Munkabér kifizetésének megtagadása munkavállalói felmondás esetén

Kérdés: Találtam egy új állást, a munkáltató azonban kikötötte, hogy a versenytársánál korábban létesített részmunkaidős munkaviszonyomat meg kell szüntetnem. Ennek megfelelően fel is mondtam a részmunkaidős munkaviszonyom, azonban a munkáltatóijogkör-gyakorlóm nem fogadta el a kilépésemet arra hivatkozva, hogy a belső szabályzatok miatt hónap közben nem tudnak kiléptetni, csak a hónap végével. Azt mondta, hiába jár le a 30 napos felmondási időm, mivel ez hó közben lenne, nem kapnám meg a törthavi munkabéremet, ezért végig maradnom kell az adott hónapban. Valóban lehetséges a munkabért visszatartani, ha nem hó végén szűnik meg a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A leírtakból arra lehet következtetni, hogy a munkáltató jogellenesen nem kívánja kifizetni a munkabérét. Mindenekelőtt szükséges rögzíteni: a munkaviszony munkavállaló általi felmondása nem függ a munkáltató beleegyezésétől, tehát a munkáltató jogszerűen nem teheti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Bérkifizetés téves bankszámlára

Kérdés: Egyik dolgozónk bérét véletlenül téves bankszámlaszámra utaltuk, mivel édesapja nevére ment a fizetése, akit ugyanúgy hívnak. A dolgozó a bérét édesapjától megkapta teljes egészében. Van-e ebben az esetben bármilyen írásbeli teendőnk, hogy azt rögzítsük, vagy a szóbeli tájékoztatása elégséges, hogy megkapta? Esetleg írassunk vele alá egy nyilatkozatot, vagy édesapja inkább utalja vissza részünkre az összeget?
Részlet a válaszából: […] A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.], készpénzben, vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással [Mt. 158. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavállaló ténylegesen megkapta a munkabérét a téves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Túlórák kifizetésének elmaradása

Kérdés: Egy nonprofit kft.-nél dolgozom mint szakács. 2016. július 8., 9. és 10. napjain túlóráztam, összesen 17 órát a három nap alatt. Ebből a 8. és a 9. pihenőnap volt. Mindeddig ezekből a munkavégzésekből egy fillért nem láttam, a munkáltató arra hivatkozik, hogy nincs pénz! Meddig lehet ezt ezzel magyarázni? A jelenléti ívről ezeket a napokat átvezették egy egyéb nevezetű papírra, mondván, hogy így sok a ledolgozott nap egymás után. Mert akkor 9 napot dolgoztam folyamatosan.
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő [Mt. 107. § a) pont], amelyre munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül további ellenérték illeti meg [Mt. 143. § (1) bek.]. Az ellenérték mértéke az alapbér mellett 50% bérpótlék, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Prémiumfizetés a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A 2015. évi prémiumot nem akarja kifizetni a cég, bár a terv teljesült, de eddig csak a felét fizették. A munkáltató áprilisban csoportos létszámleépítést jelentett be. Májusban a cég megállapodott a szakszervezettel, hogy 2017 januárjában fizeti ki az elmaradást. Megkaptam a felmondásomat, november 2-án jár le a felmondási időm. Kértem a munkáltatót, hogy nekem most fizesse ki, de nem hajlandó. Attól tartok, mivel én már nem leszek az alkalmazottjuk, ezért nem fogom megkapni. Lehet arra kötelezni a céget, hogy most kifizesse?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződés a munkabér kifizetésének határidejét a törvényi szabályoktól szabadon eltérve, akár a munkavállaló számára azokhoz képest hátrányosan eltérve is megállapíthatja [Mt. 165. § (2) bek., 277. § (2) bek.]. Önmagában azonban a szakszervezet és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Vagyoni hátrány hátrányos jogkövetkezményként minimálbér esetén

