Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése – a tavalyi bónuszok

Kérdés: A bérszámfejtés ellenőrzésekor derült ki, hogy egyes kollégáinknak a 2017-es évre járó teljesítmény bónuszát tévesen, magasabb összegben fizettük ki a januári munkabérrel együtt. A bónuszelszámolásról a munkavállalók nem kaptak részletes értesítést, csak a januári bérlapjukon jelent meg külön sorban a kiutalt összeg. Mivel már hatvan napon túli a kifizetés, visszakövetelhetjük-e ezt az összeget akkor, ha a munkavállalók írásban elismerik, hogy valóban nem jogosultak a bónuszra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő (Mt. 164. §). A hatvannapos jogvesztő határidő után tehát csak akkor követelhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Kárigény érvényesítése és/vagy felmondás

Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi van akkor, ha felmondanánk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmaznánk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy legalább a kár egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony felmondása és a kárigény érvényesítése nem függ össze. Azaz, ha a munkavállaló felróható kötelezettségszegéssel okozott kárt a munkáltatójának, akkor azt a munkáltató mindenképpen követelheti, akár megszünteti közben a munkaviszonyt, akár nem [Mt. 179....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Kárigény érvényesítése és felmondás

Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi történik akkor, ha felmondanunk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmazzuk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy a kár legalább egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony felmondása és a kárigény érvényesítése nem függ össze. Azaz, ha a munkavállaló felróható kötelezettségszegéssel okozott kárt a munkáltatójának, azt a munkáltató mindenképpen követelheti, akár megszünteti közben a munkaviszonyt, akár nem [Mt. 179. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Leltárhiányért fennálló kárigény érvényesítése a munkaviszony megszüntetése után

Kérdés: A munkavállaló felmondása miatt a munkaviszonya megszűnt. A felmondási ideje alatt betegállományban volt, mialatt a munkáltató leltárt tartott. A megállapított leltárhiány megfizetésére a munkaviszony megszűnte után a munkáltató milyen módon tarthat igényt: fizetési felszólítással, fizetési meghagyással vagy a bíróság útján?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a leltárhiányért való felelősség feltételei fennállnak, a munkavállaló kártérítési felelőssége abban az esetben is fennáll, ha a munkaviszonya a leltárfelvételt követően megszűnt. A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Azonnali hatályú felmondás – a jogvesztő határidők kezdete

Kérdés: Munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésével összefüggésben a szubjektív és objektív határidő értelmezése kapcsán kérem segítségüket. A munkáltató szabályozta, hogy írásban be kell jelenteni a munkavállalónak a munkaviszonyon kívül folytatott egyéb tevékenységet. A bírósági határozatokban közzétett eseti döntésekben nem egy esetben a bírói jogalkalmazás állapot cselekményként tünteti fel a bejelentés elmulasztását. Értelmezhető-e úgy, hogy a bejelentés napjáig a szubjektív és objektív határidő nem kezdődik meg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. akként rendelkezik, hogy az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Felmondási ok – az ügyfél szerződésbontása

Kérdés: Egyik üzletkötőnk vállalhatatlan módon kommunikált egy fontos ügyféllel és ezzel komoly hibát vétett. Magatartása következtében az ügyfelünk felbontotta velünk a szerződést, ami nagyon komoly bevételkieséshez vezetett. A hibát egyértelműen az üzletkötő munkavállaló követte el. A vezetőség viszont addig halogatta a döntést az azonnali hatályú felmondását illetően, hogy kifutottunk a határidőből. Ilyen esetben ugyanezen ok miatt felmondással megszüntethetjük a munkaviszonyt, vagy ahhoz teljesen más indoklás kell?
Részlet a válaszából: […] Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Büntetőeljárás a közalkalmazottal szemben

Kérdés: Közalkalmazottunkkal szemben büntetőeljárás van folyamatban. Az intézmény vezetője szeretne minél előbb "megszabadulni tőle". Mit kell ennek érdekében tennie?
Részlet a válaszából: […] A büntetőeljárás tárgya a kérdés tekintetében kétféle lehet. Egyrészt, ha az elkövetett cselekmény olyan, ami egyúttal a közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos vagy súlyos gondatlansággal történő jelentős megszegését is megvalósítja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Azonnali hatályú felmondás közlésére nyitva álló jogvesztő határidő, a munkaviszony megszűnésének időpontja

Kérdés: A cégnél dolgozó takarítónőt lopáson értük. A munkáltatói jogkör gyakorlója ekkor sajnos éppen szabadságon volt, így, bár telefonon értesítettük, a távollétében nem akart dönteni a munkavállaló sorsáról. Két héttel később meghozta a döntését, éppen az azt követő tizenötödik napon, hogy tudomást szerzett az esetről. A munkavállalóval az azonnali hatályú felmondást postán közöltük. Most azzal fenyegetőzik, hogy beperel bennünket, mert határidőn túl mondtunk fel neki. Engedjünk a követeléseinek, vagy egy perben sikeresen meg tudjuk védeni az azonnali hatályú felmondásunkat?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Azonnali hatályú felmondás kismamának

Kérdés: GYES-en lévő kismama dolgozónk ősszel, gyermeke kétéves korában akar visszajönni dolgozni. Azonban kiderült, hogy szülése előtt, gondatlan munkájával a cégnek komoly anyagi károkat okozott, melyre most derült fény. Mikor és milyen módon lehet neki felmondani?
Részlet a válaszából: […] Azonnali hatályú felmondásnak van helye a munkáltató részéről, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munka­viszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Rendkívüli felmondás – igazolatlan mulasztásért

Kérdés: Cégünknél az egyik munkavállalónk már a második napja nem veszi fel a munkát, és nem is jelentkezett semmilyen formában. Ebben az esetben rendkívüli felmondással megszüntethetem a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 96. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató, illetvea munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg,ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosanvagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.