95 talált cikk az érvénytelenség kifejezésre

Kérdés: Megyei kórház vagyunk. Gazdasági ügyintézőnkkel korábban tanulmányi szerződést kötöttünk. Tudomásunkra jutott, hogy időközben felügyelőbizottsági tagságot vállalt egy magánrendelőnél. Összeférhetetlenség miatt érvénytelenség címén megszűntnek nyilvánítottuk a közalkalmazotti jogviszonyát. Mi szüntettük meg a jogviszonyt, kizárja-e ez a tanulmányi szerződésben a szerződésszegés következményeinek érvényesítését a volt közalkalmazottal szemben?

Kérdés: Munkavállalónk az utóbbi hónapban öt alkalommal csaknem egy órát késett. Megtehetjük-e, hogy a megítélésünk szerint egyébként jogszerűen alkalmazható rendkívüli felmondás helyett közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyát, vagy kötelesek vagyunk rendkívüli felmondást alkalmazni? Ha gondolkodási időt kér, mennyit vagyunk kötelesek adni neki? Előre aláírhatja-e a munkáltatói jogkör gyakorlója a közös megegyezést, vagy azt egyidejűleg kell mindkét félnek aláírnia?

Kérdés: A Kjt. 20/A. § (6) bekezdése szerint magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén a pályázót a beadási határidő lejártát követő 21 napon belül legalább 3 tagú bizottság hallgatja meg. Ha a bizottság egyáltalán nem hallgatja meg a pályázókat, akkor ez a tény érvényteleníti a pályázatot és a vezetői megbízást? Ha az írásos anyag alapján a meghallgatásnak nincs szakmai relevanciája, akkor is be kell hívni meghallgatásra minden pályázót? Végül, akit nem hívtak be, az jogorvoslatért bírósághoz fordulhat, és megvétóztathatja a megbízás érvényességét?

Kérdés: Az önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmény vezetésére a közalkalmazott 2008-ban vezetői megbízást kapott, mivel az intézmény vezetése mellett ténylegesen a korábbi munkakörébe tartozó feladatokat is ellátja. A megbízásra tekintettel megállapították vezetői pótlékát, továbbá jár ezen a címen pótszabadság is. Ha a határozott idejű vezetői megbízása megszűnik, tovább dolgozhat az eredeti munkakörében. 2009 novemberében ugyanakkor kapott egy "Módosítás" című okiratot, amelyben a vezetői státuszát "kinevezett magasabb vezetőre" változtatták, a vezetői pótlékát beépítették az illetményébe. A "Módosítás" az előző évben született képviselő-testületi döntésre és a Kjt. 66/A §-ára hivatkozik. Ez azért érdekes, mert a képviselő-testület egyértelműen vezetői megbízásról és nem kinevezésről rendelkezik. A módosítás következtében a határozott idejű kinevezés lejártával a jogviszony is megszűnik, kevesebb szabadság illeti meg. Helyesen járt el a munkáltató, amikor jogszabályváltozásra hivatkozva a megbízást kinevezésre változtatta egyoldalúan?

Kérdés: Zeneiskolánkban a gitártanár alkalmazásakor sajnálatos hiba történt: most derült ki, hogy az illetőnek nincs zeneakadémiai végzettsége, csak konzervatóriumot végzett. A közoktatási törvény viszont szakirányú tanári, illetve művész képzettséget ír elő. Ezért sajnos el kell küldenünk, de nem tudjuk pontosan, hogyan járjunk el, hiszen felmentéssel nem élhetünk.

Kérdés: Munkavállalónkkal a munkaviszony létesítésekor hat hónap próbaidőt kötöttünk ki. Ekkor úgy véltük, közös akarattal meghaladhatjuk az Mt. felső korlátját, majd tudomásunkra jutott, értelmezésünk helytelen, valójában csak legfeljebb három hónapos próbaidőben állapodhattunk volna meg. Kérdésünk: e hiba következtében a munkaszerződés egésze érvénytelen, vagy van arra mód, hogy az a továbbiakban is fennmaradjon?

Kérdés: A munkaviszony létesítésekor tévedésből teljes munkaidőben alkalmazott munkavállalónk munkaszerződésében a minimálbérnél alacsonyabb összeget tüntettünk fel. Mivel nem akarunk jogellenesen eljárni, mit kell tennünk annak érdekében, hogy ezt a hibát kiküszöböljük?

Kérdés: Ipari beruházási területen működő társaságunk részt vett egy központilag meghirdetett "munkahelyteremtő beruházások támogatása" elnevezésű pályázaton, de annak ellenére, hogy a pályázati feltételeknek maradéktalanul megfeleltünk, nem kerültünk a nyertesek közé. Tudomásunk szerint az egyik konkurens pályázót a pályázati határidőt követően nyilvánították nyertesnek, és kötöttek vele támogatási szerződést. Megtámadhatjuk-e a támogatási szerződést annak érvénytelenségére hivatkozva bíróság előtt? Élhetünk-e kártérítési igénnyel a pályázat elbírálójával szemben?

Kérdés: Cégünk 2009 szeptemberétől megszünteti a társasági üdülő szociális jellegét, és azt átalakítva a következő évtől üzleti célokra hasznosítja. Az egyeztetések során az üzemi tanáccsal nem véleményeztettük az intézkedést, de utólag sem jelezte, hogy élni akar együttdöntési jogával; nem sokkal ezelőtt pedig a megbízatás lejártával az üzemi tanács meg is szűnt. A szakszervezet viszont kifogást terjesztett be, jogszabálysértésre hivatkozva. Meg kellene győznünk a tisztviselőiket, hogy vonják vissza a kifogást, mivel egy bírósági eljárás jelentősen késleltethetné a beruházás elindítását. Mire hivatkozhatnánk?

Kérdés: 15 éve vagyok egy önálló gazdálkodású oktatási intézmény igazgatója. A Közoktv. 1. sz. melléklete alapján a fenntartónak gazdasági vezetőt kellene/kellett volna kineveznie. Ezt a munkakört 15 éve én látom el. Köteles vagyok-e minderre? Visszamenőleg számíthatok-e valamilyen bérre az elvégzett 15 éves munkámért?