Polgármester – az óvodaigazgatókkal kapcsolatos munkáltatói jogkör

Kérdés: A Mötv. 67. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. A Púétv. 73. §-ának (15) bekezdése szerint a köznevelési intézmény igazgatója felett az egyéb munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre tekintettel ki gyakorolja az önkormányzati fenntartású óvoda igazgatója felett az egyéb – a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más – munkáltatói jogokat? Az illetmény(emelés), jutalom, teljesítményértékelés megállapítása a képviselő-testület vagy a polgármester hatáskörébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...nemzetiségi önkormányzat, valamint – kizárólag óvoda tekintetében – a települési önkormányzat, az egyházi jogi személy, a vallási egyesület, más személy vagy szervezet (pl. alapítvány, egyetem, gazdasági társaság). Az óvoda tekintetében tehát az Nkt. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Közegészségügy – szolgálati elismerés több jogviszony esetén

Kérdés: Az Eszjtv.-ben meghatározott szolgálati elismerés tekintetében kit terhel a fizetési kötelezettség? Egy szakorvos a szolgálati elismerésre történő jogosultság napján többes egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozik. Az egyik munkahelyen heti 15, a másik munkahelyen heti 10 órában. Ahol heti 10 órában dolgozik, a jogviszonya ott áll fenn 40 éve. A szolgálati elismerés kifizetésére vonatkozó jogszabályokban nem található olyan rendelkezés, amely szerint a főfoglalkoztató lenne kötelezett a kifizetésre. De e tekintetben szeretnénk azt is meghatározni, hogy mely munkáltató a főfoglalkoztató.
Részlet a válaszából: […] ...hamarabb létrejött [Eszjtv. 9. § (8)–(9) bek.]. Nem annak van tehát jelentősége, hogy a munkaidő mértéke miként alakul az egyes jogviszonyokban, hanem annak, hogy melyik jogviszony jött létre korábban. A kérdés szerinti esetben ez a heti 10 órás jogviszony lesz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Közterület-felügyelő "ünnepnapi" díjazása

Kérdés: Ha a munkaidőkeretben foglalkoztatott közterület-felügyelő beosztása munkaszüneti napra esik, milyen pótlék illeti meg és hány százalékban?
Részlet a válaszából: […] ...4. §-ában, valamint a Kttv. 93. §-ában foglaltakra is tekintettel – a munkáltató a munkaidőt a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beoszthatja (egyenlőtlen munkaidő-beosztás) [30/2012. Korm. rendelet 3. § (1) bek.].Munkaszüneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Szabadságátvitel az új jogviszonyba

Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 161. §-ának (1) bekezdése "a 158. § (1) bekezdés szerinti érintettre" vonatkozik, azaz:– arra a pedagógus, dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, óvodában, iskolában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései

Kérdés:

Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.

Részlet a válaszából: […] ...A munkáltatónak ugyanakkor figyelemmel kell lennie arra, hogy miképpen tartható fenn a csökkentett létszámmal a működése, így az egyes szektorokból ennek a szem előtt tartásával indokolt "elbocsátani" a munkavállalókat. Azt, hogy milyen létszám mellett lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Pedagógiai asszisztensek – képesítési feltételek január 1-jétől

Kérdés: 2024. január 1-jén hatályba lép a 401/2023. Korm. rendelet. Ennek 3/A. melléklete tartalmazza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési szinteket úgy, hogy meghatározza az alkalmazáshoz szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség, illetve képesítés szintjét. A pedagógiai asszisztensek esetében az alkalmazáshoz szükséges feltételként a jogszabály a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítést határozza meg. Ez alapján 2024. január 1-jétől a pedagógiai asszisztens munkakör betöltéséhez szükséges a középfokú végzettségen alapuló szakképzettség (pl. pedagógiai asszisztens vagy kisgyermeknevelő szakképzettség), vagy továbbra is betölthető ez a munkakör érettségi végzettséggel? Amennyiben nem, mi a teendő azokkal a pedagógiai asszisztensekkel, akik csak érettségivel rendelkeznek, és jogviszonyuk átalakul január 1-jén?
Részlet a válaszából: […] ...mely közalkalmazotti osztályokba sorolhatók be, azaz a végzettség, képesítés szintjeit. Konkrét szakirányú szakképesítések az egyes munkakörökhöz nincsenek előírva. 2024. január 1-jétől a Kjt. besorolási rendszerének alkalmazása megszűnik, helyette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Munkaszüneti napi munkavégzés külföldi online képzés esetén

