Pedagógus-gyakornok illetményalapja

Kérdés: Az Nkt. 99. §-ának (14) bekezdése értelmében "ha a pedagógus munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor legfeljebb egy alkalommal a gyakornoki idő lejártáig gyakornokként alkalmazható az is, aki a nyelvvizsga letétele kivételével a pedagógus munkakör betöltéséhez előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kiadásának feltételeit teljesítette (...)". A kérdésünk azzal kapcsolatban merült fel, hogy ilyen feltétellel kinevezni kívánt személy tekintetében az illetményszámításnál középfokú végzettségűnek kell-e tekinteni, vagy felsőfokú végzettségűnek, annak ellenére, hogy nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában nem rendelkezik diplomával, tehát hogyan kell az illetményalapot meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A pedagógus-munkakör betöltésétől meg kell különböztetni a besorolásra és illetményre vonatkozó szabályokat. Az Nkt. 99. §-a (14) bekezdésének rendelkezése, ami a munkakör betöltésénél a fenti kedvezményt biztosítja, még nem írja felül az Nkt. 64. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Pedagógus jubileumi jutalma

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a jubileumi jutalom megállapításnál az egyházi fenntartású oktatási intézményben töltött időt? Az intézmény sokáig állami fenntartású volt, majd még a Kjt. hatálybalépése előtt megtörtént a fenntartóváltás. A dolgozó értelemszerűen ragaszkodna a jubileumi jutalomhoz.
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalomra jogosító időket a Kjt. 87/A. § (1), (2) és (5) bekezdése alapján kell számítani. A munkaviszony nem tartozik a közalkalmazotti jogviszonyként figyelembe veendő idők közé. Ez alól csak az az eset kivétel, ha a munkaviszony 1992. július 1. előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Könyvtáros-tanár munkaideje

Kérdés: Ha főállású könyvtáros-tanárt másik tantárgy tanításával is megbíznak, jár-e számára órakedvezmény a könyvtári órákból?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 62. §-ának (5)–(6) bekezdése kimondja, hogy a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének 80%-a az intézményben töltendő kötött munkaidő, ezen belül pedig a teljes munkaidő 55-65%-a a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.
Kapcsolódó címkék:    

Közalkalmazott magasabb vezető rendkívüli munkájának ellenértéke

Kérdés: A közalkalmazott, aki magasabb vezető (óvodavezető), jelezte írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy jelentős többletmunkát végzett az év során, ezért kéri, hogy szabadidőként ezt az indokoltan túldolgozott munkaidőt "lecsúsztathassa". Hivatkozik az Mt. 143. §-ára. Nevezett részére túlmunka elrendelésére nem került sor. Lehet-e túlmunkát elrendelni részére egyáltalán, illetve esetében kell-e biztosítani a túlmunkáért járó szabadidőt?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkavégzés esetén a magasabb vezető közalkalmazottat is megilleti annak ellenértéke. Ez alól kivétel, ha a magasabb vezető a munkáltató döntése alapján kötetlen munkarendben dolgozik. Ekkor ugyanis munkaideje beosztását maga jogosult meghatározni (Mt. 96. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Egészségügyi dolgozók besorolása és bérnövelése

Kérdés: Három egészségügyi dolgozónk van, akik alapellátás keretében végzik tevékenységüket: egy fogorvos, egy fogászati asszisztens és egy intézménytakarító. A Kjt. szerint vannak besorolva. Az egészségügyi dolgozókat megillető bérkiegészítés tekintetében a 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet értelmében bizonytalanok vagyunk, hogy erre az alapellátásban dolgozó fogorvosunk és asszisztense vajon jogosult-e. Jelen álláspontunk szerint nem jogosultak, mert nem ugyanezen kormányrendelet 2. §-ában foglalt egészségügyi ágazati elő­meneteli szabályok hatálya alá tartozó ellátások, szolgáltatások keretében végzik tevékenységüket. Az intézménytakarító bérkiegészítésre való jogosultságát szintén kizártuk. Kérjük állásfoglalásukat mind a bérkiegészítésre való jogosultságuk fennállását, mind besorolásukat érintően!
Részlet a válaszából: […] A sajátos egészségügyi ágazati előmeneteli szabályokat az Eütev. tv. határozza meg, ennek rendelkezései a Kjt. szerinti általános közalkalmazotti besoroláshoz képest sajátosak. Az Eütev. tv. 11/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint ezeket a sajátos szabályokat azoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Felmentett intézményvezető munkavégzés alól történő mentesítése

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. Az intézményvezető november 23-ával nyugdíjba megy, négy hónappal ezelőtt megkezdte 8 hónapos felmentési idejét. Annak második felé­re mentesíteni kell őt a munkavégzés alól, ami most jött el. Feladatait a helyettese fogja ellátni. Az intézményvezető akkor is kapja az intézményvezetői pótlékot, amikor már a munkavégzés alól felmentett lesz? A helyettese a saját intézményvezető-helyettesi pótlékán felül a többletmunkáért milyen ellenszolgáltatásban részesülhet?
Részlet a válaszából: […] A munkavégzés alóli mentesítés idejére a Kjt. 37/A. §-ának (2) bekezdése alapján távolléti díj jár. A távolléti díj számításakor az Mt. 148. §-a (1) bekezdésének bb) pontja, illetve (2) bekezdésének a) pontja szerint a mentesítés (távollét) kezdő időpontját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Egészségkárosító kockázatok közötti munka – pótlék és pótszabadság az egészségügyben

