Órabér vagy havibér alkalmazásának előnyei

Kérdés: Múzeumi dolgozók felvételét tervezzük. Elsősorban havibéres, pótlékátalányos konstrukcióban gondolkodunk, és egyenlőtlen munkaidő-beosztásban háromhavi munkaidőkeretben. Felmerült, hogy ha a ledolgozott órák alapján fizetnénk a munkabért, akkor a munkáltató számára kedvezőbb lenne a konstrukció, bár, ha jól gondoljuk, a munkavállalónak ingadozóbb lenne a havibére, kevésbé lenne kiszámítható a keresete. A munkáltató szabadon választhatja meg, hogy órabéres vagy havibéres konstrukciót alkalmaz? Órabér alkalmazása esetén is lehet pótlékátalányos formában foglalkoztatni a leendő munkavállalókat, vagy a pótlékátalány csak havibéres konstrukciónál működik?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló alapbérét mindenképpen időbérben kell megállapítani [Mt. 136. § (2) bek.]; formáját tekintve lehet óra-, napi-, heti- vagy havibér is. A tipikusan használt két forma az órabér, illetve a havibér. Az alapbér a felek megállapodásának tárgya, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Próbaidő kikötése – és az indokolás nélküli azonnali hatályú felmondás

Kérdés: Lehet-e jogszerűen beleírni a munkaszerződésbe, hogy a munkavállaló a próbaidő alatt csak egy hónapig, a munkáltató annak teljes tartama alatt, három hónapig mondhat fel azonnali hatállyal?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. A próbaidő tartama nem haladhatja meg a három hónapot [Mt. 45. § (5) bek.]. A munkaviszonyt próbaidő alatt bármelyik fél azonnali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Képzésben való részvétel munkajogi vonatkozásai

Kérdés: Magánóvodában az egyik óvodapedagógusunk – hallgatólagos jóváhagyásunkkal – szeptembertől levelezőn elkezdte a gyógypedagógiai főiskolát. Nem várt módon a levelezőképzés a teljes pénteki napokat igénybe veszi. Hogyan "oldhatnánk meg" a péntekeket? Kiadható-e ezekre a napokra fizetés nélküli szabadság? Az arányos fizetéscsökkenésen kívül lehet más következménye ennek? "B tervként" szóba jött még a tanulmányi szerződés is. Egy ilyen szerződésben bármiben megállapodhatnak a felek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. hatálya alatt a vázolt helyzet többféleképpen is megoldható. Egyfelől: a fizetés nélküli szabadság kötelező esetein kívül az Mt. nem korlátozza a felek megállapodását annak kiadásáról, tehát az akár péntekenként, tanulmányi célra is kiadható. Erről írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Munkaközi szünet – eltérés az Mt.-től

Kérdés: Intézményünknél egyhavi munkaidőkeretet vezettünk be, melynek keretében a munkavállalók rugalmasan oszthatják be munkaidejüket. Ennek következtében lesznek olyan napok, amikor a dolgozók csak hat órában végeznek munkát, de előfordulhat olyan eset is, amikor kilenc órát, vagy azt meghaladóan történik munkavégzés. Dönthet-e úgy a munkáltató a munkaközi szünet tekintetében, hogy a hatórás munkavégzésre is biztosít 20 perc munkaközi szünetet, de ezzel egyidejűleg a kilencórás vagy azt meghaladó munkavégzésre is csak 20 perc munkaközi szünetet oszt be, vagy a munkaközi szünetnek mindenképpen igazodnia kell a letöltött munkaidőhöz, még akkor is, ha összességében ez így előnyösebb a munkavállalók számára? Jelenleg a munkaközi szünet intézményünknél a munkaidő részét képezi.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, ha pedig a kilenc órát is meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Felmentési idő kezdete

