390 cikk rendezése:
381. cikk / 390 Idegen kollektív szerződés alkalmazhatósága
Kérdés: A munkaszerződésembe belevettünk egy másik cég által kötött kollektív szerződésre való hivatkozást azzal, hogy ha a munkáltatóm megszünteti a jogviszonyomat, akkor a kollektív szerződésnek a munkaszerződésem megkötésekor hatályos rendelkezése szerinti juttatásokat kapom (hosszabb felmondási idő, egyhavi pluszjuttatás a nyugdíjba vonulóknak). Most felmondott a munkáltatóm, de nem akarja a kollektív szerződésben foglaltakat teljesíteni. Érvelése szerint nem vonatkozik rá a kollektív szerződés, hiszen nem ő kötötte, nem írta alá, ahhoz nem csatlakozott. Kérdésem: a munkaszerződésemre történő hivatkozással alappal kérhetem-e a kollektív szerződésben foglalt pluszjuttatást és a hosszabb felmentési időt?
382. cikk / 390 Emelt összegű végkielégítésre való jogosultság
Kérdés: Két éve dolgozom határozatlan idejű munkaviszonyban. A folyosói pletykák szerint valószínűleg munkáltatóm rendes felmondással megszünteti a munkaviszonyomat. Kérdésem: tekintettel arra, hogy két éven belül öregségi nyugdíjra leszek jogosult (most 60 éves vagyok), jár-e számomra emelt összegű végkielégítés?
383. cikk / 390 Szociális juttatás – a visszavonás tudomásulvétele
Kérdés: Tavaly kötött kollektív szerződésünkben határozatlan időre kötelezettséget vállaltunk arra, hogy egy nyugdíjpénztárral az alapszabályában foglalt feltételek szerint egységesen, minden munkavállaló helyett megfizetjük a tagdíjat, és átutaljuk a pénztár számára. Idén a vezérigazgató és a munkáltatónknál egyedül képviselettel rendelkező szakszervezet titkára megállapodást írt alá, amelyben az érdekképviselet tudomásul vette, hogy a kollektív szerződésben meghatározott tagdíjfizetést február 1-jétől határozatlan időre szüneteltetjük. Erről a munkavállalókat tájékoztattuk, de az egyik kilépőnk most visszamenőlegesen követeli a tagdíj megfizetését a KSZ alapján. Ki kell-e ezt fizetnünk részére?
384. cikk / 390 Osztott munkaidő-beosztás – a munkaidő kérdéses megszakítása
Kérdés: Eladói munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink munkaideje az üzlet nyitva tartásához igazodik: hétköznap délelőtt 9-től délután 1 óráig, valamint délután 4-től este 8 óráig dolgoznak. Ennek megfelelően osztott munkaidő szerepel a munkavállalók munkaszerződésében, azonban a két időszak között – a félórás ebédszünetet kivéve – nem mehetnek ki az üzletből, mert a háromórás szünetben is kezelniük kell a telefonokat, illetve ha áru érkezik, nekik kell átvenniük. Ezek a feladatok azonban általában csupán 10 perc munkavégzést jelentenek a három órából. Kérdésünk: minősíthető-e a munkavégzést megszakító idő szabadidőnek?
385. cikk / 390 Próbaidő "utólagos" kikötése
Kérdés: Sajnos későn vettük észre, hogy az egy hete munkába állt munkavállalónk munkaszerződéséből kifelejtettük a próbaidőre vonatkozó kikötést. Lehetőség van-e arra, hogy a munkaszerződés módosításával azt utólag pótoljuk? Ha ez lehetséges, mi a jogi következménye annak, ha csak kifejezetten a próbaidőről rendelkeznénk közösen, de annak mértékéről nem szólna a kiegészítő megállapodásunk?
386. cikk / 390 Munkabér euróban?
Kérdés: Megállapodhatunk-e abban, hogy a munkabért euróban fizetjük, ha a munkavállaló nagyrészt külföldön végez munkát? Szerintünk ez az Mt.-től a munkavállaló számára kedvező eltérést jelentene, ami alapján el lehetne térni attól a szabálytól, ami a forintban történő bérkifizetést írja elő. Mindez pedig a munkavállaló beleegyezésével is történne.
387. cikk / 390 Borravaló – levonható a munkabérből?
Kérdés: Pincérként dolgozom egy étteremben, ahol a vendégektől több alkalommal kapok borravalót. A munkáltatóm minden zárás alkalmával számon kéri a kapott összegeket, és azt levonja a havi béremből, mondván, hogy azt a vendégektől már megkaptam. Tényleg levonható a munkabéremből a borravaló?
388. cikk / 390 Munkakör-felajánlás – a rendes felmondás előtt?
Kérdés: Egy munkavállalónknak felmondtunk, mivel a társaságnál átszervezést hajtottunk végre. Nincs kollektív szerződésünk, de rendes felmondás esetére a szervezeti és működési szabályzat előírja, hogy ha van megfelelő más munkakör, akkor azt fel kell ajánlani a munkavállalónak. A munkavállaló most arra hivatkozik, hogy mivel nem kezdeményeztük a munkaszerződés módosítását, így a felmondás jogellenes. Valóban így van?
389. cikk / 390 Készenléti jellegű munkakör – minősítő jegyek
Kérdés: Vállalkozásunk az üzemzavar és kisebb hibák elhárítása érdekében karbantartókat alkalmaz. Leterheltségük változó, van, hogy egész nap nincs munkavégzési kötelezettségük, pusztán "készenlétben" állnak. A recepción folyamatos portaszolgálat működik, de a portások leterheltsége is nagyon változó, éjjel, illetve hétvégén általában alig kell munkát végezniük. A kérdésünk az, hogy üzemi karbantartóink és portásaink munkavégzése megfelel-e az Mt. "készenléti jellegű munkakör" fogalmának, ebből következően pedig a munkaidejük felemelhető-e heti 60 órára?
390. cikk / 390 Kényszerű távollét a munkahelyről sztrájk miatt
Kérdés: Fővárosi székhelyű cég vagyunk, a közelmúlt közlekedési sztrájkjai olyan kérdésekkel szembesítettek, amilyenekkel eddig nem kellett foglalkoznunk. Sztrájk esetén kötelezhetünk-e egyes munkavállalókat arra, hogy mindenképpen jöjjenek be a munkahelyükre? Milyen szabályok vonatkoznak a kiesett munkaidő elszámolására és díjazására?
