Találati lista:
731. cikk / 979 Szabadságra járó távolléti díj
Kérdés: A munkáltató a GYES leteltét követő naptól, 2012. július 2-től az egyik dolgozó munkaviszonyát 90 napos felmondási idővel megszünteti. A dolgozót havi bruttó 400 000 Ft-tal alkalmazta; a munkáltató júliusra kifizetett 22 nap szabadságot, augusztusban 11 napot, a felmentési idejét szeptember 30-ig, valamint megváltja a fennmaradó 72 nap szabadságot. Milyen összegű átlagbérrel kell számolni a szabadságmegváltást, 21, 22 vagy 23 nappal; vagy milyen óraszámmal? Helyes, ha 176 órával (22 nap) osztottuk a bért és szoroztuk 72-vel? A bérprogramunk, mivel augusztus hónapban teljesül a kifizetés, tárgyhónapra 23 nap átlagát vette, és szorozta 72-vel. Melyik a helyes?
732. cikk / 979 Rendkívüli munka ellenértéke
Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozó köztisztviselők részére milyen juttatások és milyen jogcímen járnak munkaidőn túli és munkaszüneti napon végzett munkáért?
733. cikk / 979 Bérpótlékok egymás mellett
Kérdés: Cégünk rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működőnek minősülő kft. Munkavállalóink közül többen két műszakban járnak dolgozni, rendszeres váltásban, vagyis havonta egyszer-kétszer, vagy akár háromszor is előfordulhat, hogy vasárnap és munkaszüneti napon is rendes munkaidőben munkát kell végezniük. Ebben az esetben kell-e fizetnünk a műszakpótlékon felül vasárnapi pótlékot is?
734. cikk / 979 Munkaszüneti nap díjazása a vendéglátóiparban
Kérdés: A vendéglátásban 2012. július 1-jétől hogyan változott a munkaszüneti nap díjazása? Vonatkozik rájuk a 100%-os bérpótlék-fizetési kötelezettség?
735. cikk / 979 Rendkívüli munkavégzés: pótlék helyett átalány
Kérdés: Korábban volt lehetőség túlórapótlék-átalány meghatározására. Mi lett a sorsa? Az új Mt. szerint is van-e, vagy ha nincs, akkor mit lehet helyette alkalmazni? (Például a gépkocsivezetők és a pihenőidő viszonylatában.) Az utazó munkavállalókra még mindig a közúti közlekedésről szóló törvény vonatkozik?
736. cikk / 979 Készenlét vagy rendkívüli munkaidő
Kérdés: Cégünk egy műszakos, állandó reggeles műszakbeosztással működik. Előfordulhat, hogy délután vagy éjszaka valamilyen berendezésünk meghibásodik, vagy beriaszt egy riasztó. Ilyen esetekben az őrszolgálat felhívja a megadott dolgozó telefonszámát, aki beérkezik a hibát elhárítani. Kell-e az ilyen esetekre készenléti rendszert kialakítani, vagy az is megfelel a törvényeknek, ha a beérkező dolgozó részére túlórát fizetünk erre az időre?
737. cikk / 979 Azonnali hatályú felmondás és a megsértett munkaidőszabályok
Kérdés: Egy fürdőben dolgozom évek óta. Az utóbbi időben általánossá vált, hogy a munkáltatóm nem biztosítja a megfelelő személyzetet. Több ezer vendégünk van nap mint nap, ennek ellenére nem ritka, hogy egyedül vagyok beosztva. Előfordul az is, hogy több napot dolgozom folyamatosan napi tizenöt órában, és ezt a munkáltatóm ki sem fizeti. Fel akartam mondani emiatt, de nem akarnak elengedni. Azonnali hatállyal felmondhatok, ha ezeket a problémákat leírom?
738. cikk / 979 Időarányosnál hosszabb szabadságra járó díjazás visszakövetelése
Kérdés: Cégünk egyik dolgozójának július 2. napjával megszűnt a munkaviszonya, és év közben több szabadságot vett ki, mint amennyi arányosan járt volna neki, ezért a júliusi bére negatív összeg lesz. Visszakövetelhetem tőle az így számfejtett nettó bért? A 08-as bevallás nem fogad el negatív összeget a bér soron. Hogyan kell a bevallásban ezt feltüntetni?
739. cikk / 979 "Túlvett" szabadság – a távolléti díj visszakövetelhetőségének korlátai
Kérdés: A régi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése egyértelműen rendelkezett a munkaviszony-megszűnés esetén a túlvett szabadság munkavállaló általi visszafizetéséről. Az új Mt. erre vonatkozóan nem rendelkezik, csupán a ki nem vett időarányos szabadság pénzbeli megváltásáról. Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a régi gyakorlatot alkalmazva, levonja a munkavállaló járandóságából a túlvett szabadság ellenértékét?
740. cikk / 979 Vezetőnek minősülők a régi és az új Mt.-ben
Kérdés: A korábbi Mt. 188/A. §-a alapján a munkáltató több, meghatározó jelentőségű munkakört betöltő munkavállalóját vezető állásúvá minősítette (amelyet a felek a munkaszerződésben is rögzítettek). Ezen munkavállalók vonatkozásában azonban az új Mt. 208. §-ának (2) bekezdésében meghatározott két feltétel közül az egyik (alapbér mértékére vonatkozó előírás) nem áll fenn. A munkavállalók a fentiek alapján az új Mt. szerint vezetőnek minősülnek-e, alkalmazhatók rájuk az új Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései, valamint szükséges-e módosítani a munkaszerződésüket?