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal foglalkoztatásában álló köztisztviselő közszolgálati jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését kérte 2022. november 12. napjával nyugellátásra szerzett jogosultsága miatt. A Kttv. 68. §-ának (1) bekezdése szerint a felmentési idő két hónap. A Kttv. 22. §-ának (4) bekezdése szerint a hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. A Kttv. 22. §-ához fűzött kommentár szerint azonban a jog ismer egyéb időtartamokat is, amelyek nem minősülnek határidőnek (pl. a felmentési idő). A Kttv. 22. §-ának (9) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy a jogszabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott határidőnek nem minősülő időtartam számítására a (4)–(8) bekezdés nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó. Kérdésünk, hogy mi a számítás módja? Mi lesz a két hónapos felmentési idő kezdő dátuma?
Részlet a válaszából: […] A felmentési idő valóban nem határidő, ugyanis a célja nem az, hogy annak tartama alatt a felek valamely jognyilatkozatot tegyenek meg, vagy egyéb magatartást tanúsítsanak. A felmentési idő olyan határidőnek nem minősülő időtartam, amelynek célja, hogy a felek felkészülhessenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Kettős jogállás: munkaviszony és ügyvezetői státusz

Kérdés: Van egy családi vállalkozás, több cégformában tevékenykednek, jelen esetben egyéni vállalkozásként és kft.-ként. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. Akft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre munkajogi szempontból adjuk meg a választ. Nincs akadálya, hogy az egyéni vállalkozó és hozzátartozója között munkaviszony jöjjön létre. Sőt, ilyen esetben a felek hosszabb teljes munkaidőben is megállapodhatnak, azaz a munkaszerződés szerint a munkaidő mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Bérpótlék számítási alapja – eltérés a munkavállaló hátrányára

Kérdés: Élelmiszerboltban foglalkoztatunk bolti eladó munkakörben alkalmazottakat. Cégünknél a bérpótlékok számítási alapja az alapbér 25%-a. Ez a számítás megfelel a jelenlegi törvényeknek?
Részlet a válaszából: […] A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. Az általános szabályoktól eltérően, ami szerint munkaszerződés, illetve a felek megállapodása csak a munkavállaló számára kedvezőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Felmondási tilalom a munkavállaló és a munkáltató megállapodásában

Kérdés: Most állnék munkába egy szállítmányozási cégnél. A jövendő munkáltatóm olyan szerződést akar aláíratni velem, amelyben szerepel egy kitétel, miszerint ha egy éven belül felmondok, akkor az első háromhavi munkabéremet köteles vagyok visszafizetni. Jogos követelés ez? Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés – mint minden szerződés – a felek egybehangzó megállapodásával jön létre. Ennélfogva első megközelítésben a válasz az, hogy a leendő munkavállaló nem köteles olyan szerződést aláírni, amely nem felel meg az érdekeinek – természetesen annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Munkavédelmi cipő ára és a munkaviszony megszűnése

Kérdés: Társaságunk munkavédelmi cipőt biztosít a munkavállalóknak a belépés első napjától. Többször előfordul, hogy a munkavállaló munkaviszonya rövid időn belül megszűnik. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, hogy a munkavédelmi cipő árát (időarányosan a kihordási idő figyelembevételével) "visszavonja" a munkaviszony megszűnésekor? Erre külön szabályzatot kell hozni, vagy elég a belépéskor kiadott tájékoztatóban felhívni a munkavállalók figyelmét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a felek eltérő megállapodása hiányában a munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. Az Mvt. 42. §-ának b) pontja értelmében a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Munkaidő-változás és a munkaköri leírás

Kérdés: Kötelező-e a munkaidő változása esetén a munkaköri leírást is módosítani, ha az tartalmazza a munkaidőt?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdés a munkavállaló napi munkaidejére, azaz a munkaidő mértékének változására vonatkozik (pl. a munkavállaló teljes napi munkaidejére, ami 8 óra, vagy a részmunkaidő esetén pl. napi 4 vagy 6 óra), akkor az ezekben bekövetkező változást nem elegendő csupán a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
1
7
8
9
41