911 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe kell venni többek között a Kttv. és a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt. A polgármesteri hivatal két kollégája (egyik 2001–2002 között, a másik 2005–2006 között) polgármesteri hivatalnál munkaügyi központ által támogatottan – mint pályakezdő munkanélküliként nyilvántartott személy – a munkáltatói igazolás szerint a régi Mt. hatálya alá tartozó jogviszonyban állt foglalkoztatásban (adminisztrátor/jogi asszisztens munkakörben). A hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján a jogviszonyok beszámíthatóak-e a köztisztviselők jubileumi jutalmába?

Kérdés: A Vht. 63. §-a alapján a 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot. Két letiltás esetén a levonás mértéke 50%, vagyis 33% és 17%. Nettó 500 ezer forintos bérnél két letiltás esetén a letiltás 50%, 250 ezer forint és a 200 ezer forint feletti rész 50 ezer forint, összesen 300 ezer forint. A 33% és 17% arányát a 300 ezer forinthoz viszonyítsuk (198 ezer és 102 ezer forint), vagy a 250 ezerhez, de akkor a maradék 50 ezer forint melyik letiltásban fog törleszteni? És mi van akkor, ha van egy sorban álló harmadik is?

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete három, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság beolvadással történő egyesüléséről döntött 2026. január 1-jétől úgy, hogy két gazdasági társaság egy harmadikba olvad be. A tovább működő, átvevő gazdasági társaság (jogi személy) ügyvezetőjét a képviselő-testület 2025. december 31. napjával ügyvezetői tisztségéből visszahívta, és 2026. január 1. napjától új ügyvezetőt választott. Az ügyvezető a gazdasági társaságnál tizenhárom év munkaviszonnyal rendelkezik (ügyvezetőként), azt megelőzően tíz év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezett az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalában. A végkielégítés, valamint a felmondási idő számításánál mennyi időt kell figyelembe vennünk? A polgármesteri hivatalban eltöltött közszolgálati jogviszony is beleszámít a végkielégítés, valamint a felmondási idő alapjául szolgáló jogviszonyba, tehát huszonhárom évet kell számításba vennünk, vagy csak a gazdasági társaságnál eltöltött tizenhárom évet?

Kérdés: Egy önkormányzati intézmény vásárt készül üzemeltetni. A dolgozók közalkalmazottak, nem szeretnénk rendkívüli munkaidőként elszámolni a vasárnapi munkavégzésüket. Mindenki fix 40 órás, hétfőtől péntekig végzendő munkára van foglalkoztatva. Milyen módosításokkal lehet megoldani azt, hogy normál munkaidőként legyen számításba véve a havi egy vasárnapi munkavégzés?

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete három, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság beolvadással történő egyesüléséről döntött 2026. január 1-jétől úgy, hogy két gazdasági társaság a harmadik gazdasági társaságba olvad. A tovább működő, átvevő gazdasági társaság ügyvezetőjét a képviselő-testület 2025. december 31. napjával ügyvezetői tisztségéből visszahívta, de részére a polgármester felajánlott egy új, nem ügyvezetői állást ugyanennél a cégnél. Ebben az esetben, mikor az ügyvezető 2026. január 1-jétől a számára felajánlott munkakört elfogadta, kell-e részére végkielégítést fizetni, kell-e intézkedni a felmondási időről, majd kötni vele egy új munkaszerződést, vagy az a megoldás, hogy a munkaszerződése módosításra kerül, a munkaviszonya folyamatos, és így a végkielégítésről, felmondási időről nem kell intézkedni?

