393 cikk rendezése:
371. cikk / 393 Bérpótlék számítási alapja – a személyi alapbérnél alacsonyabb összeg?
Kérdés: Kollektív szerződésünk jelenleg azt írja elő, hogy a bérpótlékok számítási alapja a munkavállaló személyi alapbérének 110%-a. A gazdasági válság miatt szeretnénk módosítani a kollektív szerződés e rendelkezését. A módosítás során a bérpótlék alapjául a személyi alapbért, vagy annál alacsonyabb összeget is meg lehet állapítani?
372. cikk / 393 Bérátutalás – megszabhatja-e a munkáltató a bankot és a számlát?
Kérdés: Kötelezhet-e a munkáltatóm arra, hogy egy általa kijelölt bankszámlára utalja a fizetésemet, és nem teszi lehetővé, hogy ezt a számlaszámot módosítsam? A részletek: egy bankban dolgozom, dolgozói folyószámlával rendelkezem, és a munkáltató csak erre a számlára hajlandó utalni a fizetésünket.
373. cikk / 393 Rendkívüli munkavégzés "szabadnapokon"
Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?
374. cikk / 393 Kollektív szerződés részleges felmondása
Kérdés: A társaságunk 2006 őszén kötött kollektív szerződést, amelyben szabályoztuk a fegyelmi eljárást, és a munkavállalók gondatlan károkozása esetére kikötöttük – bizonyos feltételek fennállása esetére – a hathavi átlagkeresetig terjedő megtérítési kötelezettséget. A szakszervezet még szeptemberben jelezte, hogy a kártérítési felelősség mértékét sokallja, és javasolta, hogy módosítsuk azt négyhavi átlagkeresetre; amennyiben pedig ezt nem fogadnánk el, a kollektív szerződés ezen részét 2008. december 31-re felmondja. Mi nem fogadtuk el a módosító javaslatot, ezt jeleztük is. Jelenleg folyamatban van egy eljárás, és fennállnak a feltételek a hathavi átlagkereset mértékéig történő kárfelelősség megállapítására, de a szakszervezet tiltakozik ellene, mondván, ők felmondták a kollektív szerződésnek ezt a részét. Milyen mértékig állapíthatjuk meg a felelősséget?
375. cikk / 393 Készenléti jellegű munkakör – munkaidő és díjazás
Kérdés: Intézményünknél a vagyonőrök kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. Két hónap alatt tizenöt 24 órás szolgálatot kell teljesíteniük. Munkaidő-beosztásuk szerint egymást váltva, 24 óra munkavégzésre vannak beosztva, majd ezt követően 72 óra pihenőidő jár részükre. Költségvetési intézményként működünk, a Magyar Államkincstár számfejtő hely adatai alapján a havi kötelező óraszám 174 óra kellene, hogy legyen. Ennek megfelelően a kötelező óraszám havi fix béres munkavállalónál két hónapra 348 óra. A vagyonőrök azonban a fentebb kifejtettek szerint két hónap alatt 360 óra munkát végeznek. A munkaóra-különbözetre milyen összegű bér jár, ha havi fix béresek, a tevékenységünk szolgáltatási funkció, és folyamatos vagyonvédelmet kell biztosítaniuk?
376. cikk / 393 Heti pihenőidő kiadásának szabályai megszakítás nélküli munkarend esetén
Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben üzemelő munkáltatónak mindenképpen szükséges havonta egy vasárnapot pihenőnapként kiadni a munkavállalók számára? Szükséges-e, hogy a vasárnap mellett a szombatot is kiadjuk heti pihenőnapként? Van lehetőség arra, hogy csak a kéthavi munkaidőkeret végén adjuk ki összevontan a munkavállalók részére a heti pihenőidőket?
377. cikk / 393 Munkaidő mértékének felemelése készenléti jellegű munkakör esetén
Kérdés: A rakodómunkások munkakörét a továbbiakban készenléti jellegűvé kívánjuk minősíteni. Az új kollektív szerződésünk úgy rendelkezik, hogy az eddigi 8 órás napi munkaidő napi 12 órára emelkedik. Jogszerű-e az eljárásunk?
378. cikk / 393 Munkaszüneti napi munka, más munkakörbe tartozó feladatok
Kérdés: Intézményünk önkormányzati fenntartású közművelődési központ, amely vasárnap nem tart nyitva. 1. A művelődésszervezőket a munkaszüneti napokon, gyermeknapon végzett munkájukért milyen díjazás illeti meg? Ez a rendkívüli munkavégzés kategóriája-e, azaz egynapi illetményük+100 százalékos pótlék jár, vagyis ténylegesen két napra járó illetményt kell fizetnünk? Módosul-e a díjazás, ha vasárnapra esik az ünnepnap, illetve a rendezvény? A munkáltató megállapíthat-e ezekre a napokra átalányt, és az mennyiben térhet el az Mt.-ben leírt díjazás mértékétől? 2. A központnak van egy emlékháza, amelyben egy gyűjteménykezelő dolgozik. Szakmai feladatán túlmenően más, a munkaköri leírásába nem tartozó feladatokat is ellát. A munkakörébe nem tartozó feladatokra (karbantartás, takarítás fűnyírás stb.) megállapítható-e díjazás? Ha igen, annak mi az alapja, a munkáltató megállapíthat-e erre átalányt, pótlékot?
379. cikk / 393 Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás
Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
380. cikk / 393 Munkavégzés otthon – hogyan számolják a túlórákat?
Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.
