Betegszabadság – az arányosítás feltételei

Kérdés: A betegszabadságnapok számának meghatározásával kapcsolatban kérdezzük. Egyik ügyfelem 2011. május 1-jétől új munkavállalót alkalmaz, aki 2011. október 25-én keresőképtelen lett, az orvos betegállományba vette. Előző munkahelyén – ahol 2005-től 2011. április 30-ig folyamatos munkaviszonya volt –, ebben az évben nem vett igénybe egyetlen betegszabadságnapot sem. Jelenlegi munkahelyén megilleti-e őt a 15 nap betegszabadság?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére– ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi balesetet ésfoglalkozási betegséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történőgondozásba vételt követő, terhesség miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Betegszabadság szabályainak változása

Kérdés: Úgy tudjuk, május 1-jétől bizonyos esetekben mentesül a munkáltató a betegszabadság fizetésének kötelezettségétől. Kérem, tájékoztassanak a részletekről!
Részlet a válaszából: […] Az Áhtm. 4-5. §-a érintette az Mt. szabályait. Az Mt. 137. §(1) bekezdése szerint eddig csak az üzemi baleset és a foglalkozási betegségmiatti keresőképtelenség esetén – tekintettel arra, hogy erre az időre balesetiellátás jár – nem kellett a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Vezető tisztségviselő táppénzre jogosultsága többes jogviszonyban

Kérdés: Cégcsoportunknál két cégnek ugyanaz az ügyvezetője, s mindkét cégnél munkaviszonyban látja el a tisztségét. Az ügyvezető 2010 novemberében betegszabadságra ment, majd táppénzes állományba került, így mindkét cég esetén ennek megfelelően számfejtettük az őt megillető munkabért. Az ügyvezető azonban igényt jelentett be, miszerint az egyik cég esetében valóban keresőképtelen volt, de a másik cég esetében – mivel nem jelentette be, hogy betegszabadságra ment volna, vagy táppénzes állományba került – megilleti őt a munkabére. Valóban helytelenül jártunk el, amikor annak ellenére, hogy az ügyvezető az egyik munkaviszonyában keresőképtelen állományban volt, a másik munkaviszonyában is keresőképtelennek tekintettük?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót az Mt. 137. §-a alapján betegsége miattikeresőképtelensége esetén évente 15 munkanap betegszabadság illeti meg, annakideje alatt pedig a távolléti díjának 70%-a jár a részére. A 15 nap leteltétkövetően a munkavállalót az Ebtv. rendelkezései szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Egyidejűleg fennálló munkaviszonyok – a betegszabadság kiadása

Kérdés: Egyik részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottunk egy másik munkáltatóval is jogviszonyban áll, úgy, hogy hétköznaponként minden délelőtt a másik cégnél kezd, és délutánonként dolgozik nálunk. A munkavállaló két hétre beteg lett, és a másik munkaviszonyában a betegszabadságra járó díjazását kapta. Kérdésem: a velünk fennálló munkaviszonyában szintén megilleti-e a törvény szerinti betegszabadság, vagy a másik munkáltatóval megosztva kell számolnunk? Netán párhuzamosan nem is lehet "két" betegszabadságon, hanem táppénzre jogosult csupán?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 137. § (1) bekezdése szerint a munkavállalót abetegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve atársadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegségmiatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Utazási költségtérítés – elszámolás havibérlettel és a menetjeggyel

Kérdés: A napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés elszámolásával kapcsolatban kérdezzük: A bérlettel való elszámolás alkalmával köteles-e a munkáltató a munkahelyről való távollét – betegség miatti keresőképtelenség vagy szabadság – idejére költségtérítést fizetni, avagy a jogszabályi feltétel – nevezetesen a napi munkába járás – teljesülése hiányában az elszámoláskor levonhatja-e a költségtérítés összegéből, azaz a munkavállaló által megvásárolt havibérlet árából a munkából távol töltött napok arányos hányadát? A hazautazás céljából megváltott menetjegy kifizetéskori mértékét – a 30 000 forintos limit túllépését – a megvásárlás dátuma vagy a megtérítés (kifizetés) dátuma határozza-e meg?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése szerint amunkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés abérlettel való elszámolás ellenében a bérlet árának legalább 86%-a. A 39/2010.Korm. rendelet – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Főiskolánk konferenciák szervezése, vizsgáztatásban való közreműködés és egyes kutatási részfeladatok teljesítése érdekében néhány hallgatót hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztat. Megítélésünk szerint a munkajogi szabályok betartása az esetek többségében "életidegen". Az Önök véleménye szerint a munkavégzés megkezdése előtt szükség van-e a hallgatók előzetes orvosi vizsgálatára? Jár-e az érintett hallgatók számára rendes szabadság vagy betegszabadság? Vonatkoznak-e rájuk a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések?
Részlet a válaszából: […] A Fot. 46. § (10) bekezdése kimondja, hogy a hallgatóhallgatói munkadíj ellenében akkor végezhet munkát, ha hallgatóimunkaszerződést kötöttek vele. A törvény előírja továbbá azt is, hogy ahallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak – betegszabadságra való jogosultság?

Kérdés: Településünk részvételével működő kistérségi társulás közmunkaprogramra meghirdetett pályázatot nyert el. A közmunkaprogramba bevont személyeket is megilleti-e a betegszabadság, ha igen, akkor ennek időtartamára milyen juttatásra jogosultak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2. § szerint a közmunkaprogram keretében történőfoglalkoztatás az Mt. hatálya alá tartozik, ezért a közmunkaprogram keretébenfoglalkoztatottak munkaviszonyban állóknak minősülnek. Az Mt. általánosszabályai szerint jogosultak a közmunkaprogram résztvevői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Terhes munkavállaló határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Munkavállalónkat 2009. október 31-ig foglalkoztattuk határozott időre szóló munkaszerződéssel. A munkaviszony lejárta előtt terhes lett, és az orvos 2009. október 20-án táppénzes állományba vette. Minden valószínűség szerint már nem fog dolgozni a szülésig, azt megelőzően pedig megszűnne a határozott idejű munkaviszonya. Van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk? Terheli-e fizetési kötelezettség a munkáltatót? Hány nap betegszabadság jár a munkavállalónak? Hány nap szülési szabadságra járó rendes szabadságot kell számításba venni? Milyen ellátásban részesül a kismama?
Részlet a válaszából: […] Ha a felek a munkaviszonyt határozott időre létesítették, ésa munkaszerződésben meghatározott határozott idő lejár (pl. a munkaszerződésbenmeghatározott időtartam eltelik, vagy a naptár szerint meghatározott időpontbekövetkezik), a munkaviszony automatikusan megszűnik, ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére– ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset ésfoglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenötmunkanap betegszabadság illeti meg [Mt. 137. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Keresőképtelenség – a rendes felmondást követően

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A rendes felmondás közlésének napján a munkavállaló a munkakezdéskor megjelent a munkahelyén, majd ezt követően átadtuk számára a felmondólevelet. A munkavállaló ezután eltávozott, mint később megtudtuk azért, hogy keresőképtelen állományba vetesse magát. Megítélésünk szerint egyértelmű, hogy munkára képes állapotban volt, amikor átadtuk számára a felmondást. A Szerkesztőség szerint jogellenes-e a munkaviszony megszüntetése?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató nem szüntetheti meg a munkavállalómunkaviszonyát rendes felmondással többek között – a munkavállaló betegség miatti keresőképtelensége,legfeljebb azonban a betegszabadságának lejártát követő egy év, valamint– az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.
1
4
5
6