Találati lista:
2011. cikk / 2121 Műszak- és vasárnapi pótlékra való jogosultság
Kérdés: Hogyan kell meghatározni a munkaidő napi beosztását a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál? Kereskedelmi egységünk reggel 6 órától este 10 óráig van nyitva. Délutáni műszakpótlékot (15%) mikor kell fizetni? A munkavállaló vasárnapi foglalkoztatása esetére kell-e 100% pótlékot kell fizetni, ha a munkavállaló beosztása alapján végez vasárnap munkát?
2012. cikk / 2121 Műszakpótlék – ha nem csak a munkarend több műszakos
Kérdés: A portaszolgálat ellátásánál – amit mindennap, hétvégén is 24 órában kell elvégezni – reggel 6 és este 18 órakor van váltás. Van olyan portásunk, aki általában csak éjszaka vagy csak nappal dolgozik, és olyan is, aki hol éjjel, hol nappal. Kérdésem, hogy kell fizetni nekik a délutáni és az éjszakai műszakpótlékot?
2013. cikk / 2121 Rendkívüli munkavégzés – munkaidőkereten túli "lecsúsztatása"
Kérdés: Megállapodhat-e a munkáltató a munkavállalóval arról, hogy a két hónapos munkaidőkeret alatt teljesített túlórákkal a következő munkaidőkeret alatt ledolgozandó órák csökkennek, vagyis "lecsúsztatja" a munkavállaló őket? Ha erre nincs lehetőség, hogyan lehet szabályosan eljárni?
2014. cikk / 2121 Állásidő vagy négynapos munkahét?
Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
2015. cikk / 2121 Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt
Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
2016. cikk / 2121 Keresőképtelenség elszámolása munkaidőkeret esetén
Kérdés: Hat hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk, és egyik munkavállalónk, aki a csúcsidőszakban dolgozott, megbetegedett. Jelenleg – figyelemmel arra, hogy keresőképtelen – nem tudjuk a munkaidőkeret végéig kiadni részére a pihenőidőket. Ilyen esetben – annak ellenére, hogy előreláthatólag még hónapokon keresztül beteg lesz – a munkaidőkeret végén csak rendkívüli munkaként lehet elszámolni a keret első felében teljesített többletmunkáját? A rendkívüli munkavégzésért járó díjazás kifizetése a táppénz folyósítása mellett elszámolható?
2017. cikk / 2121 Munkát végző "keresőképtelen" munkavállaló és a rendes felmondás
Kérdés: Cégünknél az ügyvezető és a személyzeti osztály vezetője a munkaidő befejezése előtt fél órával kísérelte meg átadni a munkavállaló részére a rendes felmondást. A munkavállaló a felmondólevél elolvasása után megtagadta az átvételt, majd – annak ellenére, hogy az aznapi jelenléti íven a munka megkezdését aláírásával is igazolta – közölte: betegállományban van. Az átvétel megtagadásáról jegyzőkönyv készült, a munkavállaló ennek aláírását azonban megtagadta. Néhány nappal ezt követően postai úton eljuttatott a munkáltatóhoz egy olyan beteglapot, amelyen a keresőképtelenség kezdő időpontja megegyezik a felmondás átadása megkísérlésének időpontjával. Kérdésünk, vajon jogszerű-e a felmondás?
2018. cikk / 2121 Készenlétnek minősül-e a bekapcsolt telefon?
Kérdés: Az elmúlt hónapban arra kértem néhány beosztottamat, hogy lehetőség szerint próbálják estig bekapcsolva hagyni mobiltelefonjaikat, amit utóbb honoráltam is. Felhívták azonban a figyelmemet arra, hogy ezzel a kéréssel jelentős készenlétidíj-fizetési kötelezettségem keletkezett. Valóban így van? Egyiküket sem köteleztem arra, hogy elérhető legyen, nem mondtam meg, hogy hol tartózkodjanak, és nem is telefonáltam egyiküknek sem.
2019. cikk / 2121 Felmondás elleni védettség – a tilalom lejárta után?
Kérdés: Cégünk a gazdasági válság miatt felmondásokat tervez, az Mt. szerint azonban a munkavállaló a keresőképtelenség (táppénz) lejárta után harminc napig még védettséget élvez a munkáltatói rendes felmondás tekintetében. E védettség ellenére sem tudunk a munkavállalónknak munkát adni. Megítélésünk szerint ezzel a helyzettel könnyen visszaélhet, hiszen ha visszajön a táppénzből, és azt látja, hogy nincs munka, újra elmegy táppénzre, s ezt akár jó néhány hónapig is így tudja folytatni. Önök szerint milyen megoldás létezik erre a helyzetre?
2020. cikk / 2121 Készenléti jellegű munkakör – munkaidő és díjazás
Kérdés: Intézményünknél a vagyonőrök kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. Két hónap alatt tizenöt 24 órás szolgálatot kell teljesíteniük. Munkaidő-beosztásuk szerint egymást váltva, 24 óra munkavégzésre vannak beosztva, majd ezt követően 72 óra pihenőidő jár részükre. Költségvetési intézményként működünk, a Magyar Államkincstár számfejtő hely adatai alapján a havi kötelező óraszám 174 óra kellene, hogy legyen. Ennek megfelelően a kötelező óraszám havi fix béres munkavállalónál két hónapra 348 óra. A vagyonőrök azonban a fentebb kifejtettek szerint két hónap alatt 360 óra munkát végeznek. A munkaóra-különbözetre milyen összegű bér jár, ha havi fix béresek, a tevékenységünk szolgáltatási funkció, és folyamatos vagyonvédelmet kell biztosítaniuk?
