Találati lista:
71. cikk / 91 Szakszervezet egyetértése – kitől kérhető?
Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet egyik tisztségviselőjét is érintő létszámcsökkentésre kell sort kerítenünk. A szakszervezet alapszabályából nem deríthető ki, hogy mi minősül a szakszervezeti felettes szervnek, ki lesz jogosult az egyetértési jogot gyakorolni. Ilyen esetben mit lehet tenni, kivel kell közölni a megszüntetés szándékát, és ki adhatja meg az egyetértést?
72. cikk / 91 Eljárás jogutód nélküli megszűnés esetén
Kérdés: A gazdasági válság miatt jelentős piacokat veszítettünk, és ezért a cég tulajdonosa úgy döntött, hogy végelszámolást kell csinálni, a működést megszünteti. Ilyen esetben mi történik a munkavállalók jogviszonyával? Csoportos létszámcsökkentés lesz, és annak megfelelően kell tájékoztatni őket az üzemi tanácson keresztül?
73. cikk / 91 Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?
74. cikk / 91 Rendeltetésellenes létszámcsökkentés?
Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással – létszámcsökkentésre hivatkozással – szüntettük meg. A munkavállaló szerint a rendes felmondás a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközött, mivel arra azért került sor, mert korábban különböző kötelezettségszegések miatt többször figyelmeztetésben részesült, és több ízben konfliktusba került a feletteseivel. Megítélésünk szerint ezen okoknál fogva nem minősülhet rendeltetésellenesnek a létszámcsökkentés, mivel a felmondásra nem az említett kötelezettségszegések, illetve konfliktusok miatt, hanem valóban a létszámcsökkentés szükségessége folytán került sor. Önök szerint kinek van igaza?
75. cikk / 91 Munkáltató jogutód nélküli megszűnése
Kérdés: Tudomásunk szerint egy nemrégiben elfogadott törvény a munkáltató jogutód nélküli megszűnését a csoportos létszámcsökkentéshez hasonlóan szabályozza. Vajon a módosítás azt is jelenti egyben, hogy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően kötelező konzultációt kezdeményezni a munkavállalók képviselőivel?
76. cikk / 91 Rendes felmondás a GYES folyósítása alatt?
Kérdés: Munkavállalónk 2009. május 12-én tért vissza a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságáról, ezt követően kiadtuk számára az elmaradt rendes szabadságát, majd egy hónapig helyettesített egy szabadságon lévő munkatársat. A gazdasági válság miatt nincs szükségünk rá, s nem tudunk részére munkát biztosítani (cégünk korábban négynapos munkahétre tért át, 20%-os bércsökkentéssel). Az elmúlt öt év alatt nem vettünk fel a helyére senkit. A második gyermeke után 2010. május 12-ig jogosult gyermekgondozási segélyre. Mikor és milyen hatállyal mondhatunk fel neki? Munkaszerződésében három hónapos felmondási idő szerepel.
77. cikk / 91 Részmunkaidő – a kieső munkaidőre járó támogatás
Kérdés: Egyik teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk családtagja ápolására hivatkozva kérte a munkaszerződésében a munkaidő napi 4 órás részmunkaidőre történő módosítását. A munkavállalónk szerint igénybe vehetnénk egy, a részmunkaidős foglalkoztatást célzó támogatást annak érdekében, hogy a munkabére megmaradjon a korábbihoz hasonló szinten. Valóban van-e kifejezetten ilyen támogatás, és ha igen, mi az igénybevétel feltétele?
78. cikk / 91 Határozott idejű munkaviszony határozatlanná válása
Kérdés: Egy gyermeke otthoni gondozási céljából fizetés nélküli szabadságon lévő kolléga helyére határozott idejű munkaszerződés keretében új munkavállalót vettünk fel. A határozott idő tévesen a szülési szabadság tartamára lett meghatározva. Ez utóbbi 24 hét már lejárt. Ennek értelmében a szerződés határozatlanra változott? Milyen módon szüntethető meg a munkaviszony? Csak közös megegyezéssel? A képességgel, magatartással kapcsolatos probléma nem áll fenn.
79. cikk / 91 Létszámcsökkentés – prémiumévek programba vonulás és a nyugdíjszabályok változása
Kérdés: Városunk iskolaigazgatója – a képviselő-testület által elrendelt létszámcsökkentés miatt – az intézmény néhány közalkalmazottja részére a prémiumévek programban való részvételt kívánja felajánlani. A programban érintett két tanárnő 1954 júliusában, illetve augusztusában született, mindketten 26 év közszférában töltött szolgálati idővel rendelkeznek. A nyugdíjtörvény módosítása 2010 januárjától a 2013 utáni nyugdíjba lépések kapcsán 60 év 183 nap életkori jogosultsági feltételt támaszt, ugyanakkor a jelenleg hatályos szabály a 2013 utáni jogosultságok körében még csak 60 évet rögzít. A kérdésünk az lenne, hogy ez év októberében jogszerűen bekerülhetnek-e a szóban forgó pedagógusok a programba?
80. cikk / 91 Szabályváltozás – magyarázat a heti 44 órás munkaidőhöz
Kérdés: Az Mt. június 1-je óta hatályos új szabálya alapján fel lehet emelni a munkaidő mértékét heti 44 órára. Szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, ehhez kérünk pontos tájékoztatást. Milyen feltételek alapján, mikortól és meddig lehet felemelni a munkaidő mértékét? Meddig illeti meg a munkavállalót a felmondási védelem a munkaidő felemelésekor?
