Felmentési idő meghatározása a közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Közalkalmazottunk 40 év jogosultsági idő kedvezményével öregségi nyugdíjat kíván igénybe venni, és erre tekintettel kéri jogviszonyának megszüntetését felmentéssel 2018. szeptember 30. napjával. Kérdésünk a felmentési idő megállapítására irányul. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése időpontjában, azaz 2018. szeptember 30-án 25 év 14 nap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Ez alapján 7 hónap felmentési időre lesz jogosult. Ha a felmentés kezdőnapját vesszük figyelembe (2018. március 1. napja), akkor 24 év 5 hónap 13 nap, mely alapján csak 6 hónap felmentési időre lenne jogosult. Mely esetben járunk el jogszerűen? Ha a jogviszony megszűnése napjáig közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján (25 év 14 nap) számoljuk a felmentési időt, vagy ha a felmentési idő kezdetét megelőzően (24 év 5 hónap 13 nap) eltelt közalkalmazotti időt veszünk alapul? A felmentési idő a két esetben eltérően alakul: utóbbi esetben hat, előbbiben hét hónap lenne.
Részlet a válaszából: […] A Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése értelmében öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, akia) legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, ésb) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Önkormányzati munkaügyi pervesztés költsége – áthárítható-e a polgármesterre?

Kérdés: A város önkormányzata két munkaügyi pert veszített, aminek az összköltsége kb. 12 millió forint. A munkaügyi per oka, hogy a polgármester indokolás nélkül kirúgta az önkormányzati hivatalnál 30 éve dolgozó két szakembert. Ilyen látványos, szakmai indokkal nem alátámasztott elbocsátáskor is az önkormányzatnak kell kifizetni a költségeket, vagy az áthárítható a polgármesterre, mivel őt többen figyelmeztették arra, hogy a pert el fogja veszteni az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, a munkáltató kizárólag a Kttv. 63. § (1)–(2) bekezdése szerinti indokok valamelyikének fennállása esetén – az indok valós, világos és okszerű megjelölésével – mentheti fel a köztisztviselőt. A felmentések valóban nem jogszerűek, ha a munkáltató nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Összeférhetetlenségi szabályok a tankerületi központ intézményeinél

Kérdés: Egy tankerületi központ fenntartása alatt lévő köznevelési intézmények közül az egyik óraadóként alkalmazni kíván egy olyan matematikatanárt, aki a másik köznevelési intézményben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Az Nkt. 61. §-ának (6) bekezdése szerint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel. Vagyis mindkét intézménynél ugyanaz a tankerületiközpont-igazgató lesz a munkáltatói jogok gyakorlója. Kizárja-e ez az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazását, tekintettel arra, hogy ugyanaz a személy írja elő mindkét kinevezést, illetve szerződést? A Kjt. 42. §-a szerint ugyanis a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglalt esetben arról van szó, hogy egy fenntartó alá két köznevelési intézmény tartozik, az egyiknél közalkalmazotti jogviszonyban, a másiknál óraadói munkavégzésre szóló megbízási jogviszonyban állna ugyanaz a személy. Az Nkt. 61. §-ának (8) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulásával összefüggő felmentés

Kérdés: 2018. február végén igénybe szeretném venni a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjjogosultságát. Ebből Romániában 23 év, Magyarországon 17 év munkajogviszonyom van. A 17 év munkajogviszonyból 13 év közalkalmazotti jogviszony. Kérdésem, hogy ilyen esetben jár-e végkielégítés és felmentési idő?
Részlet a válaszából: […] A kérdéséből arra következtetünk, hogy Ön jelenleg közalkalmazotti jogviszonyban áll. Ennek azért van jelentősége, mert a Kjt. és az Mt. irányadó szabályai több tekintetben eltérnek ebben a helyzetben a jogviszony megszüntetésével összefüggésben. Mivel a kérdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Sérelemdíj és a munkához való jog sérelme

