Határozott idejű közalkalmazotti kinevezések – ha egymást követik

Kérdés: Tudomásunk szerint korábban volt egy olyan szabály, hogy ha egy határozott idejű közalkalmazotti kinevezés ugyanabban az intézményben legalább két alkalommal megszakítás nélkül meghosszabbításra kerül, akkor a harmadik kinevezés a törvény erejénél fogva határozatlan idejűvé válik. Valóban létezett-e ilyen – a közalkalmazottak javára szóló – rendelkezés, és ha igen, akkor pontosan miként szólt, és mikor veszítette hatályát, illetve ha az ma is érvényesíthető, akkor vajon alkalmazható úgy, hogy egyes határozott időre kinevezett közalkalmazottakat most határozatlan idejű kinevezés illetne meg?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. nem tartalmaz (és nem is tartalmazott) a kérdésben leírt szabályt. Egy hasonló rendelkezés van a végkielégítésre való jogosultság kapcsán. Ez úgy rendelkezik, hogy ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott időre szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Továbbfoglalkoztatás a felmentés után nyugdíjasként

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodai intézményünkben határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógusunk 2021. március 16. napján betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Felmentéssel megszüntetjük közalkalmazotti jogviszonyát 2021. március 16-án. Felmentési idejéből a munkával töltött időszak 2021. március 16. – 2021. július 16.; munkavégzés alóli felmentése 2021. július 17. – 2021. november 16-ig tart. Szeretnénk ezt a kollégát továbbfoglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, teljes munkaidőben óvodapedagógusként. Megtehetjük-e ezt a felmentési idő letöltése után, vagy esetleg a felmentési idő letöltése nélkül? Milyen lehetőségeink vannak erre? Kérelmezni kell-e a továbbfoglalkoztatást, ha igen, kinek (a közalkalmazottnak vagy a munkáltatónak), és mely szervnél?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a felmentést közlik, akkor a felmentési idő elkezdődik, ezért amíg az le nem jár, addig nem lehetséges ugyanazzal a közalkalmazottal ismételten közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni, hiszen a felmentési idő alatt is fennáll még a felek között az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Besorolás pedagógus I. fokozatba

Kérdés: Január 1-jétől alkalmaznánk egy óvodapedagógust. 2020. november 30-ig óvodapedagógus munkakörben állt munkaviszonyban, ebből két évet óvodapedagógus-képzés abszolutóriuma alapján, majd öt hónapot a 2020 júniusában megszerzett diplomás óvodapedagógus végzettsége alapján. Korábban három évig pedagógiai asszisztensi munkát végzett óvodában, továbbá rendelkezik két év olyan pedagógiai asszisztensi munkával töltött idővel is, amit családi napköziben dolgozott le. Korábbi munkáltatója őt gyakornokként sorolta be, de a 2020 novemberében esedékes minősítésére már nem került sor. Mentesülhet-e a kötelező minősítés alól, és besorolható-e pedagógus I. fokozatba?
Részlet a válaszából: […] Pedagógus I. fokozatba minősítés nélkül az sorolandó, aki – akár rendelkezik valamennyi, de két évet el nem érő szakmai gyakorlatként elismerhető idővel, akár nem – a munkaviszonya vagy közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjában rendelkezik legalább hat év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Nyugdíjazás és a pálya folytatása

Kérdés: Intézményünkben (önkormányzat által fenntartott óvoda) felmerülő munkaügyi probléma megoldásához szeretnénk segítségüket kérni. Két óvodapedagógusunk 2020. október 1. napján megszerzi a jogosultságot arra, hogy a nők kedvezményes (40 év jogosultsági idő) öregségi nyugdíját igénybe vehesse. A kolléganők élni kívánnak a lehetőséggel. A jelenleg fennálló óvodapedagógus-hiány miatt azonban 2020. október 2-ától vállalják, hogy közalkalmazotti jogviszonyban visszafoglalkoztassuk őket. Véleményünk szerint, ebben az esetben az adott időponttól nyugdíjasnak minősülnek ugyan, de saját kérésükre nyugdíjuk folyósítása szünetel. (Ebben az esetben, egyszerre nem kaphatja a közalkalmazotti illetményt és a nyugdíját is.)
1. Jár-e nekik felmentési idő ebben az esetben 2020. október 1. napját megelőzően?
2. Jár-e nekik felmentési idő akkor, ha a visszafoglalkoztatást követően például 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk?
3. A 2020. október 1. napján megállapított nyugdíjuk összege rögzített lesz-e, vagy a nyugdíjszorzó változását, illetve az emeléseket figyelembe véve módosulni fog-e akkor, ha 2021 júniusában szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk?
4. Mindenképp szüneteltetniük kell a nyugdíjuk folyósítását?
5. Létezik-e olyan foglalkoztatási forma, amelyben önkormányzati fenntartású óvodában, óvodapedagógusi munkakörben, nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik az alkalmazott, és egyszerre kap munkabért és nyugdíjat?
Részlet a válaszából: […] A Tny. értelmében az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik [Tny. 18. § (2a) bek.]. A hatályos törvényi szabályozás már nem követeli meg, hogy a nő ne álljon biztosítással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Nyugdíjas – közalkalmazotti jogviszonyban, részmunkaidőben