Kérdés: A munkavállaló olyan többhetes (magyar és külföldi résztvevők részvételével megrendezendő) online képzésben venne részt Magyarországról "becsatlakozva", amely képzés egyik napja hétköznapra eső munkaszüneti napra esik. A képzés során a munkavállaló alapvetően hallgatóságként venne részt, viszont egyes napokon maga a munkavállaló tartana rövidebb előadást, illetve a képzés egésze alatt nyomon követné a többi résztvevő haladását, és erről értékelést is adna. Ebben az esetben kötelezhető-e a munkavállaló munkavégzésre munkaszüneti napon az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglaltakra hivatkozással (külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. tételesen felsorolja azokat az okokat, amikor a munkavállaló munkaszüneti napon rendes munkaidőben foglalkoztatható [Mt. 102. § (2) bek.]. Idetartozik, ha a munkavégzés külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Mobiltelefon bevitelének szabályozása a munkahelyen

Kérdés:

Előírhatja a munkáltató, hogy a munkavállalók a – gyári, de akár irodai – munkaterületre nem vihetik be magukkal a mobiltelefonjaikat? Ha igen, akkor milyen okból és milyen formában kerülhet sor erre a tilalomra?

Részlet a válaszából: […] ...teszi az utasítás pontos tartalmát. Természetesen a munkáltató döntési szabadságát a munkaviszonyra vonatkozó szabályok korlátozzák egyes kérdésekben. Így például a munkáltató csak a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét tilthatja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Pedagógiai asszisztensek – képesítési feltételek 2024. január 1-jétől

Kérdés: 2024. január 1-jén hatályba lép a 401/2023. Korm. rendelet. Ennek a 3/A. sz. melléklete tartalmazza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési szinteket úgy, hogy meghatározza az alkalmazáshoz szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség, illetve képesítés szintjét. A pedagógiai asszisztensek esetében az alkalmazáshoz szükséges feltételként a jogszabály a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítést határozza meg. Ez alapján 2024. január 1-jétől a pedagógiai asszisztens munkakör betöltéséhez szükséges a középfokú végzettségen alapuló szakképzettség (pl. pedagógiai asszisztens vagy kisgyermeknevelő szakképzettség), vagy továbbra is betölthető ez a munkakör érettségi végzettséggel? Amennyiben nem tölthető be január 1-jétől ez a munkakör érettségi végzettséggel, akkor mi a teendő azokkal a pedagógiai asszisztensekkel, akik csak érettségivel rendelkeznek, és a jogviszonyuk átalakul január 1-jén?
Részlet a válaszából: […] ...mely közalkalmazotti osztályokba sorolhatók be, azaz a végzettség, képesítés szintjeit. Konkrét szakirányú szakképesítések az egyes munkakörökhöz nincsenek előírva. 2024. január 1-jétől a Kjt. besorolási rendszerének alkalmazása megszűnik, helyette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Munkaidőn kívüli tevékenységért adott szabadnap

Kérdés: Nem a munkaköri feladathoz tartozó rendezvény szervezésében való önkéntes munkáért (munkaidőn kívüli időben) adhat-e a munkáltató "jutalomszabadnapot"?
Részlet a válaszából: […] ...ezzel hátrányt szenvedne el). Így, ha a rendezvény szervezésében való részvételből nincsenek lényegesen nagyobb arányban kizárva egyes, védett tulajdonsággal rendelkező személyek vagy csoportok (pl. kismamák), amelyek miatt ők a jutalomra nem válhatnak jogosulttá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.
1
4
5
6
79