Találati lista:
51. cikk / 65 Megbízás vagy munkaviszony – az elhatárolás szempontjai
Kérdés: Laboratóriumi kutatómunkára alkalmaznánk egy nyugdíjas személyt, de nem tudjuk munkaszerződéssel foglalkoztatni, mert nem folyamatos munkáról van szó. Nem tudjuk előre megmondani, hogy mikor, hány napot vagy órát kell dolgoznia. Lehet, hogy több napig is eltart a feladat, de lehet, hogy csak napi 2-3 órát. Az is előfordulhat, hogy 1-2 hónapig nincs szükség a munkájára. A feladatokat mi is részletekben ismerjük meg, így ennek időigényét, rendszerességét sem tudjuk előre meghatározni, sőt kutatási/fejlesztési/analitikai munka lévén még a konkrét munka lefolyása, időigénye sem határozható meg pontosan. Milyen szerződéssel tudnánk őt foglalkoztatni?
52. cikk / 65 Részmunkaidő és munkaközi szünet, a gyermek után járó pótszabadság
Kérdés: A munkavállalót az egyik társaság 4 órában, míg egy másik társaság szintén 4 órában alkalmazza naponta. Ebben az esetben mindkét munkáltatónál "főállású" munkavállaló vagy részmunkaidős foglalkoztatású lesz? A munkaközi szünet (ebédidő) jár-e, és melyik munkáltatónál? Jár-e a gyerekek után szabadság, ha nem a munkavállalónál vannak a gyerekek?
53. cikk / 65 Ki nem adott szabadság "sorsa"
Kérdés: 5 évig dolgoztam főállásban egy cégnél, szülési szabadságra is innen mentem. 3 gyermekem született ez idő alatt, de sajnos a munkahelyemre nem tudnak visszavenni. Az adóhatósággal történt elszámolási vita során a cég pert vesztett, így megkértek, hogy a felszámolási eljárást is én indítsam el. Időközben újjáalakult a régi tulajdonosokkal a társaság, amelyik papíron nem a régi jogutódja, de mind a tevékenység, mind az ügyfélkör megegyezik a régivel. Jelenleg is zajlik a felszámolási eljárás, fizetni nem tudnak/nem akarnak a régi-új tulajdonosok. Milyen lehetőségeim vannak a ki nem fizetett szabadságok rendezésére?
54. cikk / 65 Dupla jogviszony – szimpla jubileumi jutalom
Kérdés: Egyik tanárunk szeptember 1-jén fogja elérni a 25 éves közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, jubileumi jutalomra válik jogosulttá. A problémánk az, hogy nálunk és egy másik iskolában is félállásban dolgozik. A Kjt. 78. §-a ilyen esetről nem mond semmit. Hogyan kell eljárni? Mindkét iskola fizeti a jubileumi jutalom felét? Vagy duplán jogosult jubileumi jutalomra a közalkalmazott?
55. cikk / 65 Lapszerkesztés és -terjesztés egyszerűsített foglalkoztatás keretében
Kérdés: Kéthavonta megjelenő magazint adnánk ki, ehhez szeretnénk a költségeinket előre kalkulálni. Azt szeretnénk megtudni, hogy ha a magazinhoz íratnánk cikkeket, a mi eszközeinkkel, és számítógépes programjainkat felhasználva, fényképeket, riportokat készíttetnénk, valamint a terjesztéséhez alkalmaznánk különböző helyeken, rendezvényeken embereket, ebben az esetben a munkavállalóink minősülhetnek-e alkalmi munkavállalóknak?
56. cikk / 65 Újraválasztott polgármester – korábbi szabadságát meg kell-e váltani?
Kérdés: Községünk főállású polgármesterét a tavaly októberi önkormányzati választáson újra megválasztották. Mi a teendő a polgármester előző ciklusról megmaradt, ki nem vett szabadságával? Az a helyes eljárás, ha a szabadságot pénzben megváltjuk, vagy pedig egyszerűen csak hozzászámítjuk a 2010 októberétől megállapított szabadnapokhoz? A gyakorlat sajnos nem egységes ezen a területen.
57. cikk / 65 Idénymunkások – hányan foglalkoztathatók egy nap?
Kérdés: Az Efo-tv. meghatározza a munkáltató által alkalmi munkavállalóként foglalkoztatható személyek számát. A mi cégünknél mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztatunk dolgozókat. Mezőgazdasági idénymunkára nincs meghatározva létszámkeret, ott az azonos felek közötti 120 nap van korlátként meghatározva. Jól értelmezem a jogszabályt?
58. cikk / 65 Munkáltató – újonnan létrejött hány alkalmi munkást foglalkoztathat?
Kérdés: Egy újonnan alakuló cég – amely nem rendelkezik előző 6 havi átlagos statisztikai létszámmal – mikortól és hány főt alkalmazhat alkalmi munkára?
59. cikk / 65 Zeneszolgáltatás – de milyen jogviszony?
Kérdés: Egy cégnél dolgozom főállásban, ahol egy évzáró céges rendezvényen én szolgáltatnám a zenét. Nincs vállalkozói igazolványom, nem vagyok számlaképes, csupán hobbiszinten, otthon foglalkozom a zenéléssel. Ezért én a cégtől nem kérek semmiféle juttatást, csupán annyit, hogy biztosítsák a rendezvényre a hang- és fénytechnikát. Kérdésem: mindez milyen jogviszonynak minősül? Kell-e nekem valamilyen szervhez bejelentenem erre az egy estére szóló tevékenységem, és ha igen, milyen formában? Kell-e nekem vagy a cégnek, ahol dolgozom, fizetnem valamilyen közterhet?
60. cikk / 65 Egyszerűsített foglalkoztatás – az alkalmi munkavállalók száma
Kérdés: Cégünk idén júliusban alakult. Szeretnénk egy rendezvényünkön alkalmi munkásokat foglalkoztatni, de a törvény korlátozza a foglalkoztatható alkalmi munkavállalók számát. Az előírtak szerint az előző hathavi átlaglétszám számítása azt is jelenti, hogy ennél rövidebb ideje létrejött cégnél még nem lehet foglalkoztatni alkalmi munkavállalót?