Kérdés: Munkahelyemen 2016. december 20-án – a próbaidő lejárta előtt két nappal – volt a téli szünet előtti utolsó munkanap. Reggel közölték, hogy nem véglegesítenek. A nap folyamán többféle papírokat aláírtunk (pl. leltárt). Csak napokkal később vettem észre, hogy a sétálópapírokon kívül nem kaptam meg a kilépőpapírokat (a tb-kiskönyvet, a személyijövedelemadó-igazolást, a közalkalmazotti igazolást, az igazolólapot az álláskeresési járadékhoz stb.). Januárban vártam egy darabig, közben néztem az álláshirdetéseket is, kerestem munkát. Január 23-án küldtem a volt munkáltatómnak egy felszólító levelet, amiben kértem a papírokat, valamint bejelentettem sérelemdíj iránti igényemet is. A papírokat megküldték, a sérelemdíj iránti igényemet nem ismerték el, ezért bepereltem őket. A pert első fokon elvesztettem, mert az alperes kérésére nem tudtam megjelölni, milyen személyiségi jogomat sértette meg a munkáltató. Hiába mondtam a bíróságon, hogy a munkához való jogom sérült, ami a Ptk. 2:43. §-ának felsorolásából hiányzik ugyan, tehát "nem nevesített" személyiségi jog. A bíró azonban azt mondta, hogy olyan nincs. A tárgyaláson az alperesi képviselő elismerte, hogy törvényt sértettek velem szemben, mégis én vesztettem el a pert.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy nincs módunk a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt folyamatban lévő munkaügyi perben született ítéletét értelmezni, csupán a rendelkezésre álló adatok alapján fejtjük ki a véleményünket. A munkához való jog értelmezése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondása

Kérdés: Közfoglalkoztatásban dolgozó munkavállaló a határozott idejű munkaviszonya alatt írásban azonnali hatályú felmondást nyújtott be a munkáltató részére, melynek indoklása tényszerűségével (az állítás valótlan), az ok-okozati összefüggéssel (a vélt sérelem nem áll összefüggésben a munkáltató feltételezett jogsértésével) a munkáltató nem ért egyet. A munkavállalóval az indoklás tisztázása, álláspontjának jobb megismerése, méltányolható esetben pedig egy kompromisszumos megállapodás előmozdítása érdekében a kapcsolatfelvétel több alkalommal megtörtént közvetlenül a felmondás átvételét követően, azonban eredmény nélkül: a munkavállaló nem volt elérhető, illetve telefonon letagadta magát azon egy alkalommal, amikor a kapcsolatfelvétel megvalósult. Együttműködést egyáltalán nem tanúsít a munkavállaló, a kapcsolattartás egyetlen formája, ha a telefonhívást ő maga kezdeményezi. Mi a munkáltatói helyes eljárás, a közfoglalkoztatott munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltatót terheli-e az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettsége, a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt kezdeményezhet-e pert, illetve abban milyen igényt támaszthat arra tekintettel, hogy nem alkalmazandók a munkavállalói jogellenes jogviszony- megszüntetés szankciói a Kftv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint?
Részlet a válaszából: […] A Kftv. 2. §-ának (5)–(9) bekezdése sorolja fel, hogy az Mt. szabályai közül melyek nem alkalmazhatók a közfoglalkoztatási jogviszonyra. A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó Mt. 63-85. §-ai közül a Kftv. 2. §-a (5) bekezdésének g)-j) pontjai az Mt. 70. §-a,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Iskolaigazgató leváltása

Kérdés: Új iskolaigazgatót választ a fenntartó. Hogyan lehet leváltani vagy felmenteni az igazgatóhelyetteseket 5 év előtt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem szerepel, hogy tankerületi központ vagy egyéb szerv által fenntartott intézményr ő l, annak intézményvezet ő -helyettesér ő l van-e szó. Ha az intézmény a Kjt. hatálya alá tartozik, a vezet ő helyettesi megbízás visszavonását illet ő en a Kjt. 23....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Táncművészeti életjáradékra jogosult közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Egy táncművész közalkalmazott esetében, aki elérte a táncművészeti életjáradék megállapításához szükséges szolgálati időt, milyen módon lehet jogszerűen megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt? Hogyan kell értelmezni az Emt. 43/B. §-ában foglaltakat a Kjt. felmentési szabályai tekintetében? A munkáltató élhet-e Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt felmentési indokkal? Vagy csak közös megegyezéssel, illetve lemondással lehet megszüntetni a jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] Az Emtv. 43/A. §-ának (1) bekezdése értelmében táncművészeti életjáradékra jogosult az a személy, aki– a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál, a Magyar Állami Népi Együttesnél, a Magyar Nemzeti Táncegyüttesnél, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Felmondás és végkielégítésre való jogosultság 62 évesen

Kérdés: Igaz-e, hogy 62 éves kor után a munkáltató különösebb indok és végkielégítés kifizetése nélkül felmondhat a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] Első megközelítésben nem igaz, mivel a munkavállaló munkaviszonyát ebben az életkorban is az általános szabályok szerint lehet megszüntetni, sőt, alkalmazni kell a "védett korra" vonatkozó szabályokat is. A munkáltató köteles megindokolni a felmondását, és a 62 éves kor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Polgármester felfüggesztése és a szavazategyenlőség

Kérdés: A polgármester felfüggesztése esetén szavazategyenlőségnél mi a mérvadó?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 66. §-a alapján a polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.
1
6
7
8
16