310 talált cikk az iskolai végzettség kifejezésre

Kérdés: Óvodában dolgozó gyógypedagógus a főiskolai gyógypedagógia tanári végzettsége mellett elvégezte az egyetemet, mellyel okleveles pedagógiatanári szakképzettséget szerzett. A dolgozó fizetési besorolásánál az egyetemi végzettség elismerhető-e, mivel óvodában dolgozik gyógypedagógusként?

Kérdés: A Fogltv. 5. §-a 2016. július 8-i hatállyal módosította a Kjt. besorolási szabályát. A Fogltv. 5. §-a szerint
a) a Kjt. 61. § (1) bekezdése c) pontjának cc) alpontjában "a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését" szövegrész helyébe "a középfokú végzettséget" szöveg, valamint cd) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
b) a Kjt. 61. § (1) bekezdése d) pontjának db) alpontjában és e) pontjának eb) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
c) a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az "f) pontja" szövegrész helyébe a "g) pontja" szöveg
lép.
Az Nkt. 9 §-ának (6) bekezdése értelmében a középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá az Szkt.-ben meghatározott szakiskolai végzettség. Középiskolának az Nkt. rendelkezései értelmében a gimnázium és a szakközépiskola minősül. Az Szkt. 2. §-ának 36. pontja a szakiskolai végzettség fogalmát akként határozza meg, hogy szakiskolai végzettségnek a szakiskolában szerzett középfokú iskolai végzettség minősül, amely egyúttal az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározottak szerint államilag elismert szakiskolai szakmai végzettséget is tanúsít. Értelmezésünk szerint ez a végzettség a korábbi szakmunkásvégzettséget is magában foglalja. A Kjt. módosítás előtti 61. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör (szakmunkásvégzettség is), a "C" fizetési osztályba a "B" fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskolai végzettséghez kötött munkakör tartozott. A fentiek alapján a módosítás előtt a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör "B" fizetési osztályba került besorolásra. A Kjt. módosítását követően a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör már "C" fizetési osztályba tartozik-e? A módosítás következtében – amennyiben a Kjt. végrehajtási rendeleteiben található ún. csillagos tábla az adott munkakörre engedi – keletkezik-e a munkáltatónak átsorolási kötelezettsége? Ha igen, de a végrehajtási rendelet – a Kjt. régi szabályozásából következően – nem engedi meg "C" fizetési osztályba történő átsorolást, keletkezik-e a munkáltatónak ezzel kapcsolatban bármilyen kötelezettsége?

Kérdés: Az egyik üzemünkben jellemzően gépkezelőket foglalkoztatunk, ahol elvárás a szakirányú végzettség megléte. A munkaerőhiány okán azonban néha szükséges felvennünk olyan munkavállalókat is, akiknek van ugyan tapasztalatuk hasonló gépek kezelésében, de szakirányú végzettséggel nem rendelkeznek – őket beíratjuk a képzésre. A kérdésem, hogy addig, amíg meg nem szerzik a szakirányú iskolai végzettséget, meg kell adnunk nekik alapbérként a garantált bérminimumot, vagy elegendő a minimálbért?

Kérdés: Integrált intézményünkben dolgozó közalkalmazottak szociális, bölcsődei és egészségügyi szolgáltatást nyújtanak. Új vezetőnk kontrollert kíván alkalmazni. A kontroller feladata lenne például: "támogató jellegű üzemgazdasági szolgáltatás nyújtása az intézményvezető számára a célorientált tervezéshez, irányításhoz; közreműködés a kontrollingrendszer bevezetésében, működtetésében; elkészíti az intézmény kontrollingtervét; a felelős vezetőkkel való egyeztetés alapján a szükséges intézkedésekre javaslatot tesz; koordinálja a részcélok, illetve résztervek teljesülését; szervezi a beszámolórendszert". Szociális, bölcsődei területen a kontroller közalkalmazottként való alkalmazása elfogadható-e?

Kérdés: Munkavállaló alkalmazásának feltétele lehet-e a leltárfelelősség vállalása? Amennyiben igen, akkor a munkáltatónak van arra lehetősége, hogy arra hivatkozással szüntesse meg felmondással a munkavállaló munkaviszonyát, hogy az adott munkakört olyan munkavállalóval szándékozik betölteni a továbbiakban, aki a vele meghatározott tartalom szerinti leltárfelelősségi megállapodást köt? Álláspontunk szerint ilyen esetben "minőségi cseréről" lenne szó. Azt is szeretnénk tudni, hogy arra van-e lehetőség, hogy ha egy munkavállaló munkakörét a felek közös megegyezéssel kívánják módosítani, akkor a munkáltató az új munkakör vonatkozásában írja elő feltételként a leltárfelelősség vállalását? Ezen túlmenően abban is kérjük állásfoglalásukat, hogy amennyiben a munkáltató jogszerűen szabhatja feltételként a leltárfelelősség vállalását a jogviszony létesítéséhez, akkor mi a jogi helyzet, ha a munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást az Mt. 184. §-ának (5) bekezdésében foglaltakra hivatkozással, a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondja? Ez lehet felmondás jogszerű indoka?

Kérdés: Egyesített szociális intézményünk egyik szervezeti egysége a gazdasági és műszaki egység, melynek vezetője a gazdasági vezető. Az intézmény gazdasági vezetője felsőoktatásban szerzett végzettséggel és regisztrált mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik. A gazdasági vezető tekintetében jelen esetben hogyan kell értelmezni a 368/2011. Korm. rendelet 12. §-ában foglaltakat? A gazdasági vezető iskolai végzettsége és szakképesítése megfelel-e a jelenleg hatályos jogszabályi előírásoknak, figyelemmel arra is, hogy külön pénzügyi-számviteli csoport is működik, amelynek csoportvezetője középiskolai végzettséggel rendelkezik, szakképesítése vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk köztisztviselője 30 éves jubileumi jutalomra jogosult 2016-ban. Miből kell számítani a jutalmat? Részét képezi-e a pótlék és az illetménykiegészítés a jubileumi jutalom alapjának?

Kérdés: Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírásokat az 1/2000. SzCsM rendelet tartalmazza, amelynek 6. §-a (5) bekezdésének alapján egyúttal arra is lehetőség van, hogy bizonyos feltételek mellett a munkáltató legfeljebb öt évre átmeneti mentesítést adjon a képesítési előírások alól. Ugyanakkor a besorolásra a 257/2000. Korm. rendelet vonatkozik. Ha egy adott munkakör ez utóbbi rendelet alapján "F"-be sorolandó, az alacsonyabb szintű jogszabály alapján lehetőség van-e főiskolai végzettséggel nem rendelkező személy alkalmazására? Ha igen, hogyan kell besorolni, "F" kategóriába, vagy abba az alacsonyabb kategóriába, amelynek megfelelő szintű végzettséggel rendelkezik?

Kérdés: Új dolgozónk rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal és alapdiplomával (BSC, BA alapképzés). Jelenleg nem folytatja a tanulmányait. A Kjt. 62. §-a alapján E vagy F fizetési osztályba sorolása a helyes? E az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítés, F a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél.

Kérdés: Új belépő közalkalmazottunk egy főiskolán 2011-ben pénzügyi szakügyintézői képesítést szerzett (a szakképesítés azonosító száma 55 343 01 0010 55 04). Hová sorolható be az illető? Szerinte ez diplomának minősül, ami alapján F fizetési osztályba sorolásra jogosult. Az azonosító szám alapján viszont szerintem E fizetési osztályba kell sorolni, mivel ez főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképzés.