Idénymunka – a törvényi fogalom értelmezése

Kérdés: Az Mt. 90. §-ának c) pontja alapján a munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Idényjellegű munkáltatói tevékenységnek minősül az, ha egy szervizes munkakörben dolgozó munkavállaló a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódó bizonyos feladatokat, technológiai okok és az időjárás miatt az év egy meghatározott időszakában tud elvégezni? Például egyes kivitelezési vagy szervizelési munkálatok téli időszakban nem végezhetők, ezen munkálatok elvégzéséhez legalább +15 °C-os hőmérséklet szükséges. Továbbá idényjellegű munkáltatói tevékenységnek minősülhet az, ha raktározási munkakörben dolgozó munkavállaló bizonyos feladatok elvégzését azért tudja csak az év egy meghatározott időszakában elvégezni, mivel az adott termékek kiadására csak az év egy bizonyos szakaszában van lehetőség? Ennek oka, hogy az adott terméknek rövid a szavatossági ideje, továbbá az adott termék felhasználása tavasztól őszig merül fel. Amennyiben a fenti esetkörök idényjellegű munkáltatói tevékenységnek minősülnek, abban az esetben mennyire befolyásolja a minősítést, hogy a fent leírt feladatok mekkora százalékát teszik ki az adott munkakörnek?
Részlet a válaszából: […] ...terméket csak tavasztól őszig lehet felhasználni. Annak, hogy az adott tevékenység idényjellegű, a munka- és pihenőidőre vonatkozó egyes szabályok körében van jelentősége, hiszen ebben az esetben a munkavállaló jóval rugalmasabban foglalkoztatható. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Hétvégi és munkaszüneti napi munkavégzés közszolgálati jogviszonyban

Kérdés: Önkormányzati hivatalban a kommunikációs iroda munkatársai közszolgálati jogviszonyban, általános munkarendben dolgoznak. Abban az esetben, ha hétvégén vagy ünnepnapon rendezvényen kell részt venniük, illetve munkát kell végezzenek, elrendelhető-e nekik rendkívüli munkavégzés, vagy célszerűbb az általános munkarendtől eltérő munkaidőkeretre módosítani esetükben a munkaidő-beosztást?
Részlet a válaszából: […] ...akadálya, hogy a munkáltató munkaidőkeretet alkalmazzon, mely esetben a munkáltató a munkaidőt a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beoszthatja. A munkaidő-beosztást legalább tizennégy nappal korábban, legalább egy hétre előre írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Besorolás egészségügyi dolgozó esetén

Kérdés:

Kérem a segítségüket abban, hogy az egészségügyi szakiskolai képesítő bizonyítvány (régi, érettségi nélküli, 3 éves képzés) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban melyik fizetési osztály besorolására jogosít?

Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatosan tették fel a kérdést, de az említett szakképesítés jellege alapján feltehető, hogy egészségügyi szakdolgozói vagy egyes egészségügyben dolgozói munkakörök valamelyikét töltheti be. E munkaköröket a 256/2013. Korm. rendelet 1. mellékletének 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Egyéb juttatás és a negatív diszkrimináció

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában csoportmegszüntetés miatt 2022. augusztus 31-én áthelyezéssel megszűnt a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. 2022. szeptember 1-jén a közalkalmazott új közalkalmazotti jogviszonyt létesített ugyanazon önkormányzat fenntartása alatt működő másik óvodánál. E munkáltatónál 2022 decemberében került kifizetésre a munkáltató által adott egyéb juttatás. Ennek jogosultsági feltétele volt az, hogy a közalkalmazotti jogviszony legkésőbb 2022. június 30-ig keletkezzen, és nem illette meg a tartósan távol lévőket (például a harminc napot meghaladó táppénzben, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőket). A közalkalmazott nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban, mivel a közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30-át követően létesült az új munkáltatónál. A közalkalmazott sérelmezi, hogy nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban. Jogos-e a közalkalmazott sérelme?
Részlet a válaszából: […] ...alapján azonban arra lehet következtetni, hogy a munkáltató az általa meghatározott feltételek és szempontok szerint biztosította azt egyes közalkalmazottjai számára. A jogosultsági feltételek között egyfelől a közalkalmazotti jogviszony keletkezésének időpontját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Német állampolgár külföldi foglalkoztatása

Kérdés:

Egy magyarországi cégnél német állampolgárságú nyugdíjast üzleti referensként szeretnénk megbízási szerződéssel alkalmazni. A feladata megrendelés szerzése lenne, a munkát viszont lényegében Németországban, Franciaországban, tehát Nyugat-Európában végezné. Egyáltalán alkalmazható-e így, ha igen, milyen feltételekkel? Jövedelme meghatározható-e euróban?

Részlet a válaszából: […] ...megállapodásán múlik. Ha eldöntötték, hogy a megbízásra melyik állam jogát alkalmazzák, akkor ennek fényében lehet kidolgozni az egyes feltételeket.Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy a kérdésben írottak alapján felvetődik: vajon valóban megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Jelenléti bónusz bevezetése

Kérdés: Társaságunk a jelenléti bónusz bevezetését tervezi. Van-e különbség a bónusz és a jutalom jogcímek között? Kizárható-e jogszerűen a jelenléti bónuszra/jutalomra jogosultak köréből az, aki az adott hónapban táppénzen vagy betegszabadságon volt?
Részlet a válaszából: […] ...egy olyan, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezést hoz, amely védett tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Munkáltatói jogkört gyakorló munkavállalók és az üzemi tanács

Kérdés:

Cégünknél májusban került sor üzemi tanács választására. Az üzemi tanács elnöke egy teljes állománygyűlést hívott össze, hogy a munkavállalókkal megvitassanak egy sor előre megküldött témát. Ugyanakkor a meghívóban szerepelt, hogy a gyűlésen nem vehetnek részt azok a kollégák, akik munkáltatói jogkört gyakorolnak. Jeleztük az üzemi tanács felé, hogy ezzel nem értünk egyet, végül mégis minden vezetőt eltanácsoltak a megbeszélésről, még a műszakvezetőket is. Szerintünk ez nem volt helyes, egyrészt mert a műszakvezető nem minősül a munkáltatói jogkör gyakorlójának, másrészt mert ez indokolatlan megkülönböztetés a munkavállalók között. Ebben kérjük állásfoglalásukat.

Részlet a válaszából: […] ...kérdés nem tér ki arra, pontosan mi a műszakvezetők feladata, de a pozíció lényegéből eredően, minden bizonnyal gyakorol egyes munkáltatói jogköröket egy műszakvezető is, még ha nem is minden munkáltatói jogkör illeti meg, hanem hatásköre a munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Polgármester – társadalmi megbízatásban

Kérdés:

A Kttv. 225/K. §-ának (5) bekezdése szerint a társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra. Ezenfelül további szabályozás nincs. Jogosult-e szabadságra, illetve szükséges-e részére valamilyen feladatköri vagy munkaköri leírás, illetve a munkaidő meghatározása?

Részlet a válaszából: […] ...sem kell alkalmazni.Összességében megállapítható, hogy a törvényi rendelkezések ellentmondásosak, mivel a szabadság és a munkaidő egyes rendelkezéseit vagy alkalmazni kell a társadalmi megbízatású polgármesterre (ám még ekkor sem lehet eldönteni, hogy az őt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Béren kívüli juttatások egységessége

Kérdés: Van-e lehetősége a munkáltatónak arra, hogy az adott béren kívüli juttatás (pl. egészségpénztári hozzájárulás, SZÉP-kártya) tekintetében ne egységes szabályt alkalmazzon a kifizetést illetően? A munkáltató minden munkavállalónak ugyanazt az összeget biztosítja, de egyéni munkavállalói nyilatkozat alapján a kifizetés kétféle módon történne, mégpedig aszerint, melyik módot választja a munkavállaló: egy összegben előre az egész éves juttatás kifizetése januárban, vagy havonkénti elosztásban az év során. Aki az előre egy összegben való kifizetést választja, attól egy esetleges kilépés esetén bérben visszakövetelhető az őt időarányosan nem megillető juttatási rész?
Részlet a válaszából: […] ...béren kívüli juttatás (Szja-tv. 71. §), illetve az egyes meghatározott juttatások (Szja-tv. 70. §) tekintetében a munkáltató általában sem munkajogi, sem adózási előírások okán nem köteles egységes szabályt alkalmazni a kifizetésekre vonatkozóan. Ez alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Bruttó bércsökkentés a nyugdíjazásra figyelemmel

Kérdés: Társaságunk fő profilja hulladékgyűjtés és -szállítás. Tehergépkocsi-vezető munkakörben dolgozó kilenc munkavállalónk közül ketten elérték az öregséginyugdíj-korhatárt, de továbbra is szeretnének aktívan dolgozni, és társaságunk továbbra is foglalkoztatni kívánja őket. A társaság döntése alapján nyugdíjas munkavállalóink bruttó munkabérét előzetesen a munkavállalóval közös megegyezéssel csökkentettük addig a mértékig, ameddig a nettó munkabére ugyanannyi lett, mint korábban, illetve a többi nem nyugdíjas státuszú munkavállaló esetében. Helyes-e a megítélésünk – különösen az Mt. 12. §-ában szabályozott egyenlő bánásmód követelményére tekintettel – a nyugdíjas munkavállalóink bruttó munkabérének közös megegyezéssel történő csökkentését illetően, amelynek alapján az eltérő levonások miatt (a nyugdíjasok ugyanis mentesülnek a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék alól) ugyanannyit kapnak kézhez, mint az ugyanebben a munkakörben dolgozó nem nyugdíjas státuszú munkavállalók? Az egyik nyugdíjas munkavállaló előzőleg és utólagosan is szóban sérelmezte a bruttó munkabérének csökkentését, mert állítása alapján más munkáltatóknál a nyugdíjas munkavállalók többet keresnek. Sérti-e társaságunk döntése az egyenlő bánásmód követelményét, amennyiben nyugdíjas státuszú munkavállalóink bruttó munkabére kevesebb, nettó munkabére viszont forintra ugyanannyi, mint nem nyugdíjas státuszban álló, ugyanezen munkakörben dolgozó munkavállalóinknak?
Részlet a válaszából: […] ...Ezekhez a személyekhez képest ténylegesen nem szenved el hátrányt, az pedig nem kötelessége a munkáltatónak, hogy pusztán azért fizessen egyes munkavállalóknak magasabb nettó bért, mert nyugdíjasnak minősülnek. Az egyenlő bánásmód szempontjából megítélésünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
1
4
5
6
76