától 12 óráig tart, melyet előre túlórában a rendeletnek megfelelően elrendelünk, a munkaszerződésben is rögzítettünk, és 100%-os túlórapótlékot fizetünk. Munkavállalóm heti rendszerességgel a fentiek szerinti beosztásban dolgozik. A rendelet szerinti éves túlórakeretet a dolgozó nem lépi túl. Kérdésem az, hogy a leírtak alapján társaságunk szabályosan foglalkoztatja-e a dolgozót? Ezzel a beosztással nem sérül-e a dolgozó 48 órás pihenőidejének kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...a jogintézményjellegénél fogva – nem lehet előre, a munkaszerződésben megszabni, hiszen azMt. 127. § ának (1) bekezdése szerint a munkáltató rendkívüli munkavégzést csakkülönösen indokolt esetben rendelhet el. A rendkívüli munkavégzés szükségességeáltalában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Foglalkoztatási kötelezettség – gazdaságilag nehéz helyzetben lévő munkáltatónál

Kérdés: Az ügyvezető bejelentette, a részlegünket érintő megrendelések csökkennek, így fokozatosan rövidíteni fogják a ledolgozandó munkaórák számát, ezzel arányosan csökkentik a munkabért. Jogszerűen levonható-e a fizetésemből az a kiesett idő, amikor nem tud munkát adni a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 102. § (1) bekezdése szerint a munkáltató egyikalapvető kötelessége, hogy a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyravonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztassa,vagyis a munkáltató köteles a munkaszerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Rendkívüli felmondás – a nyitva álló határidő

Kérdés: Munkavállalónk betegállományának lejártát követően immáron két hete felszólítás ellenére sem jelentkezik a munkahelyén. Úgy döntöttünk, hogy munkaviszonyát – tekintettel arra, hogy ilyen időtartamú igazolatlan hiányzás a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékben történő megszegésének minősül – rendkívüli felmondással szüntetjük meg. Mivel a rendkívüli felmondás csak az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül gyakorolható, nem vagyunk biztosak, hogy vajon még "benne vagyunk-e" a határidőben. Önök szerint meddig tehetjük meg jogszerűen a rendkívüli felmondásra irányuló jognyilatkozatunkat?
Részlet a válaszából: […] ...történttudomásszerzéstől, azaz magának az igazolatlan hiányzásnak a befejeződésétőlkell számítani. Egészen eddig az időpontig a munkáltató nem feltétlenül tudná ugyanismegállapítani, hogy a munkavállaló távollétének mi volt a konkrét oka, s ennekmegfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Rendkívüli felmondás – az álláskeresési járadékból hátralévő összeg kifizethetősége

Kérdés: 1999 óta folyamatos határozatlan idejű munkaviszonyomat a munkáltatóm rendkívüli felmondással megszüntette. Ezt követően két hónapon belül sikerült elhelyezkednem, napi hatórás munkaviszonyban. Kérdésem: munkaviszonyom alapján jogosulttá váltam-e az álláskeresési járadékra, s ebből mekkora összeg illet meg elhelyezkedésem esetén?
Részlet a válaszából: […] ...alapvető feltétele, hogyaz álláskeresési járadék folyósítási időtartama megkezdődjön, amikor azálláskereső újból elhelyezkedik. A munkáltató rendkívüli felmondása esetén azonban azálláskeresési járadék folyósítási ideje nem az álláskeresőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ügyelet elrendelése köztisztviselőknél

Kérdés: Az államigazgatásban köztisztviselőként dolgozom, és a főnököm július 1-jén, a köztisztviselők napján ügyeletet akar elrendelni. Ez a nap a Ktv. szerint munkaszüneti nap. Nálunk nincs ügyfélforgalom. Kérdésem, hogy be lehet-e hívni minket ügyelni, elrendelheti-e a főnököm az ügyeletet?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. alapján a munkaszüneti napon kivételes esetben,megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működőmunkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztatható köztisztviselőesetében rendelhető el rendkívüli munkavégzés. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Első fizetés

Kérdés: Pályakezdő vagyok, idén tavasszal fejeztem be tanulmányaimat egy érettségi utáni szakképzésen. Aláírtam egy munkaszerződést, mely szerint a vállalathoz való belépésem dátuma 2008. szeptember 25. A vállalat a munkabéreket minden hónap 10-ig utaltatja a bankszámlámra, a kérdésem az lenne, hogy ha 25-én beléptem a céghez, akkor mikor kapom meg az első fizetésemet?
Részlet a válaszából: […] ...A munkába állítást követően terhelik a feleketa munkaviszonyból származó alapvető kötelezettségek: a munkavállaló dolgozni, amunkáltató bért fizetni köteles. A munkabér az elvégzett munka ellenértéke.Ebből az következik, hogy akkor is megilleti munkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Rablás, mint elháríthatatlan káresemény?

Kérdés: Cégünket kirabolták. A rablás során az elkövető pisztolyt fogott rám, majd arra kényszerített, hogy nyissam ki a páncélszekrényt, és mikor ellenkezni próbáltam, megütött, így végül odaadtam a pénzt. Később kiderült, hogy a biztonsági rendszer nem is működött, költségcsökkentés miatt leszerelték, így hiába is vártam a rendőrséget. Az eset után az átélt trauma miatt kórházba kerültem, és amikor felépültem, kértem a munkáltatótól az ebből származó káraim megtérítését. Ezt megtagadta, mondván, hogy a rablás egy működési körön kívül eső és elháríthatatlan esemény, így nem köteles fizetni. Ezt én nem tartom méltányosnak, nincs lehetőségem legalább a kórházi számlák megfizettetésére?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel. Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kártműködési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Költségkompenzációs támogatásra való jogosultság

Kérdés: 40 megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató kiemelt akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező szervezetként költségkompenzációs támogatásban részesültünk. A támogatást 2008 áprilisában szüntették meg, mivel március 16-án lejárt az akkreditációs tanúsítványunk érvényességi ideje. Továbbá határozatban visszakövetelték a márciusi törthónapra, valamint az áprilisra kifizetett támogatás összegét. Cégünk 2008. március 18-án kérelmet nyújtott be az akkreditációs tanúsítvány megújítására, amelyet végül 2008. június 2-án állított ki részünkre a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Jogszerű volt-e a támogatás megszüntetése? Van-e jogi lehetőség a támogatás június 2-tól történő újbóli folyósítására?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet (III.) 2. §-ának (1) bekezdés f) pontjaalapján védett foglalkoztató a kiemelt, illetve a feltételes tanúsítvánnyalrendelkező munkáltató. A kiemelt tanúsítvány a munkáltatót védettfoglalkoztatóvá minősíti, míg a feltételes tanúsítvány a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
1
404
405
406
419