Felszámolási eljárás – a munkáltató bértartozásának megelőlegezése

Kérdés: Nyugat-magyarországi takarítóvállalat ellen felszámolási eljárás indult, a munkavállalók egy része Ausztriában végezte a munkáját. Jelentheti ez azt, hogy az Ausztriában dolgozó munkavállalókat megillető munkabértartozás kiegyenlítése iránt nem lehet támogatási kérelemmel fordulni a Bérgarancia Alaphoz? Melyik az a legkorábbi időpont, amikor a támogatás iránti kérelem benyújtható?
Részlet a válaszából: […] A Ba. 2. § (1) bekezdése alapján a felszámoló a felszámolásalatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos magyarországimunkavégzési hellyel rendelkező munkavállalókkal szemben fennálló bértartozásmegtérítésére a felszámolás kezdő időpontját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Munkabéremelés – kötelező vagy csak lehet

Kérdés: A munkaszerződésben benne foglaltatik: a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a havi alapbér összegét rendszeresen, de legalább évente egyszer felülvizsgálja. Ennek keretében a munkavállaló teljesítményét, valamint az évi infláció mértékét figyelembe véve a lehetőségek függvényében minden év január 1-jével a KSH által közzétett előző évi inflációs ráta legalább 80%-val a személyi alapbért megnöveli. Kérdés, hogy erre a kikötésre alapítva lehet-e az eltelt két évben meg nem valósított munkabéremelést kikövetelni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségettartalmaz. A havi alapbér összegének évente legalább egyszeri felülvizsgálatáta munkáltatónak el kell végeznie. A munkabér inflációs ráta 80%-ának megfelelőemelésére viszont csak akkor köteles, ha azt a munkavállaló teljesítményealátámasztja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Munkabérfizetés – jogviszony megszűnésekor

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogyha hónap közepén megszűnt azonnali hatállyal a munkaviszony, számfejti ugyan a bért (kiadja a dolgozónak a bérlapot is másnap), de azzal, hogy azt majd a következő hónap fizetésnapján utalja el?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésbeli díjazásra nem a munkabér kifizetésére vonatkozóáltalános munkabérvédelmi szabályok vonatkoznak, hanem az Mt. 97. § (2)bekezdése, mely szerint a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor), azutolsó munkában töltött napon a munkavállaló részére ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Garantált bérminimum – többes munkakörben

Kérdés: A sógorom rendelkezik a munkaköréhez szükséges szakmunkásvégzettséggel. Nem akarják neki kifizetni a garantált bérminimumot, mert nem mindig csak azt a munkakört látja el. Most alá akarják vele íratni, hogy beleegyezik, amennyiben a munkaidejének kevesebb mint 50%-ában látja el az eredeti munkakörét, akkor arra a hónapra nem kapja meg a szakmunkás-minimálbért. Megtehetik ezt?
Részlet a válaszából: […] ...egy ilyen megállapodást, az érvénytelen lesz,tekintettel arra az Mt. 8. § (2) bekezdésébe foglalt szabályra, miszerint amunkavállaló munkabérének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, semelőzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Rendkívüli munkavégzés – munkaidőkereten túli "lecsúsztatása"

Kérdés: Megállapodhat-e a munkáltató a munkavállalóval arról, hogy a két hónapos munkaidőkeret alatt teljesített túlórákkal a következő munkaidőkeret alatt ledolgozandó órák csökkennek, vagyis "lecsúsztatja" a munkavállaló őket? Ha erre nincs lehetőség, hogyan lehet szabályosan eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés esetén a munkavállalót a munkabérénfelül az Mt. 147. §-ában meghatározott bérpótlék és/vagy szabadidő, illetvepihenőnap (pihenőidő) illeti meg. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőt -eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Illetménycsökkentés GYES alatt?

