Nyelvvizsga nélküli óvónő besorolása

Kérdés: Besorolható-e Pedagógus I. fokozatba az a határozatlan idejű kinevezéssel, felsőfokú végzettségűként óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatott kolléganő, akinek az oklevele a nyelvvizsga hiánya miatt hiányzik?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 99. §-ának (14) bekezdése szerint, "ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor legfeljebb egy alkalommal a gyakornoki idő lejártáig gyakornokként alkalmazható az is, aki a nyelvvizsga letétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Munkakör betöltésére jogosító képesítés

Kérdés: Szigorú támogatási szerződéses feltételek alapján autóbusz- és teherautó-vezetőket képzünk. Ahhoz, hogy részt vehessen a képzésben valaki, az alábbi bemeneti feltételeknek kell megfelelnie: alapfokú iskolai végzettség, legalább "B" kategóriára érvényes vezetői engedély, emellett szakmai előképzettségként a 150/2012. Korm. rendelet 1. mellékletének 2.2.5. pontjában meghatározott szakmacsoportokban megszerzett végzettség, ezek között 22. Rendészet, honvédelem és közszolgálat szakmacsoport. Az egyik jelentkezőnk 2018. június 22-én kelt szakgimnáziumi érettségi bizonyítványában az alábbi záradék szerepel: "Jelen érettségi bizonyítvány szakmai érettségi végzettséget tanúsít, továbbá 5259 FEOR-számú Egyéb személy- és vagyonvédelmi foglalkozású (személy- és vagyonőr, segédfelügyelő) munkakör betöltésére képesít." Kérdésünk: a meghatározott előképzettségnek elfogadható-e ez, az érettségi bizonyítványban záradékolt "munkakör betöltésére jogosító képesítés" ún. "szakmai végzettségnek" minősül-e? (Az Szt. 2. §-ának 40. pontja szerint szakmai érettségi végzettség: az Nkt.-ban meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít). A záradékban FEOR-számmal meghatározott szakma található munkakörre vonatkozó jogosultsággal, nem OKJ-szám! Kettős tétje van ennek a kérdésnek, a pályázatból nem kerül térítésre a képzés költsége, ha a bemeneti feltételeknek nem felel meg a jelentkező, és nem is vizsgázhat a képzés végén.
Részlet a válaszából: […] Mint a feltett kérdésben szerepel, az érintett személy szakgimnáziumban szerzett szakmai érettségi végzettséggel rendelkezik. Az Nkt. 6. §-ának (1) bekezdése – az Szt. 2. §-ának 40. pontjával megegyezően – kimondja: "... az érettségi bizonyítvány érettségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  

Segédkönyvtáros besorolása

Kérdés: A segédkönyvtáros OKJ-képesítéssel (52-es azonosító számú, 2013 előtt 54-es azonosító számú) rendelkező, könyvtárban dolgozó közalkalmazottat milyen fizetési osztályba lehet besorolni? Ez a végzettség felsőfokú szakképesítésnek minősül? Ha nem, akkor hogyan értelmezhető a 150/1992. Korm. rendelet 1. számú mellékletének 5.4. sora, miszerint a segédkönyvtáros az OKJ szerinti segédkönyvtáros szakképesítés alapján kizárólag "E" fizetési osztályba sorolható?
Részlet a válaszából: […] Korábban az 54-es azonosító számmal azokat a jellemzően szellemi munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító, emelt szintű szakképesítéseket jelölték, melyek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, szakmai előképzettségre vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Belső ellenőr továbbképzése és besorolása

Kérdés: A közalkalmazott a megyei rendőr-főkapitányság belső ellenőreként dolgozik. Iskolai végzettsége: okleveles közgazdász egyetemi diploma és ÁBPE továbbképzés alapján I. belső ellenőrök részére kiadott végzettség. A fizetési osztályra vonatkozó ágazati jogszabály – a belügyi intézményeknél a 37/2011. BM rendelet – melléklete erre a munkakörre több fizetési osztályt (E, F, G, H, I) állapít meg. Kérem szépen állásfoglalásukat, a munkakörre előírt osztályok közül, tekintettel a Kjt. 61. §-ának h) és i) pontjaira, melyikbe kell besorolni a közalkalmazottat? Figyelembe vehető-e a belső ellenőri továbbképzési tanfolyam a besorolásnál? A 28/2011. NGM rendelet 1. §-ának b) pontja értelmében az "ÁBPE továbbképzés I. belső ellenőrök részére" a belső ellenőrök kötelező hatósági jellegű szakmai továbbképzése keretében szervezett hatósági jellegű képzés. Az Fktv. 2. §-ának 16. pontja szerint: hatósági jellegű képzés jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az OKJ-ben nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be. Ezt a továbbképzést tehát jogszabály írja elő, nélküle nem tölthető be a munkakör. A Kjt. 63. §-ának (3) bekezdése értelmében nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen, szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton, valamint akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges. Ennek fényében a belső ellenőri vizsga tehát nem vehető figyelembe a besorolásnál, pusztán a munkakör betöltésének feltétele, és nincs hatással a besorolásra. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozólag is, hogy az ÁBPE továbbképzés I. megfelel-e az "I" fizetési osztályra előírt jogszabályban előírt szakvizsgának vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélnek. Erre a kérdésre a BM rendelet nem ad választ, ugyanakkor más jogszabály előírja belső ellenőrök részére.
Részlet a válaszából: […] Az első feltett kérdésre a levezetett értelmezés alapján született választ megerősítve, álláspontunk szerint sem képezi a besorolás alapját a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése alapján az ÁBPE belső ellenőrök részére tartott továbbképzés elvégzése alapján, a belső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Jógaoktató díjazása