Kérdés: Természettudományos tárgyak oktatásához megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógus – amennyiben kémiát és biológiát is tanít, és mindkét tárgy oktatásához megfelelő szakképzettséggel rendelkezik – csupán egyszeri 7%-os, egyes tantárgyak után járó illetménynövekedésre jogosult, vagy tantárgyanként 7% illeti meg, azaz ebben az esetben 14%?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezérigazgatóját a város közgyűlése választotta meg határozott időre. Személye 2008 óta változatlan. A közgyűlési határozatok alapján a vezérigazgató a gazdasági társasággal határozott időre szóló munkaviszonyt létesített a következők szerint: 2008. október 1. – 2011. május 31., 2010. január 1. – 2013. május 31., 2013. június 1. – 2018. május 31., 2018. június 1. – 2022. június 30., 2022. július 1. – 2027. június 30. 2008. október 1. óta folyamatosan munkaviszonyban áll a gazdasági társasággal. A munkaviszonyok megszűnésekor elszámolás nem történt, az ekkor kiadandó dokumentumokat sem adta át a munkáltató. A közgyűlés időközben a gazdasági társaságot 2025. október 15-ével megszüntette, annak feladatait a továbbiakban egyik költségvetési szerve fogja ellátni. A feladatátvételre az Áht. 9/A. alcíme alapján kerül sor. Az átvevő költségvetési szerv a Kjt. hatálya alá tartozik. Az Áht. 11/F. §-a alapján a gazdasági társaság munkavállalói átkerülnek az átvevő költségvetési szervhez, ahol közalkalmazottként továbbfoglalkoztatásuk biztosított, vagy nyilatkozhatnak arról, hogy a jogállásváltozáshoz nem járulnak hozzá. Ebben az esetben munkaviszonyuk a változást követő harmincadik napon, azaz 2025. november 14-én automatikusan megszűnik. Az Áht. 11/F. §-ának (11) bekezdése szerint az átvevő költségvetési szerv az Áht. 11/F. § (3)–(4), (6) és (10) bekezdései esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára az Mt. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. §-ának (2) bekezdése szerinti távolléti díjat megfizetni. A vezérigazgató az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése értelmében vezető állású munkavállalónak minősül, és a közgyűlés által jóváhagyott Javadalmazási Szabályzatban meghatározott juttatások illetik meg. Jogviszonya megszűnésével kapcsolatban a munkaszerződés mindössze az alábbiakat tartalmazza: „A munkaviszony megszűnésére az Mt. 63. §-ában, a munkaviszony megszüntethetőségére az Mt. 64. §-ában és 210. §-ában foglaltak az irányadók. A munkaviszony az Mt. 64. §-a alapján megszüntethető: közös megegyezéssel, azonnali hatályú felmondással.” A Javadalmazási Szabályzat szerint: „A munkaszerződés alapján a vezérigazgató részére a munkaviszony megszüntetése, illetve megszűnése esetén járó juttatások” „határozott időtartamú munkaviszony esetén a vezérigazgatót az Mt., valamint a 2009. évi CXXII. törvény szabályai szerinti mértékben illethetik meg a járandóságok, ettől a rendelkezéstől a felek megállapodása sem térhet el a munkavállaló javára. Határozott időtartamú munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a vezérigazgató részére egyszeri juttatás adható, mértéke nem haladhatja meg 4 havi átlagbér összegét. A juttatás nyújtásáról és mértékéről a közgyűlés dönt a munkaviszony megszűnését megelőzően.” Milyen juttatások illetik meg a vezérigazgatót, amennyiben úgy dönt, hogy nem járul hozzá a jogállásváltozáshoz? A vezérigazgató juttatásainak megállapításakor a 2008. október 1-jét vagy a 2022. július 1-jét kell irányadónak tekinteni?

Kérdés: Veszélyeztetett terhesség miatt az üzemorvos az adott pozícióban csak 4 órás munkavégzésre találta alkalmasnak a kismamát. A munkáltató 4 órás szerződésmódosításra akarja kötelezni a munkavállalót. Álláspontunk szerint a kismamát a 8 órás munkavégzés helyett 4 órában kell foglalkoztatnia, a másik 4 órában pedig fel kell mentse a munkavégzés alól, és a szerződés szerinti bért fizetnie. Jogosan utasítja el a kismama a szerződés módosítását, amiben a bére is csökkentésre kerül?

Kérdés: A Kttv. szerint közszolgálati jogviszonyba köztisztviselőnek kinevezhető-e nappali tagozatos egyetemi hallgató?

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete három, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság beolvadással történő egyesüléséről döntött úgy, hogy két gazdasági társaság a harmadik társaságba olvad. Mindhárom gazdasági társaságnál az ügyvezetői tisztség ellátására munkaviszony keretében került sor. A két beolvadó gazdasági társaság esetében az eddigi ügyvezetők tisztsége megszűnik. Az ügyvezetői tisztségek megszüntetésére a gyakorlatban milyen munkajogi szabályokat kell alkalmazni?