Találati lista:
51. cikk / 72 Keresőképtelenség szabadság alatt
Kérdés: Cégünknél minden nyáron "leállás" van július utolsó hetétől 3 hétig, amely időtartamra a kollégák szabadságot vesznek ki. A július havi béreket a szabadság megkezdése előtt elutaljuk a dolgozók részére. Néhány kolléga a szabadság leteltét követő első munkanapon orvosi igazolást hozott arról, hogy ezen időszak alatt keresőképtelenné vált. Hogyan kell számfejteni a dolgozók járandóságait?
52. cikk / 72 Köztisztviselői szabadság kiadása – ha felhalmozódott 200 munkanap
Kérdés: A köztisztviselő 2018 első félévében éri el az öregségi nyugdíj korhatárát. A korábbi évek során sok (kb. 200 nap) ki nem adott szabadsága halmozódott fel. Van-e arra törvényi lehetőség, hogy a felhalmozódott szabadságokat a korhatár elérését megelőzően kiadjuk? A fentiek alapján így közel 1 évig fizetett szabadságon lenne a köztisztviselő.
53. cikk / 72 Fizetés nélküli szabadság és a biztosítási jogviszony
Kérdés: Dolgozónk másfél hónap fizetés nélküli szabadságot kért. Nem szeretnénk, ha a folyamatos biztosításban töltött ideje megszakadna emiatt. Helyesen járunk-e el, amennyiben azt tanácsoljuk, hogy biztosítunk számára 30 napot, majd álljon be dolgozni egy napot, és a fennmaradó időre újból biztosítjuk neki a fizetés nélküli szabadságot? A cég átvállalja első naptól kezdve az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését. Gyermekes anyuka, semmi esetre sem szeretnénk, ha hátrányba kerülne a plusz 15 nap miatt.
54. cikk / 72 Készenlét díjazása átalánnyal
Kérdés: Egyik munkavállalónknak készenléti átalány került megállapításra. A szabadság idejére a készenléti átalány összege csökken, és a fizetett szabadság összege a készenléti átalány arányos részével nő? Tulajdonképpen csak arányaiban változik meg a havibér összetétele, vagy a készenléti átalány összege fix, és nem változik a távollétek függvényében? Hogyan alakul az átalány összege betegszabadság idején? A készenlétre járó átalány összegét kötelező belefoglalni a munkaszerződésbe?
55. cikk / 72 Cafeteriára való jogosultság kizárása szabályzatban
Kérdés: A cafeteriaszabályzatban van-e jogi lehetőség az alábbi tartalmú kötelezettségvállalásokra, jogszerűek-e ezek a juttatási korlátozások?
a) A próbaidősök, a 6 hónapnál rövidebb időre felvettek számára nem jár béren kívüli juttatás az adott időszakra.
b) Bármilyen felmondás esetén a felmondási idő első napjáig jár a juttatás.
c) Nem illeti meg a munkavállalót a béren kívüli juttatás azokra a napokra, amikor a munkaviszonya szünetel, illetve részére nem jár munkabér. A fizetett szabadság és a betegszabadság, valamint a keresőképtelenség miatti távollétből további 30 nap a juttatások tekintetében munkában töltött időnek minősül. Helyes megfogalmazás-e a "munkaviszony szünetel" kitétel használata? A betegszabadság tartama beleértendő-e ebben az esetben a keresőképtelenség miatti 30 napos távollétbe?
a) A próbaidősök, a 6 hónapnál rövidebb időre felvettek számára nem jár béren kívüli juttatás az adott időszakra.
b) Bármilyen felmondás esetén a felmondási idő első napjáig jár a juttatás.
c) Nem illeti meg a munkavállalót a béren kívüli juttatás azokra a napokra, amikor a munkaviszonya szünetel, illetve részére nem jár munkabér. A fizetett szabadság és a betegszabadság, valamint a keresőképtelenség miatti távollétből további 30 nap a juttatások tekintetében munkában töltött időnek minősül. Helyes megfogalmazás-e a "munkaviszony szünetel" kitétel használata? A betegszabadság tartama beleértendő-e ebben az esetben a keresőképtelenség miatti 30 napos távollétbe?
