266 cikk rendezése:
221. cikk / 266 Heti pihenőnapok kiadása
Kérdés: Melyek a heti pihenőnap kiadásának korlátai az új törvény szerint? Mi az a leghosszabb időszak, amelyet a munkavállalónak kötelező pihenőnap nélkül egybefüggően ledolgoznia? Amennyiben vasárnapra rendelünk el munkavégzést rendes munkaidőben, kötelező-e pihenőnapot kiadni az azt megelőző szombaton?
222. cikk / 266 Készenlét alatti munkavégzés díjazása
Kérdés: Készenlét alatti munkavégzés esetén jár-e a munkavállalónak vasárnapi vagy munkaszüneti napi pótlék, illetve éjszakai bérpótlék, ha a munkavállaló egyébként hétfőtől péntekig két műszakban dolgozik, utána egész hétvégén készenlétben van, amelynek időtartama alatt (vasárnap éjjel vagy egy munkaszüneti napon) 1,5 óra munkát végez?
223. cikk / 266 Vasárnapi munkanapot közvetlenül megelőző szombaton történő munkavégzés díjazása
Kérdés: Társaságunknak több bevásárlóközpontban van kiskereskedelmi tevékenységet folytató (ruházati) boltja. Az eladók kéthavi munkaidőkeret alkalmazásával kerülnek beosztásra. A vasárnapi munkavégzésért 50%-os pótlékot fizettünk, s amennyiben az azt közvetlenül megelőző szombatra is beosztásra került a munkavállaló – rendkívüli munkavégzésért –, szintén 50% bérpótlék számfejtésére került sor. Az új Munka Törvénykönyve módosítja-e a kereskedelemben dolgozók szombati munkavégzésének pótlékát, ha szombaton és az azt követő vasárnap is beosztás szerint dolgoznak?
224. cikk / 266 Készenlét elrendelése heti pihenőnapra
Kérdés: Az új Mt. 112. §-a szabályozza a készenlét időtartamának lehetőségeit, amelytől el lehet térni a munkavállaló hátrányára is. E szerint a készlet havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el. A négy alkalom azt jelenti, hogy ha a munkavállaló rendes munkaideje hétfőtől péntekig 8-16 óráig tart, és a rendes munkaidő letelte után naponta készenlétet teljesít a másnapi rendes munkaidejének a kezdéséig, akkor az egy alkalom, és így a havonta négy alkalmat hétfőtől csütörtökig ki is merítette, illetve az is egy alkalom, ha pénteken 16 órától hétfőn 8 óráig van készenlétben?
225. cikk / 266 Munkaszüneti nap díjazása
Kérdés: Ha jól értelmezzük, 2012. július 1. után a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott órabéres vagy teljesítménybéres munkavállalónak csak akkor kell a munkaszüneti napra munkabért fizetni, ha azon a napon munkavégzésre beosztották. Erre a napra megilleti a tényleges munkavégzése alapján járó bére, a távolléti díja és a munkaszüneti napi pótlék is, vagy csak a munkavégzése alapján járó bére és a munkaszüneti napi pótlék fizetendő? Ha nincs beosztva erre a napra, akkor is ki kell fizetni neki a munkaszüneti napra a távolléti díjat? 2012. augusztusban mindenkinek 22 napot kell dolgoznia, teljes munkaidős esetén 22 x 8 = 176 óra, az általános munkarendben dolgozó órabéresnek és teljesítménybéresnek ezenfelül jár a munkaszüneti napra a távolléti díj is, tehát összesen 184 órára kell munkabért fizetni. Mi a helyes eljárás?
226. cikk / 266 Szabadság mértéke részmunkaidőben
Kérdés: Hány nap szabadság jár a heti 20 (30) órában foglalkoztatott alkalmazottnak?
227. cikk / 266 Rendkívüli munka ellenértéke
Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozó köztisztviselők részére milyen juttatások és milyen jogcímen járnak munkaidőn túli és munkaszüneti napon végzett munkáért?
228. cikk / 266 Heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztása
Kérdés: Van-e olyan műszakbeosztás, hogy hétfőtől szombatig éjszakai műszak, vasárnap pihenőnap, azután hétfőtől csütörtökig délutános műszak, majd péntek, szombat és vasárnap szabadnap? A délelőttös műszak szintén hétfőtől szombatig tart, a vasárnap szabadnap. Jogszerű ez a beosztás?
229. cikk / 266 Pihenőnapi és hétvégi munkavégzés
Kérdés: Fölmerült a karbantartói munkakörűek készenlétével kapcsolatban, hogy lehet-e egy pihenőnapját töltő karbantartó ugyanakkor készenlétben is? Lehet-e szabadságot kiírni szombati napra, amikor a dolgozónak eredetileg munkavégzési kötelezettsége lett volna, majd szabadságot igényelt?
230. cikk / 266 Kiküldetés utazási idejére járó díjazás
Kérdés: A régi Mt. szerint a munkavállalónknak, ha utazási ideje munkaidő-beosztás szerinti munkaidején kívül esett, akkor erre az időre személyi alapbérének 40%-a illette meg. Az új Mt.-ben nem találok erre utaló paragrafust. Kérdésem, hogy július 1. után hogyan kell kezelni ezt az időt? A dolgozónak semmilyen díjazás nem jár erre az időre, vagy rendkívüli munkaidőnek számít, és annak megfelelően kell elszámolni? Ezentúl külföldi kiküldetés esetén, ha az utazás a munkavállaló munkaidején kívül esik, kell-e valamilyen díjazást fizetni vagy szabadidőt biztosítani?
