313 talált cikk az egyenlőtlen munkaidő-beosztás kifejezésre

Kérdés: Egészségügyi intézményünk közalkalmazottakat foglalkoztat. A részmunkaidőben dolgozónk szabadságát az Mt. 124. §-a és a Kjt. idevonatkozó rendelkezései szerint munkanapban állapítjuk meg. Jól járunk-e el, ha heti 24 órás részmunkaidő esetében napban vagy akár órában kiadva és elszámolva biztosítjuk a szabadságot?

Kérdés: A munkáltató vezetése a telephelyünkön működő folyamatos diszpécseri szolgálatot át akarja alakítani, ami a diszpécserek munkaidő-beosztását és bérezését is érinti. Ezentúl a 24 órás diszpécseri szolgálat jönne létre, amely úgy oszlana meg, hogy 10 órát ténylegesen a telephelyen, és a többi 14 órát az otthonában, készenlétben töltené a munkavállaló. A következő nap szabadnap lenne. Munkajogilag kivitelezhető-e a 24/24 órás munkaidő? Ebben az esetben milyen bérpótlékokkal kell számolni, és a diszpécser munkaidejét hogyan lehet meghatározni?

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben (176 + 160 + 168 = 504 óra) a teljesítés a következő volt. Az 1. hónap: rendes beosztási óra 106, állásidő 0, betegszabadság órái 28, szabadság órái 20, összesen 154 óra. A 2. hónap: 168, 8, 0 és 16, összesen 192 óra, a 3. hónap: 166, 0, 12 és 0, összesen 178 óra. Beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés is volt 12, 2 és 16, összesen 30 óra (ezt a munkaidőkeretben teljesített óraszámoktól függetlenül, időarányos alapbérrel és pótlékkal az adott hó végén mindig kifizettük, és nem terheltük vele a munkaidőkeret óraszámát). A keret zárásakor hány óra lesz a munkavállalót megillető munkaidőkereten felüli munkavégzés óraszáma? 504-524 (154 + 192 + 178) = 20 óra (időarányos alapbérrel és bérpótlékkal elszámolandó) kereten felüli munkavégzés lesz záráskor, vagyis a 8 óra alapbérrel kifizetett állásidőt a munkaidőkeret teljesített részének kell tekinteni, vagy 504-516 (154 + 184 + 178) = 12 óra, vagyis a 8 óra állásidőt nem kell figyelembe venni? Melyik álláspont a jogszerű?

Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.

Kérdés: Részmunkaidős (20 órás) eladóként, ha az ünnepnap hétköznapra esik, hány napot kell dolgoznom a héten? Általában napi 10 órás műszakok vannak.

Kérdés: A Kjt. szerint lehet-e a munkáltatónak túlóra terhére szabadságot kiírni?

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havidíjas munkavállaló munkabérét, ha a hónapban van olyan munkaszüneti nap, amikor keresőképtelen? Tegyük fel, hogy 2018. május 16-22. közt betegszabadságon volt a dolgozó. Alapbére 230 000 Ft/hó. Május hónapban 21 ledolgozandó nap, és két hétköznapra eső munkaszüneti nap volt. Ezek közül az egyik május 21-e pünkösdhétfő, ami beleesik a keresőképtelen napokba. Milyen logika mentén kell kiszámolni a bért?

Kérdés: Gyárunk be szeretné vezetni a hathavi munkaidőkeretet a több műszakos munkarendben dolgozó kollégák számára. Szükséges ehhez a munkaszerződések módosítása, vagy elég egy belső szabályzatot kiadni?

Kérdés: Egy világörökségi helység területén működő vendéglátóipari (büfé) és kiskereskedelmi egységünk (ajándékbolt) heti hat napban tart nyitva. A fix pihenőnap a hétfő, kivételt képeznek ez alól a rendezvényekkel egybeeső hétfők. Alkalmazottaink havi időkerettel vannak foglalkoztatva, napi nyolc órában. Kérdésem a következő: a kötelező két pihenőnapot, hogyan kell szabályosan kiadnunk? A fix hétfői pihenőnap mellett milyen beosztási rendet alkalmazzunk?

Kérdés: Ha áthelyezett munkanapon dolgozniuk kell a kollégáknak, hogyan köteles a cég azt elszámolni? Elég, ha annyit tesz, hogy nem írat ki szabadságot a másik napra? Például, március 16-át (péntek) március 10-én (szombaton) kellett ledolgozni. Ha 16-án dolgozott a kolléga, és 10-én nem, akkor elég, ha 10-ére nem ír ki szabadságot?