Kérdés: Nyugdíjas alkalmazható-e részmunkaidőben a közalkalmazotti szférában?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. nem zárja ki, hogy nyugdíjjogosult személyt közalkalmazottként foglalkoztassanak. Ez ugyanazon munkajogi szabályok szerint történik, mint az aktív korúak esetében. Alapelv, hogy a nyugdíjasokra vonatkozóan hátrányos megkülönböztetésnek nincs helye e minőségük vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Gyakornok pedagógus – munkahelyváltás

Kérdés: Jelenleg első munkahelyemen pedagógusi gyakornoki időmet töltöm. Minősítésem 2021-ben lenne. Válthatok-e iskolát a gyakornoki időm alatt? Egy másik iskolába szeretnék átmenni, de nem tudom, hogy ez lehetséges-e.
Részlet a válaszából: […] A munkahelyváltást nem tiltja jogszabály, nem is tilthatja, hiszen ez már a kényszermunka tilalmába ütközne. A gyakornoki idő alatt más munkáltatónál történő elhelyezkedéssel kapcsolatosan a 326/2013. Korm. rendelet 2. §-ának (1)–(2) bekezdése irányadó, mely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Illetménykülönbözet kifizetése – a tájékoztatás kérdése

Kérdés: Intézményünknél lefolytatott belső ellenőrzés megállapította, hogy egyik, korábban takarító, jelenleg bölcsődei dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottunkat évekkel korábban jogelődünknél helytelenül sorolták be "B" fizetési osztály helyett "A"-ba. A jogelődtől átvett személyi anyaga csak az alapfokú végzettségét igazoló, általános iskolai bizonyítványt tartalmazta, ezért az "A" fizetési osztályba történő besorolása a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a jogszabályi előírások szerint történt. A jogszabály szerint kötelező bölcsődei tanfolyamon való részvétele előtt nyújtotta be szakmunkás-bizonyítványát. A tudomásunkra jutott adatok alapján azonnal megtörtént a közalkalmazott besorolásának módosítása. A korábbi időszak vonatkozásában azonban az illetménykülönbözet kifizetését nem tartottuk megalapozottnak, tekintve, hogy véleményünk szerint a közalkalmazott a kellő időben történő tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, emiatt vált lehetetlenné a munkáltató számára a jogszabályszerű besorolása és illetménymegállapítása. Kérjük állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] A visszamenőleges kifizetés kérdése kapcsán abból az alapelvből kell kiindulni, hogy saját felróható magatartására egyik fél sem hivatkozhat [Mt. 6. § (1) bekezdés]. Ezért ezzel összefüggésben az tekintendő lényegesnek, hogy a tájékoztatási kötelezettség alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Közalkalmazott munkakörének módosítása – nem áthelyezés

Kérdés: Konyhai dolgozó áthelyezése más beosztásba közalkalmazottként lehetséges-e határozatlan idejű kinevezés esetén?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy az "áthelyezés" kifejezés a Kjt. hatálya alatt nem a munkakör módosítását, hanem a közalkalmazotti jogviszony megállapodással történő megszüntetését, és egyben egy új közalkalmazotti jogviszony létesítését jelenti az új munkáltatónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Büntetlen előélet – az igazolás hiányának következményei

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyba való kinevezés feltételeként a Kjt. 20. §-ának (2) bekezdése egyebek mellett a büntetlen előéletet szabja meg. Közalkalmazottunk erkölcsi bizonyítványa a pályázat benyújtásakor egy hete már lejárt, és noha ígéretet tett egy újabb beszerzésére, erre mégsem került sor. A közalkalmazottunk már lassan két hónapja dolgozik, de még mindig nem adta le az erkölcsi bizonyítványát. Jogszerű lehet-e a közalkalmazotti jogviszony próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetése arra hivatkozással, hogy a közalkalmazott vállalása ellenére utólag sem csatolta az erkölcsi bizonyítványát, és ezzel nem igazolta, hogy büntetlen előéletű?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés álláspontunk szerint nem lenne megfelelő megoldás. Kétségtelen, hogy próbaidő alatt azonnali hatállyal általában "problémamentesebb" a megszüntetés az indokolási kötelezettség hiánya miatt. Így elvileg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Próbaidő kikötése határozott idejű közalkalmazotti jogviszonynál

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk helyettesítése céljából határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesítünk. A határozott idő tartama két és fél hónap. A Kjt. 21/A. §-a alapján kötelező a három hónap próbaidő kikötése. Ha a közalkalmazotti jogviszony tartama nem éri el a három hónapot, mennyi próbaidőt köthetünk ki jogszerűen? Lehet-e a közalkalmazott a jogviszonyának egésze alatt próbaidőn, vagy a próbaidő csak a jogviszonynál rövidebb ideig tarthat?
Részlet a válaszából: […] A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor általános szabály szerint három hónap próbaidő megállapítása kötelező [Kjt. 21/A. § (1) bek.]. A Kjt. ugyanezen paragrafusának (4) bekezdése meghatározza azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.
1
2
3
5