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság tevékenységébe tartozik egyebek mellett a jógaoktatás, és rendelkezik egy erre a munkakörre alkalmazott munkavállalóval. A garantált bérminimum vagy kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár-e ennek a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A 430/2016. Korm. rendelet értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138 000 forint, hetibér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Bölcsődei dajka munkakörhöz szükséges végzettsége

Kérdés: Harminc éve dolgozom ugyanazon a munkahelyen. Ha öt év múlva elmegyek korkedvezményes nyugdíjba, akkor kötelező-e a bölcsődei dajka tanfolyamot elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 61. §-a határozza meg az egyes munkaköröknek az ellátásukhoz szükséges végzettség, képzettség szerinti osztályba sorolásának szabályait. A Kjt. 61. §-ának (4) bekezdése felhatalmazza az ágazati végrehajtási rendeleteket, hogy indokolt esetben felmentést adjanak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.
Kapcsolódó címkék:    

Garantált bérminimumhoz szükséges szakképesítések

Kérdés: A kérdésem (lásd a "Garantált bérminimum fizetése közalkalmazottaknak" című cikket [Munkaügyi Levelek, 159. szám, 3167. kérdés]) teljesen félre lett értelmezve. Gazdasági társaságról van szó, és nem a besorolási táblák érdekeltek, hanem az, hogy a kérdezett munkakörökben a minimálbér vagy a garantált bérminimum, amit meg kell adni. A munkavezető egy munkakör, és nem a közfoglalkoztatás keretében! Az OKJ 34-essel kezdődő számít középfokú iskolai + középfokú szakmai végzettség = garantált bérminimum, ha a szakmájában van foglalkoztatva.
Részlet a válaszából: […] Kérdésében a mezőőri és gépkocsivezetői munkakör ellátásának körülményeivel kapcsolatban semmilyen részletinformáció nem szerepelt. Az Fbötv. 16. §-ának (1) bekezdése szerint "a települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi, fővárosi)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.
Kapcsolódó címkék:  

Átsorolás mellőzése szociális szakvizsgával

Kérdés: Munkatársunk idősek otthonának közalkalmazotti dolgozója. Jelenleg terápiás munkatárs munkakörben foglalkoztatjuk, intézményvezető-helyettesi megbízással. Alapvégzettsége művelődésszervező (főiskola), melyet 2000. június 14-én végzett el. 2016-ban szociális asszisztens végzettséget szerzett. Ekkor E kategóriába soroltuk, mentálhigiénés munkakörbe. 2017. április 26-án szociális alapvizsgát tett, majd 2017. december 13-án "idősek szociális ellátása" témacsoportból szakvizsgázott. Dolgozónk sérelmezi, hogy a szakvizsga megszerzése után december 31-ig nem soroltuk át F vagy G kategóriába. A 9/2000. SzCsM rendelet 9. §-a (4)–(5) bekezdésének 2017-ben hatályos rendelete és az 1/2000. SZCSM rendelet 3. számú melléklete alapján besorolható-e F vagy G kategóriába?
Részlet a válaszából: […] A szociális szakvizsga besorolás szempontjából való figyelembevételére nem a kérdésben említett két SzCsM rendelet vonatkozik, azok a továbbképzést, illetve a személyes gondoskodást nyújtó intézmények működését szabályozzák. Kétségtelen, hogy a 9/2000. SzCsM rendelet 9....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.
Kapcsolódó címkék:    

Átirányítás – képesítési akadályokkal

Kérdés: Önkormányzatnál gimnáziumi érettségivel és felsőfokú társadalombiztosítási szakképzettséggel munkaügyi ügyintéző munkakörben van kinevezve egy kolléganő. Pénztároshelyettesi és bérkönyvelési feladatot szeretnének rábízni kinevezésmódosítás nélkül. Sem szakmai tapasztalata, sem szakképzettsége nincs ezekhez a feladatokhoz. Megteheti-e így a munkáltató? Aránytalan sérelemnek minősül-e, ha ezeket a pluszfeladatokat csak a munkaidején túl (mivel saját munkaköre kitölti a munkaidejét) tudná ellátni?
Részlet a válaszából: […] Ha a köztisztviselő – a közigazgatási szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen, a Kttv.-ben meghatározott feltételek szerint – a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő újraszámolása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetén, amennyiben az alkalmazásában álló dolgozó magasabb képesítést szerez, melyet a munkáltató figyelembe kíván venni a besorolás szempontjából, akkor az átsorolás alkalmával az új, magasabb képesítésnek megfelelően kell-e figyelembe venni a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt (Kjt. 87/A. §)? Tehát úgy jár el helyesen a munkáltató, ha újraszámolja a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt a magasabb végzettséget alapul véve? Így a fizetési fokozat – mely a korábban az alacsonyabb végzettségnek megfelelően került megállapításra, azaz a munkaviszonynak az az időtartama is beszámításra került, melyben rendelkezett az alacsonyabb képesítéssel – az új számítás szerint csökken, hiszen a magasabb képesítés alapján történik a fizetési fokozat megállapítása. Összességében az a kérdés, hogy az átsorolás alkalmával a fizetési osztály módosításával egyidejűleg a fizetési fokozat is változtatható-e, vagy annak módosítása jogszerűtlen? Fontos tudnivaló, hogy konkrét helyzetben a közalkalmazott illetménye az átsorolás következtében magasabb lenne, mint jelenleg, de nem lenne olyan magas, mint a fizetési fokozat megtartásával.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdése értelmében a besorolásnál figyelembe veendő időbe be kell számítani valamennyi 1992. július 1. előtti munkaviszonyt, az azt követők közül pedig azokat, amelyek ideje alatt a közalkalmazott már rendelkezett a jelenlegi munkakörének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.
1
15
16
17
31