Köztisztviselői illetményalap és alapilletmény – a változásuk közti különbség

Kérdés: Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő vagyok. 2018. február 28-án "soros előrelépés" keretében átsorolt a munkáltatóm I. besorolási osztály 8-as fokozatból 9-es fokozatba. A képviselő-testület 2018. március 8-án elfogadott egy rendeletet, amely tartalmazza, hogy a köztisztviselőket illetményeltérítés illeti meg, teljesítményértékelés alapján 2018. január 1-jétől visszamenőlegesen. A munkáltatóm azt mondta, hogy nekem csak 2018. március 1-jétől tudja elvégezni az illetményemelést, mert a visszamenőleges emelés nem illet meg a magasabb illetménnyel. Tájékoztatása szerint a január-február hónapra járó különbözetet majd egy hóközi számfejtésként egyéb jogcímen fogom megkapni. Jogos-e, hogy nem illet meg a visszamenőleges (magasabb) összeg január-február hónapra, mivel a képviselő-testületi döntés később született, miután engem már törvény szerint át kellett sorolni a magasabb kategóriába?
Részlet a válaszából: […] A Kvtv. 59. §-ának (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben 2018. évre – az önkormányzat saját forrásai terhére – a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőkre – a Kttv.-ben foglaltaktól eltérően – 38 600...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Illetményeltérítés visszavonása

Kérdés: 1993-tól kezdődően a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagyok. Illetményemet 2011. január 1-jei hatállyal 50%-kal eltérítette a munkaadóm a Ktv. 43. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján. A jegyző által készített 2011. évi teljesítményértékelésem eredménye kiváló volt, ezért a jegyző az eltérítés mértékét 2012. évre továbbra is jóváhagyta a rendelkezésére bocsátott bérkereten belül. A képviselő-testület azonban – a polgármester által törvénytelenül összehívott ülésen, a munkáltatói jogkör gyakorlója, azaz a jegyző tudomása és jelenléte nélkül – 2012. április 20-ai döntésével, április 1-jére visszamenő hatállyal az eltérítés mértékét teljes egészében megvonta. Elvette továbbá a 2006. október 12-én megállapított 10% illetménykiegészítést is, az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással, a költségvetési rendelet és a polgármesteri hivatal részére megállapított bérkeret módosítása nélkül. Az illetménycsökkentés esetemben 60%-os bércsökkentést jelent. Szabályos volt-e az illetmény­eltérítés és az illetménykiegészítés megvonása 2012. március 1-jét követően, a nehéz anyagi helyzetre való hivatkozással a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomása és hozzájárulása nélkül 20%-ot meghaladó mértékben?
Részlet a válaszából: […]  Időközben, 2012. március 1-jén hatályba lépett a Kttv. Ennek133. §-a (3) bekezdése szerint a tárgyévet megelőző év minősítése (annakhiányában teljesítményértékelése) alapján az alapilletmény a december 31-igterjedő időszakra -20%-tól +50%-ig téríthető el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Köztisztviselő illetményének eltérítése

Kérdés: Köztisztviselőnk alapilletményét 2011. március 1-jétől 2012. február 29-ig a Ktv. 43. § (4) bekezdése alapján eltérítették 13%-kal. 2012. január 1-jével – mivel az illetménye nem érte el az eltérítéssel együtt sem a garantált bérminimumot [298/2011. (XI. 22) Korm. rendelet] – kiegészítettük 108 000 Ft-ra. Kérdésünk, a 108 000 Ft illetményére rá kell még tenni a 13%-os eltérítést 2012. január 1-jével?
Részlet a válaszából: […]  A Ktv. 43. §-a határozza meg a köztisztviselők illetményemegállapításának alapvető szabályait. A 43. § (1)-(3) bekezdése a besorolásszerinti alapilletményt határozza meg, rögzítve, hogy az a költségvetésitörvényben meghatározott illetményalap, valamint a Ktv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszony felszámolása

Kérdés: Munkavállalóként foglalkoztattunk egy kollégát, ám néhány hónappal később egy ügy kapcsán kiderült, hogy a munkaköre (belső ellen­őr) alapján őt kizárólag közszolgálati jogviszony keretében alkalmazhattuk volna. A hibát orvosolandó, kinevezést szerettünk volna adni számára a munkaköri feladatai változatlanul hagyása mellett, azonban a Ktv. szerinti besorolása alapján járó köztisztviselői illetménye alacsonyabb lett volna a munkaszerződés alapján neki fizetett munkabérénél, ezért az alkalmazott teljesen elzárkózott a felajánlott köztisztviselői jogviszony elfogadásától. Mit tehetünk, ha nem tudunk személyi illetményt megállapítani számára?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 1. § (9) bekezdése értelmében a közigazgatási szervközhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásávalközvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólagközszolgálati jogviszony létesíthető. Az idézett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Körzetközponti jegyző illetményének megállapítása

Kérdés: Körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat vagyunk, és új jegyző kerül kinevezésre nálunk. Kérdésünk, hogy hogyan kell a jegyző illetményét megállapítani, ha körzetközponti önkormányzatról van szó? Jár-e a körzetközponti feladatok ellátásáért külön díjazás?
Részlet a válaszából: […] A körzetközponti jegyző fogalmát a Ktv. 45. § (6) bekezdésehatározza meg. E szerint a körzetközponti jegyző az a jegyző, aki akörzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál törvény vagy kormányrendeletalapján más településekre is kiterjedő illetékességgel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Aljegyző illetménye – meghaladhatja-e a jegyzőét?

Kérdés: Jegyzőnk már évek óta személyi illetményt kap, valószínű, hogy jövőre visszavonják személyi illetményét. Amikor felvételre került az aljegyző, a jegyző illetményéhez viszonyítva állapítottuk meg díjazását. A Ktv. szerint az aljegyző illetménye nem haladhatja meg a jegyző illetményét. Azonban, ha visszavonásra kerül a jegyző személyi illetménye, akkor az aljegyző illetménye meg fogja haladni a jegyzőét. Kérdésem: az aljegyzőnek is csökkentenünk kell-e az illetményét?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 45. § (4) bekezdése kimondja, hogy az aljegyzőilletményét kinevezésekor a képviselő-testület, azt követően a jegyző (atelepülés lakosságszámának figyelembevételével) összegszerűen állapítja megúgy, hogy az nem érheti el a jegyző illetményét, és nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Aljegyző illetményének megállapítása

Kérdés: Az önkormányzatnál jegyző és aljegyző is dolgozik. A jegyző a korábbiakban személyi illetményt kapott. Az aljegyzőt később nevezte ki az önkormányzat, mint a jegyzőt, így illetményét a jegyző személyi illetményéhez viszonyítva állapították meg. A jegyző személyi illetményét később visszavonták. Olyan információt kaptunk, hogy törvénybe ütközik, ha meghaladja az aljegyző illetménye a jegyzőét, mert a Ktv. úgy rendelkezik, hogy az aljegyző illetménye nem lehet magasabb, mint a jegyzőé. Helytálló-e ez, mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 45. § (4) bekezdése tartalmaz rendelkezést azaljegyző illetményének megállapítására. E rendelkezés szerint az aljegyzőilletményét kinevezésekor a képviselő-testület, azt követően a jegyzőösszegszerűen állapítja meg úgy, hogy az nem érheti el a jegyző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
1
2