Kérdés: GYES-en vagyok a kislányommal. A minap kaptam egy illetményváltozásról szóló értesítést az önkormányzattól, ahol dolgozom, melyben tájékoztatnak, hogy a megállapított havi illetményem mintegy 50 ezer forinttal csökken. A csökkenés az alapilletmény-eltérítés mértékének 113%-ról 100%-ra történő csökkentésének köszönhető. Tudomásom szerint a GYES-en lévők illetményének csökkentése ezen időszak alatt nem lehetséges, továbbá a bérfejlesztés Mt. alapján jár nekik. Az alapilletmény eltérítését azonban célkitűzés, illetve ezt követő teljesítményértékelés előzi meg. Esetemben sem célkitűzésre, sem teljesítményértékelésre két éve nem került sor. A munkáltató szerint az illetmény megállapítása, amennyiben eltérítést alkalmaznak, a Ktv. szerint csak a tárgyévre vonatkozik. Minden évben az előző évi szakmai munka alapján kell megállapítani az illetményeltérítés mértékét, így az új illetmény összegét is, és mivel nem dolgoztam, nincs alapja az eltérítésnek. Hogyan kell ezt megítélni?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 43. § (4) bekezdése szerint a hivatali szerv vezetőjea megelőző év szakmai munkája értékelése alapján a tárgyévre vonatkozóan aköztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményétdecember 31-ig (helyi önkormányzatnál tárgyév március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Elmaradt munkabér – a követelés érvényesítése

Kérdés: Azon munkaadók ellen, akik nem tesznek eleget a bérfizetési kötelezettségüknek, a munkavállalók csak peres úton szerezhetnek érvényt jogos követelésüknek? (Mivel ígérgetésen kívül mást nem kap az alkalmazott.) Tulajdonképpen tizenkét munkanapról szól a történet, ez lenne a jogos igényem. A bér kifizetésével a munkaadó részéről 29 naptári nap a késés a mai napig. Arra gondoltam, hogy az értéknek megfelelően nem foglalhatok-e le valamilyen tárgyat, amíg nem teljesítik a bér kifizetését? Mivel a kifizetendő bér nagysága nem túl nagy, így peres úton érvényt szerezni nem érdemes. Sajnos nem tartozom a gazdagok közé, így minden kis összegre szükségem van.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótólmunkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen (Mt. 141. §). Amunkabért – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a magyar törvényespénznemben kell megállapítani [Mt. 154. § (1) bekezdés]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Állásidő vagy négynapos munkahét?

Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
Részlet a válaszából: […] ...sikerrel, mivel ebben azesetben a ténylegesen ledolgozott munkaórákra, munkanapokra kifizetett bérrelkell számolni.Az állásidőre járó munkabér csökkentése kollektívszerződésselLényegében az állásidőre vonatkozó szabályt mondja ki atörvény azzal a rendelkezésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt

Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
Részlet a válaszából: […] ...átlagkeresetet kell fizetni, részére azátlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak)kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár. Az átlagkeresetszámításánál időbér esetén a személyi alapbért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Kollektív kárfelelősség

Kérdés: A munkáltatónknál a raktárból eltűnt néhány reklámanyag, szórólapok, plakátok, valójában azt sem tudjuk, mi volt bent. A raktár zárható, csak néhány ember mehet be, de a főnök titkárnőjénél is van pótkulcs. Az ügyvezető úgy döntött, hogy minden dolgozónak, akinek kulcsa volt a raktárhoz, levon 15 000 Ft-ot a fizetéséből, kivéve a titkárnőjét, mivel ő "nem szokott lemenni". Ehhez a levonáshoz valamilyen papírt is alá akar írattatni velünk, és azzal fenyeget, hogy feljelent mindenkit, ha nem írjuk alá. Mit lehet ilyenkor tenni?
Részlet a válaszából: […] ...(2)bekezdés]. Ha azonban a munkavállaló elismeri a károkozás tényét éskörülményeit, és felhatalmazza a munkáltatót a kárösszegnek a munkabérébőltörténő levonására, akkor a munkáltatónak nem kell bírósághoz fordulnia. Amunkavállaló ugyanakkor nem kényszeríthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
1
108
109
110
116