Találati lista:
81. cikk / 95 Részmunkaidő – a kieső munkaidőre járó támogatás
Kérdés: Egyik teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk családtagja ápolására hivatkozva kérte a munkaszerződésében a munkaidő napi 4 órás részmunkaidőre történő módosítását. A munkavállalónk szerint igénybe vehetnénk egy, a részmunkaidős foglalkoztatást célzó támogatást annak érdekében, hogy a munkabére megmaradjon a korábbihoz hasonló szinten. Valóban van-e kifejezetten ilyen támogatás, és ha igen, mi az igénybevétel feltétele?
82. cikk / 95 Határozott idejű munkaviszony határozatlanná válása
Kérdés: Egy gyermeke otthoni gondozási céljából fizetés nélküli szabadságon lévő kolléga helyére határozott idejű munkaszerződés keretében új munkavállalót vettünk fel. A határozott idő tévesen a szülési szabadság tartamára lett meghatározva. Ez utóbbi 24 hét már lejárt. Ennek értelmében a szerződés határozatlanra változott? Milyen módon szüntethető meg a munkaviszony? Csak közös megegyezéssel? A képességgel, magatartással kapcsolatos probléma nem áll fenn.
83. cikk / 95 Létszámcsökkentés – prémiumévek programba vonulás és a nyugdíjszabályok változása
Kérdés: Városunk iskolaigazgatója – a képviselő-testület által elrendelt létszámcsökkentés miatt – az intézmény néhány közalkalmazottja részére a prémiumévek programban való részvételt kívánja felajánlani. A programban érintett két tanárnő 1954 júliusában, illetve augusztusában született, mindketten 26 év közszférában töltött szolgálati idővel rendelkeznek. A nyugdíjtörvény módosítása 2010 januárjától a 2013 utáni nyugdíjba lépések kapcsán 60 év 183 nap életkori jogosultsági feltételt támaszt, ugyanakkor a jelenleg hatályos szabály a 2013 utáni jogosultságok körében még csak 60 évet rögzít. A kérdésünk az lenne, hogy ez év októberében jogszerűen bekerülhetnek-e a szóban forgó pedagógusok a programba?
84. cikk / 95 Szabályváltozás – magyarázat a heti 44 órás munkaidőhöz
Kérdés: Az Mt. június 1-je óta hatályos új szabálya alapján fel lehet emelni a munkaidő mértékét heti 44 órára. Szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, ehhez kérünk pontos tájékoztatást. Milyen feltételek alapján, mikortól és meddig lehet felemelni a munkaidő mértékét? Meddig illeti meg a munkavállalót a felmondási védelem a munkaidő felemelésekor?
85. cikk / 95 Felmentés vagy részmunkaidő?
Kérdés: A szűkös költségvetésre tekintettel a képviselő-testület létszámcsökkentésről hozott döntést. A döntés végrehajtása érdekében a munkáltató meg kívánja hozni a megfelelő intézkedést és két közalkalmazottnak létszámcsökkentés jogcímén, felmentéssel akarja megszüntetni a jogviszonyát. A közalkalmazottak kérték, hogy négyórás részmunkaidőben láthassák el a továbbiakban a feladataikat. Kérdésem, hogy a munkáltató elbocsáthatja-e a közalkalmazottakat, vagy érdemben kell foglalkoznia a kéréssel?
86. cikk / 95 Munkavállaló által "kezdeményezett" közös megegyezés és a csoportos létszámcsökkentés
Kérdés: Mivel a közeljövőben nagyobb számú munkavállaló munkaviszonyát kívánjuk megszüntetni, kérdésként merült fel, hogy amennyiben a közös megegyezésbe kifejezetten beleírjuk, hogy azt a munkavállaló kezdeményezi, az beleszámít-e a csoportos létszámcsökkentésbe?
87. cikk / 95 Csoportosnak minősül-e a létszámcsökkentés?
Kérdés: Cégünknél viszonylag nagyobb számú munkavállaló munkaviszonyát kényszerülünk megszüntetni rendes felmondással oly módon, hogy a létszámcsökkentés valamennyi telephelyen 3-3 munkavállaló munkaviszonyát fogja érinteni. A cégnek Debrecenben kettő, Miskolcon és Békéscsabán egy-egy telephelye van. A debreceni telephelyeinken összesen 25, a miskolci és a békéscsabai telephelyeken 5-5 munkavállalót alkalmazunk immáron évek óta. Vajon a tervezett elbocsájtás csoportos létszámcsökkentésnek minősül-e?
88. cikk / 95 Felmondási indok – a kölcsönvevő működési körébe tartozó ok?
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég vagyunk. Az elmúlt időszakban több kölcsönvevőnk hajtott végre csoportos létszámcsökkentést a gazdasági válság miatt, és egyben a kölcsönzött munkavállalóink jelentős részét is visszaküldte hozzánk, akik foglalkoztatását nem tudjuk megoldani. Felmondhatunk-e nekik arra hivatkozva, hogy a munkaerő-kölcsönző cég eredményes és gazdaságos működése a megrendelők által támasztott munkaerőigényekhez igazodik, attól jelentős mértékben függ, és mivel a kölcsönvevő jelentősen módosította munkarendjét és munkaerőigényét, a gazdaságos működés megteremtése érdekében létszám-racionalizálást, átszervezést kell végrehajtanunk?
89. cikk / 95 Csoportos létszámcsökkentés több megyében
Kérdés: Cégünk a közeljövőben csoportos létszámcsökkentést tervez, mely a különböző megyékben foglalkoztatott területi képviselőinket érintené. Az ország megyéinek nagy részében rendelkezünk egy-egy képviselővel, akiknek a munkaszerződése változó munkahelyre szól, de gyakorlatilag a munkavégzésük során az adott megye területét nem hagyják el, ráadásul mindegyikük lakásában egy-egy kisebb iroda van berendezve. Kérdésünk, hogy vajon a csoportos létszámcsökkentés tekintetében össze kell-e számítani őket, tekintettel arra, hogy a cégnek hivatalosan csupán egyetlen bejegyzett vidéki telephelye van?
90. cikk / 95 Felmondás elleni védettség – a tilalom lejárta után?
Kérdés: Cégünk a gazdasági válság miatt felmondásokat tervez, az Mt. szerint azonban a munkavállaló a keresőképtelenség (táppénz) lejárta után harminc napig még védettséget élvez a munkáltatói rendes felmondás tekintetében. E védettség ellenére sem tudunk a munkavállalónknak munkát adni. Megítélésünk szerint ezzel a helyzettel könnyen visszaélhet, hiszen ha visszajön a táppénzből, és azt látja, hogy nincs munka, újra elmegy táppénzre, s ezt akár jó néhány hónapig is így tudja folytatni. Önök szerint milyen megoldás létezik erre a helyzetre?
