106 cikk rendezése:
51. cikk / 106 Éjszakai pótlékra jogosultság
Kérdés: Éjszakai pótlékkal kapcsolatban kérem a segítségüket. Gépkocsivezetőink egy része állandóan 4.30-tól 13.00-ig dolgozik, más részük állandóan 5.00-től 13.30-ig terjedő időszakban. Éjszakai pótlékot kell-e részükre számfejteni?
52. cikk / 106 Éjszakai pótlékra való jogosultság
Kérdés: Társaságunk takarító munkakörben foglalkoztat munkavállalót, munkaszerződése szerint napi 2 órában, 18-20 óra közötti munkaidőben. Kérdésem, hogy a munkavállalót megilleti-e az éjszakai pótlék? Amennyiben igen, akkor milyen mértékben?
53. cikk / 106 Több műszakban dolgozót megillető bérpótlékok
Kérdés: Munkahelyemen 6+2-es (6 munkanap 2 pihenőnap) rendszerben folyamatos, három műszakos munkarendben dolgozunk. Milyen bérpótlékok járnak a munkavégzésemre? Műszakpótlék, vasárnapi pótlék megillet-e? Ha a munkavégzés hétvégére és ezenfelül még munkaszüneti (ünnepnap) napra is esik, jár-e további pótlék?
54. cikk / 106 Alkalmi munkavállaló bérpótlékokra való jogosultsága
Kérdés: Köszönöm a Munkaügyi Levelek 98. számában az 1909-es kérdésre adott válaszukat. Ezzel kapcsolatosan még egy további kérdésre szeretnék választ kapni. Ha jól értelmezem, amennyiben az alkalmi munkavállaló az adott héten például csak két napot dolgozik, hétfőn és csütörtökön, mindkét nap 11 órát, s a beosztását előre közöljük vele, akkor nem kell rendkívüli munkavégzés után pótlékot fizetni? Ebben az esetben felmerülhet-e a 18 óra utáni munkavégzésre a műszakpótlék-fizetési kötelezettség, hiszen itt két munkaszerződést kötünk, és a munkaidő kezdetének rendszeres változását nemigen tudjuk értelmezni? A munkavállalókkal órabérben állapodunk meg. Lehetőség van-e arra, hogy az alkalmi munkavállalókkal kötött szerződésben az Mt. 145. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva olyan órabért állapítsunk meg, amely a bérpótlékokat is magában foglalja?
55. cikk / 106 Éjszakai pótlék – nem váltható meg szabadság kiadásával
Kérdés: Éjszakai műszak után járó pótlékot a munkavállaló kérésére megválthatja-e a munkáltató szabadidő (csúszó) kiadásával?
56. cikk / 106 Kötetlen munkarend megállapításának módja és feltételei
Kérdés: Üzletkötőink jelenleg teljes munkaidőben, heti 40 órás, napi 8 órás munkaidő-beosztással dolgoznak. Szeretnénk őket kötetlen munkaidőben foglalkoztatni, és az Mt. 96. §-ának (3) bekezdése alapján nem szeretnénk a munkaidő-beosztásról és -felhasználásról nyilvántartást vezetni. Közös megegyezéssel történő munkaszerződés módosításával megtehetjük-e ezt, és eltekinthetünk-e a nyilvántartási kötelezettségtől? Van-e valamilyen hátránya a kötetlen munkarendnek a munkavállaló számára?
57. cikk / 106 Éjszakai pótlékra való jogosultság
Kérdés: A munkavállaló beosztása hétfőtől péntekig a következő: 5.00-7.00 és 16.00-18.00 óra, vagyis osztott munkaidőben dolgozik. Ez a személy jogosult 15% éjszakai pótlékra, egy óra időtartamra? Vagy csak akkor kell neki éjszakai bérpótlékot fizetni, ha 4.59-7.00-ig dolgozna, mert akkor az éjszaka az 1 óra 1 percet elérte, és meghaladta a törvény szerinti egy órát? "Tartama az egy órát meghaladja"; ez azt jelenti, hogy naponta kell, hogy meghaladja az egy órát az éjszaki munkavégzés, vagy az egész hónapban kell vizsgálni? Például ha 22 munkanapos a hónap, mindennap 5.00-kor kezd, akkor 22 óra éjszakai munkavégzés keletkezik, ami már meghaladta az egy órát.
58. cikk / 106 Bérpótlékrész figyelembevétele a távolléti díjban
Kérdés: 2013. augusztus 1-jét megelőző időszakban a szabadságokat a bérpótlékok figyelembevétele nélkül számoltuk el, ugyanis a szabadságot is munkaidő-beosztásként értelmeztük, a rendelkezésre állás is megkövetelhető ilyenkor a dolgozótól. A kérdésem az lenne, hogy 2013. augusztus 1-jét követően a szabadságok elszámolásánál kötelezően figyelembe kell-e venni a bérpótlékokat?
59. cikk / 106 Gépjárművezetőket megillető bérpótlékok
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 73. számában megválaszolt, 1404. számú kérdésben a gépkocsivezetők műszakpótlékra való jogosultságát vizsgálták. E szerint a gépkocsivezetőt ebből a szempontból ugyanazon szabályok szerint illeti meg a műszakpótlék, mint a többi munkavállalót. A kérdésem arra irányulna, hogy a Kkt. 18. §-ában foglalt eltérő rendelkezések nem befolyásolják-e eltérően ezt a szabályt? A Kkt. csak az éjszakai pótlék 15%-át és a rendelkezésre állás 40%-át említi, műszakpótlékról nem tesz említést. Hogyan kell helyesen együtt alkalmazni az Mt.-t és a Kkt.-t ebben a tekintetben?
60. cikk / 106 Távolléti díj számítása délelőttös műszakban
Kérdés: A bérprogramunkat a szoftvertulajdonos cég úgy állította be, hogy amennyiben a munkavállaló délutáni (14-22) vagy éjszakai (22-06) műszakban van távol (pl. szabadságon), akkor távolléti díjat (ami az alapbérével egyenlő) és a 18.00 utáni órákra 30% műszakpótlékot kap, ha viszont délelőttös (6-14) műszakban lenne, akkor a távolléti díja az alapbéréből és az Mt. 151. §-a szerinti bérpótlékrészből áll. Jól gondolom, hogy ez a beállítás nem jó?
