406 cikk rendezése:
381. cikk / 406 Szabadnap a munkaszüneti napi munkáért?
Kérdés: Alkalmazottaink a kórházban hathavi munkaidőkeretben és három műszakos munkarendben dolgoznak. A munkaszüneti napon beosztás szerint dolgozók a havi díjazásukon felül megkapják a munkaszüneti napra járó 100%-os bérpótlékot is. Jár-e plusz szabadnap is részükre?
382. cikk / 406 Osztott munkaidő-beosztás – a két rész közé eső idő megítélése
Kérdés: Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?
383. cikk / 406 Kollektív szerződés és a munkavállaló kárfelelőssége
Kérdés: Munkavállalónkkal 2006-ban olyan munkaszerződést kötöttünk, amely szerint a gondatlanul okozott károkért másfél havi átlagkeresetének megfelelő összeggel felel. 2007-ben hatályba lépett a kollektív szerződésünk, ami kimondta: a munkavállalók a gondatlanul okozott károkért legfeljebb egyhavi átlagkeresetük erejéig felelhetnek. Ez a kollektív szerződés idén megszűnt. Kérdésem: a kollektív szerződés annak idején módosította-e a munkaszerződést? A munkavállalónk most végül is milyen összeg erejéig felel a gondatlan károkozásért: félhavi, egyhavi vagy másfél havi átlagkereset összegéig?
384. cikk / 406 Bérpótlék számítási alapja – a személyi alapbérnél alacsonyabb összeg?
Kérdés: Kollektív szerződésünk jelenleg azt írja elő, hogy a bérpótlékok számítási alapja a munkavállaló személyi alapbérének 110%-a. A gazdasági válság miatt szeretnénk módosítani a kollektív szerződés e rendelkezését. A módosítás során a bérpótlék alapjául a személyi alapbért, vagy annál alacsonyabb összeget is meg lehet állapítani?
385. cikk / 406 Bérátutalás – megszabhatja-e a munkáltató a bankot és a számlát?
Kérdés: Kötelezhet-e a munkáltatóm arra, hogy egy általa kijelölt bankszámlára utalja a fizetésemet, és nem teszi lehetővé, hogy ezt a számlaszámot módosítsam? A részletek: egy bankban dolgozom, dolgozói folyószámlával rendelkezem, és a munkáltató csak erre a számlára hajlandó utalni a fizetésünket.
386. cikk / 406 Rendkívüli munkavégzés "szabadnapokon"
Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?
387. cikk / 406 Kollektív szerződés részleges felmondása
Kérdés: A társaságunk 2006 őszén kötött kollektív szerződést, amelyben szabályoztuk a fegyelmi eljárást, és a munkavállalók gondatlan károkozása esetére kikötöttük – bizonyos feltételek fennállása esetére – a hathavi átlagkeresetig terjedő megtérítési kötelezettséget. A szakszervezet még szeptemberben jelezte, hogy a kártérítési felelősség mértékét sokallja, és javasolta, hogy módosítsuk azt négyhavi átlagkeresetre; amennyiben pedig ezt nem fogadnánk el, a kollektív szerződés ezen részét 2008. december 31-re felmondja. Mi nem fogadtuk el a módosító javaslatot, ezt jeleztük is. Jelenleg folyamatban van egy eljárás, és fennállnak a feltételek a hathavi átlagkereset mértékéig történő kárfelelősség megállapítására, de a szakszervezet tiltakozik ellene, mondván, ők felmondták a kollektív szerződésnek ezt a részét. Milyen mértékig állapíthatjuk meg a felelősséget?
388. cikk / 406 Készenléti jellegű munkakör – munkaidő és díjazás
Kérdés: Intézményünknél a vagyonőrök kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. Két hónap alatt tizenöt 24 órás szolgálatot kell teljesíteniük. Munkaidő-beosztásuk szerint egymást váltva, 24 óra munkavégzésre vannak beosztva, majd ezt követően 72 óra pihenőidő jár részükre. Költségvetési intézményként működünk, a Magyar Államkincstár számfejtő hely adatai alapján a havi kötelező óraszám 174 óra kellene, hogy legyen. Ennek megfelelően a kötelező óraszám havi fix béres munkavállalónál két hónapra 348 óra. A vagyonőrök azonban a fentebb kifejtettek szerint két hónap alatt 360 óra munkát végeznek. A munkaóra-különbözetre milyen összegű bér jár, ha havi fix béresek, a tevékenységünk szolgáltatási funkció, és folyamatos vagyonvédelmet kell biztosítaniuk?
389. cikk / 406 Heti pihenőidő kiadásának szabályai megszakítás nélküli munkarend esetén
Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben üzemelő munkáltatónak mindenképpen szükséges havonta egy vasárnapot pihenőnapként kiadni a munkavállalók számára? Szükséges-e, hogy a vasárnap mellett a szombatot is kiadjuk heti pihenőnapként? Van lehetőség arra, hogy csak a kéthavi munkaidőkeret végén adjuk ki összevontan a munkavállalók részére a heti pihenőidőket?
390. cikk / 406 Munkaidő mértékének felemelése készenléti jellegű munkakör esetén
Kérdés: A rakodómunkások munkakörét a továbbiakban készenléti jellegűvé kívánjuk minősíteni. Az új kollektív szerződésünk úgy rendelkezik, hogy az eddigi 8 órás napi munkaidő napi 12 órára emelkedik. Jogszerű-e az eljárásunk?
