205 talált cikk a kárfelelősség kifejezésre

Kérdés: Egyik munkavállalónkat, aki értékszállító személy- és vagyonőr munkakörben dolgozik nálunk, a pénzszállítás közben támadás érte, melynek következtében súlyosan megsérült. A munkavállaló nem vagyoni kár megtérítését kéri; ugyanakkor álláspontunk szerint a támadás egy olyan esemény, amely a munkáltató működési körén kívül esik, és teljes mértékben elháríthatatlan – azaz munkáltatóként mentesülünk a kárfelelősség alól. Helytálló lehet ez a hivatkozás, ha perbe bonyolódunk?

Kérdés: Beteg lettem, főnököm a betegségem idejére visszakéri a céges eszközöket, mint telefon, banki hozzáférés és bankkártya (nevemre szóló céges), pénztári elszámolás (pénztárkönyv és kassza) – menjek be és adjam le. Közben fenyeget, ha ellenőrzést kapnak, rám terheli a büntetést, valamint olyan jegyzőkönyvet készített, hogy megtagadtam a bankkártya átadását. Kötelezhet erre?

Kérdés: Ha a munkavállaló kifejezetten kéri, betegszabadság helyett betegsége idejére kaphat-e fizetett szabadságot? A munkáltatónak szüksége van-e egy igazolásra a háziorvostól, hogy a munkavállaló valóban gyógyult állapotban veszi fel ismét a munkát? Ezt az orvos igazolhatja nem keresőképtelenségre vonatkozó igazolással?

Kérdés: Egyik munkavállalónk pénzkezelői munkakörben dolgozik, a munkatársaknak osztja ki az utalványokat, illetve kezeli a házipénztárt. Januárban, az év eleji nagyobb mértékű utalványok megérkezését követően a pénzkezelő munkatárs néhány percre elhagyta az irodáját, kiment a mosdóba. Az irodát ugyan igen, de a páncélszekrényt nem zárta be, és mire visszaért, mintegy 1,5 millió forint értékű utalvány tűnt el. Tettünk feljelentést, de várhatóan nem lesz meg a tettes, így kárigénnyel kívánunk élni a munkavállalóval szemben. Ő ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a bűncselekmény elháríthatatlan ok, és így nem felelős az utalványok eltűnéséért.

Kérdés: Egyik munkavállalónk termékkoordinátori munkakörben dolgozik. Feladata, hogy a cég egyik telephelyére egyedileg legyártott termékmintákat vigyen ki, ahol az alapján meghatározott mennyiségű terméket legyártanak. Az így legyártott termékeket azután a munkatársunk helyben jegyzék alapján átveszi, ellenőrzi, és előre meghatározott tárolóban elzárva a jegyzékkel együtt visszaküldi a központba, ahol azt átveszik, és ellenőrzik a jegyzéken és a tárolóban szereplő mennyiséget. A tároló biztonságos, csak a munkatársunk és a központi átvevő tudja sérülésmentesen kinyitni. A legutóbbi termék esetében a munkatárs által a jegyzék szerint átvett termékekhez képest kevesebb volt a tárolóban. A céget jelentős kár érte, amit szeretnénk megtéríttetni a munkatárssal, mivel utoljára nála voltak a termékek, és csak nála tűnhettek el. Van erre lehetőségünk?

Kérdés: Egyik munkavállalónkat a munkahelyén kár érte, amikor a nagy értékű saját – a rajta lévő idegen nyelvű szakszótár miatt behozott – laptopjára a laborban az egyik kolléga véletlenül ráborította az egyik kémcső tartalmát, amitől a burkolat teljesen átlyukadt, és a gép használhatatlanná vált. A káresemény bekövetkezte nem is vitás, azonban véleményünk szerint a munkavállalónk nem az elvárható magatartást tanúsította. A laptopot ugyanis a baleset után is a laborban hagyva elment megkeresni a laborvezetőt jegyzőkönyv felvétele érdekében, ahelyett, hogy a ráömlött folyadékot azonnal letakarította volna, amivel megakadályozhatta volna a burkolat átlyukadását, és a gép még ma is üzemképes lenne; ezzel pedig kisebb kár érte volna a munkavállalót. Emiatt nem kívánjuk a teljes kárt megtéríteni. Van erre lehetőségünk?

Kérdés: Munkavállalónk üzleti megbeszélése után ebédelni ment, és a nála lévő laptopot a nyílt utcán, fényes nappal, Budapest VIII. kerületében betette a csomagtartóba. Mikor fél óra múlva visszaért, a csomagtartót feltörték, és elvitték a laptopot. Az autóban más kár nem esett, a többi ajtóhoz nem nyúltak – feltehetően kifigyelték a munkavállaló pakolását. A laptop elismervény és visszaszolgáltatási kötelezettség mellett lett átadva, de a munkavállaló arra hivatkozva nem akar kártérítést fizetni, hogy az ilyen lopás elháríthatatlan külső ok. Kérdésünk, hogy alapos-e a kifogása?

Kérdés: Az elmúlt hónapban kétnapos késéssel tudtuk kifizetni a munkavállalóinknak a munkabéreket. Tudtuk, hogy mikor tudunk fizetni, így ennek megfelelően késedelmi kamatot is utaltunk. Egy munkavállalónk viszont jelentkezett, hogy tartozását nem tudta emiatt időben befizetni, és 30 000 Ft kötbért kellett fizetnie. Ezt a kárt nekünk mint munkáltatónak meg kell térítenünk?

Kérdés: Bútorszállítással is foglalkozó vállalkozásnál állok alkalmazásban. Múlt héten az egyik megrendelő címére kiérve nem találtunk a helyszínen senkit, ezért arra utasított a főnököm, hogy tegyük le a szekrényt a ház elé. Ekkor már elkezdett havazni, ezért vitába keveredtem a vezetőmmel, mert attól féltem, ha kár esik a bútorban, majd biztosan az én fizetésemből vonják le. Később azt hallottam a kollégáktól, hogy az ilyen utasítást meg is tagadhattam volna, csak gyáva voltam. Igazuk van?

Kérdés: Kiköthetjük-e jogszerűen a munkavállalónkkal kötött egyedi megállapodásban azt, hogy amennyiben megszegi a titoktartási kötelezettségét, köteles automatikusan egy előre meghatározott összegű kártérítést fizetni?