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint: "a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között a munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze". Az egészségügyben a munkakörök legalább 90%-a ilyen, kiemelve a biológiai és pszichés kockázatokat (pl. időkényszerben végzett nagy felelősségű döntések sorozata létszámhiány mellett, lehangoló munkaanyag, pl. prosectura, több műszakos munkarend, ügyelet, készenlét), és a kémiai és fizikai kockázatokat. Azonban a munkavédelmi törvény kimondja, hogy a "munkavállaló egészsége sem pénzben, sem más módon nem váltható meg", ezért a kockázatértékelés alapján olyan munkakörülményeket kell biztosítani, ahol a munkavédelmi intézkedésekkel a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázatok kiküszöbölhetők (nyilván csak elméletileg, mert munkabaleset azért előfordulhat, vagy mert a pszicho-szociális kockázatra nincs hatékony megoldás, gondoljunk csak a beteg életéért való aggódás pszichés terhére). Az Mt. is pontosan meghatározza, milyen esetben jár pótszabadság, s már nem tér ki a Kjt. 57. §-ának (5) bekezdésére. Ebből indulnak ki a kórházakban a munkaügyi osztályok, és a legtöbb helyen nem adnak pótszabadságot egyetlen munkakörben sem, csak ott, ahol ezt az Mt. 59. §-a lehetővé teszi. Kérem szíves szakmai véleményüket, hogyan értelmezzük tehát a pótszabadság lehetőségét, a fentiek szerint.
Részlet a válaszából: […] Ha a kórház költségvetésből működő intézmény, akkor az Mt. szabályai mellett a Kjt. szabályait is alkalmazni kell, mivel az ott dolgozók közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Az Mt.-nek ehhez nem kell "kitérnie a Kjt.-re", hiszen a két törvény viszonya éppen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Közalkalmazotti jubileumi jutalom összegének alapja

Kérdés: A 25 éves jubileumi jutalom kifizetésével kapcsolatban kérdezzük: a Kjt. 78. §-ának a) pontja alapján ilyenkor kéthavi illetménynek megfelelő összeg jár. Mi számít illetménynek ebből a szempontból? Véleményem szerint a Kjt. 66. §-a alapján a közalkalmazotti illetménytáblán plusz a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt kell figyelembe venni. Ezenfelül az átmeneti időre (határozott időre járó) illetménykiegészítést is idesorolnám, hiszen ez is olyan havi illetmény, amit a közalkalmazott minden hónapban megkap. A pótlékokat és a többletmunkáért járó keresetkiegészítést figyelembe kell-e venni a jubileumi jutalom alapjaként?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 85/A. §-ának l), m) és n) pontja tartalmaz olyan értelmező rendelkezést, amely alapján a kérdés eldönthető. E szabályok alapján az illetmény, illetménypótlék, illetménykiegészítés, keresetkiegészítés és a jutalom együttesen megfeleltethető a munkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkahelyre bevitt dolgok – a munkáltatói felelősség korlátozása

Kérdés: A munkavállalóink közül többen egyre nagyobb értékű dolgokkal (mobiltelefonokkal, tabletekkel, néhányan ékszerekkel) jelennek meg a munkahelyen. Tekintettel arra, hogy tudomásom szerint a munkáltató felelős lehet az ilyen dolgokat ért károkért, szeretném korlátozni ezt a felelősséget. Nem egyértelmű azonban, hogy milyen dolgokat lehet kitiltani a munkahelyről, mi az, amit munkába járáshoz szükségesként el kell fogadnunk?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott, a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkat [Mt. 168. § (1) bek., 166. § (1) bek.]. A munkavállaló dolgaira vonatkozóan kétféle munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Közalkalmazotti tanács volt elnökét megillető védelem terjedelme

Kérdés: Nemrég megszűnt a közalkalmazotti tanácsunk elnökének megbízatása. Azt hallottuk, hogy a munkáltató fel szeretné menteni az illetőt, de tudomásunk szerint őt a megbízatás megszűnését követő hat hónapig védelem illeti meg. Ez a védelem akkor is fennáll, ha az elnöki tisztsége úgy szűnt meg, hogy lejárt a mandátuma, illetve csak akkor, ha lemondott vagy visszahívták? Van bármilyen lehetősége a munkáltatónak ezt a védelmet "kijátszani"?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. mögöttes jogszabálya az Mt., így amennyiben a Kjt. eltérően nem rendelkezik, a közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni [Kjt. 2. § (3) bek.]. Erre figyelemmel a közalkalmazotti tanácsra, illetve a közalkalmazotti tanács elnökére az üzemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.
1
68
69
70
94