Kérdés: Az Mt. 56. §-a alapján a vagyoni hátrány szankcióként azon munkavállalók esetében is megállapítható, akik minimálbért kapnak? Álláspontom szerint igen, hiszen az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése és az Mt. 56. §-a sem zárja ki, hogy a minimálbéres munkavállaló esetében a vagyoni hátrány ne lenne alkalmazható. Továbbá azon munkavállalókkal szemben, akiknek több az alapbére, mint a minimálbér, diszkriminatív lenne, ha velük szemben emiatt alkalmazható a vagyoni hátrány szankcióként, a minimálbéres munkatársaikkal szemben azonban nem, még abban az esetben sem, ha a minimálbéres munkavállaló ráadásul súlyosabb vétséget követ el.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló kötelezettségszegése miatt kollektív szerződésben vagy – ennek hiányában – munkaszerződésben megállapítható hátrányos intézkedés egyik formája a vagyoni hátrány. Ez egyfajta "pénzbüntetéshez" hasonlító szankció, amelynek mértéke nem az esetlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Bérelszámolás hóközi kilépés során

Kérdés: A bérjegyzéknek kell-e tartalmaznia a teljesítés hónapját (pl. április) és a kifizetés (pl. május 10.) időpontját? Mi van akkor, ha a teljesítés dátuma nem szerepel a bérjegyzéken, ezért kilépés esetén a munkáltató – mivel áprilisi utalást teljesített 2016. 04. 08.-án, a május havi munkabér pedig kilépés miatt már nem jár – azt mondja, hogy már teljesítette a kifizetést április hóban? Akkor a ledolgozott április havi munkabérem nem kapom meg? Mit lehet tenni ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni [Mt. 155. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Sztrájk tiltása a munkabér kifizetésért

Kérdés: A kollektív szerződésben rögzített, egyhavi alapbérnek megfelelő összegű "szabadságos bér" megfizetését a munkáltató az esedékesség időpontjában anyagi nehézségek miatt nem kívánja megfizetni, helyette 2017-ben szeretné a kifizetéseket teljesíteni, amelyről értesítette a szakszervezetet. Ha a kollektív szerződést a szakszervezet nem kívánja módosítani, de a bérelem kifizetésre nem kerül, akkor a bér kifizetése érdekében szervezhető-e jogszerű sztrájk?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabálya az Mt. 13. §-a szerint, amelynek normatív része a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget is szabályozhat [Mt. 277. § (1) bek. a) pont]. A munkavállaló a munkaviszonyból vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Munkabér kifizetése – nem csak bankszámlára utalással

Kérdés: Hogyan kell kifizetni a munkabért a munkavállalónak, ha a munkaszerződésben nem határoztuk meg, hogy utalással vagy készpénzzel lesz fizetve? A munkáltatónál az utalás a bevett gyakorlat, a készpénzben történő kifizetés komoly nehézségeket okozna.
Részlet a válaszából: […] A munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni. A munkabér kifizetése – ide nem értve a nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Szakszervezet – adatkikérés a munkavállalókról

Kérdés: A nálunk működő szakszervezet – 18 munkavállaló felhatalmazásával – levelet intézett hozzánk, hogy adjuk ki nekik a munkaviszonyukkal kapcsolatos valamennyi adatot (munkaszerződést, munkaidő-beosztásokat, jelenléti íveket, bérfizetési papírokat). Feltételezhető, hogy az adatok alapján a tényleges munkabér-kifizetések megfelelőségét kívánják ellenőrizni. Ezt nem szeretnénk megtenni, arra hivatkoznánk, hogy semmi célhoz kötöttséget nem jelöltek meg, továbbá hogy ezek az adatok – legalábbis részben – a rendelkezésükre állnak. Kötelesek vagyunk-e az adatok kiadására?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által a munkavállaló személyes adatainak kezelésére vonatkozóan az Mt. mellett az Infotv. szabályait kell alkalmazni. Az Infotv. 14. §-a feljogosítja az érintettet (jelen esetben a munkavállalót), hogy kérelmezze az adatkezelőnél (a munkáltatónál),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Szabadságelszámolás – tárgyévet követő januári kiadás esetén

Kérdés: Abban az esetben, ha a szabadság megkezdése az év végére esik, és folytatódik a következő évben öt munkanap erejéig, akkor az öt napot még a decemberi fizetéssel kell elszámolni, vagy a januári fizetéssel?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot [Mt. 124. § (1), (4) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.
1
3
4
5
6