435 talált cikk a felek megállapodása kifejezésre

Kérdés: Az Mt. 145. §-a szerint "ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló személyi alapbére". Ez az eltérő megállapodás arra is vonatkozhat, hogy a pótlékalapot csökkentjük, vagy csak az emelésére ad felhatalmazást? Az Mt. szabályaitól tudtunkkal ugyanis csak a munkavállaló javára lehet eltérni.

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók egy részének jutalékot fizetünk, de a jutalék összege csak a tárgyhónapot követő második hónapban állapítható meg. A jutalékra való jogosultság a munkaszerződésekben is rögzítve van, de emellett a munkavállalók havonta megkapják személyi alapbérüket is; azaz nem a tipikus teljesítménybér-rendszerben zajlik a díjazás. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, akkor hogyan kell kifizetnünk a részére azt a jutalékot, amelyet csak két hónap múlva tudunk megállapítani?

Kérdés: Az elmúlt hónapban kétnapos késéssel tudtuk kifizetni a munkavállalóinknak a munkabéreket. Tudtuk, hogy mikor tudunk fizetni, így ennek megfelelően késedelmi kamatot is utaltunk. Egy munkavállalónk viszont jelentkezett, hogy tartozását nem tudta emiatt időben befizetni, és 30 000 Ft kötbért kellett fizetnie. Ezt a kárt nekünk mint munkáltatónak meg kell térítenünk?

Kérdés: Van annak bármilyen akadálya, hogy két különböző céghez jelentsünk be egy olyan dolgozót titkárnői, illetőleg személyi asszisztens munkakörbe 4, valamint 5 órára (vagyis részmunkaidőbe), aki emellett megbízási szerződés alapján más rendszeres munkát is ellát? Lehetséges mindkét munkahelyen próbaidőt kikötni, illetve határozatlan idejű szerződést kötni?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam április végéig egy minisztériumban. Április 30-án közös megegyezéssel megszűnt a közszolgálati jogviszonyom, és a megegyezésben egyúttal négyhavi illetmény kifizetéséről is megállapodtam a munkáltatómmal. Az említett illetmény kifizetésére máig nem került sor. A munkáltatóm megszűnt, és több új minisztérium is jogutódjaként került megjelölésre. Kérdésem, hogy kitől követelhetem elmaradt járandóságomat?

Kérdés: A Munka Törvénykönyve 122. §-ának értelmezéséről érdeklődnék. Napi 8 óra munkavégzés esetén mennyivel nő meg a munkában töltött idő a munkaközi szünet miatt, 1 órával vagy 1 óra 20 perccel?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg, és a felmondási idő egésze alól felmentettük a munkavégzési kötelezettsége alól. Mivel a felmentési idő még nem telt el, a munkavállalónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy szeretne ismét munkát végezni a felmondási idő egy részében. Kötelesek vagyunk-e teljesíteni a munkavállalónk kérését?

Kérdés: Múzeum esetén a kollektív szerződésünk megállapíthat-e alkotói pótszabadságot?

Kérdés: Szervizelési munkákat végző cég vagyunk, működési területünk az ország egyik régiójára terjed ki. A munkavállalók e régión belül végeznek munkát (helyszínre történő kiszállással), munkaszerződésükben is a régió területe szerepel munkavégzési helyként. Az ország más régióiban is működnek ugyanilyen szerviztevékenységet végző cégek, de a cégek között nincs semmilyen tulajdonosi kapcsolat, teljesen különálló cégként működünk. Ugyanakkor megállapodtunk ezekkel a cégekkel, hogy munkavállalóink néha ezen cégeknél is végezhetnek munkát, ezért, ha előfordul, hogy nem tudunk saját régiónkon belül munkát biztosítani a munkavállalók részére, más régiókba küldjük őket munkavégzésre. Egyik esetet sem tekintjük kiküldetésnek, hiszen a munkavállalók szokásosan telephelyen kívül végzik a munkájukat. A szakszervezet szerint azonban – figyelemmel arra, hogy véleményük szerint a munkavállalók kiküldetésben végzik a munkájukat – az Mt. 105. § (6)–(8) bekezdéseiben foglalt kiküldetési díjat kellene fizetnünk részükre, különös tekintettel arra, hogy – a régión kívüli kiküldetések esetében – a napi 8 óra munkavégzésen túl akár 7-8 órát is vezetnie szükséges a munkavállalóknak. Mennyiben megalapozott a szakszervezet véleménye?

Kérdés: Egyes munkavállalóinkat változó munkavégzési helyre alkalmazzuk, munkaszerződésükben is "változó munkahely" szerepel munkavégzési helyként. Egyik változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat átirányítottuk egy másik munkavégzési helyre. A munkavállaló kifogásolja az utasítást, és kérvényezi a jelenlegi munkavégzési helyének megőrzését, arra hivatkozással, hogy ez rá nézve hátrányos következményekkel járna (mert napi fél órával többet kellene utaznia, és két kisgyermeket – egy három- és egy ötéveset – nevel egyedül). Kötelesek vagyunk figyelembe venni a kifogásait, vagy jogszerűen elrendelhető részére a más munkahelyen történő munkavégzés?