56. cikk / 72 Gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő feltüntetése a statisztikában
Kérdés: Az Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (2015. január elsejei hatállyal) alapértelmezésében az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján kerül kiszámításra. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat az azt megelőző munkanap létszámával véve figyelembe, el kell osztani a hónap naptári napjainak számával. A naponkénti állományilétszám-adatokat hogyan kell számolni? A létszámba beleszámít-e a 30 napot meghaladó távolléten levő munkavállaló (és a statisztikai állományi létszámba sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve bekezdés alatt fölsorolt dolgozók)? Például az a munkavállaló, aki a GYES megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába állna, illetve fizetett szabadságát kezdené meg, betegség miatt tovább marad távol a munkájától, az átlagos állományi létszámba hogyan számít be? Ha azonban a GYES és a betegség időszaka között az érintett munkavállaló akár csak egy napra is visszatért a munkába, vagy fizetett szabadságot vett igénybe, akkor beletartozik-e az átlagos állományi létszámba?
57. cikk / 72 Fizetett szabadság – "karcsúsított" távolléti díjjal
Kérdés: Értékesítőként dolgozom egy termelőcégnél, ahol jövedelmem két fő részből áll: alapbérből, ami a mindenkori garantált bérminimummal egyezik meg, és jutalékból, ami átlagosan az alapbérem 2-3-szorosát teszi ki. Ebből következően a távolléti díjam is jóval alacsonyabb az átlagos fizetésemnél, ami különösen szabadságom idején mutatkozik meg. Valóban az a szabály, hogy a távolléti díjba nem kell figyelembe venni a jutalékot, hiába a teljesítményem alapján kapom?
58. cikk / 72 Tanulmányi szerződés – a munkáltató által biztosított támogatás jellege
Kérdés: Több munkavállalónk jelezte, hogy képezni szeretné magát, és érdeklődött, hogy ebben munkáltatóként tudnánk-e segítséget nyújtani nekik. Cégünk jelenleg nem engedheti meg, hogy anyagilag támogassa a munkavállalókat, de arra gondoltunk, hogy a képzések idejére fizetett szabadságot biztosítanánk, ahogy a vizsgára és a felkészülésre is, hiszen az nekünk is jó lenne, ha a következő években sokkal képzettebb munkaerő állna rendelkezésünkre. Ilyen feltételekkel köthetünk tanulmányi szerződést a munkavállalókkal?
59. cikk / 72 Tanulmányi szabadság
Kérdés: Egyik munkavállalónkkal 2014. szeptember 1-jén tanulmányi szerződést kötöttünk egy másfél éves felsőfokú képzésre. A tanulmányi szerződés arról rendelkezik, hogy a munkáltató a tandíj 100%-át kifizeti, cserébe a munkavállaló az oklevél megszerzését követően egy évig nem mond fel. Viszont nincs szó a szerződésben arról, hogy a tanulmányi napokra – ez most ősszel nyolc munkanapot jelent – jár-e igazolt távollét a munkavállalónak, illetve hogy kell-e ezen napokra valamilyen díjazást fizetni. Kötelező-e biztosítani a tanulmányi célú szabadságot, és milyen díjazás jár rá? Hasonló a probléma a közelgő vizsgaidőszak miatt, a kollégának öt vizsganapja lenne.
60. cikk / 72 Közfoglalkoztatottak szabadságmegváltása
Kérdés: Közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó kérdéssel fordulnék Önökhöz. Az Mt. 125. §-a előírja, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. Azonban a közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi CVI. törvény (Kftv.) 2. §-a (5) bekezdésének aj) pontja kizárja az Mt. szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseit, ugyanakkor további rendelkezést nem tartalmaz e tárgyat érintően. Értelmezésem szerint jogilag nincs szabályozva a közfoglalkoztatottak szabadságának kiadása. A közfoglalkoztatási jogviszonyok esetén a dolgozók jogosultak-e a fel nem használt évi rendes szabadság megváltására, és egyben a munkáltatónak kötelessége-e megváltani a ki nem vett szabadságot? A jogalkotó több rendelkezését is figyelembe véve megállapítható, hogy szigorúbb szabályozást alkotott a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozóan, mint az egyéb munkaviszonyok esetében, ennek értelmében dönthet-e úgy a munkáltató, hogy a szabályozásra hivatkozva nem fizeti ki a bent maradt szabadságot?
