459 talált cikk a besorolás kifejezésre

Kérdés: Közalkalmazottat kívánunk foglalkoztatni. Az eddigi, figyelembe vehető jogviszonyai alapján a besorolásának eszmei kezdete: 1981. július 1. Melyik fizetési fokozatba kell besorolnunk, illetve melyik év első napjával lesz a kötelező előrelépése?

Kérdés: Közalkalmazottunk és köztünk vita van abban a tekintetben, hogy beszámítandó-e a jubileumi jutalomra jogosító időtartamba a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezeténél 2010. június 1.-2015. július 12. között szerzett ideje? Az intézménynél korábban dolgozó humánpolitikai munkatárs ugyanis beszámolta ezt az időtartamot a kinevezés elkészítésekor. Keletkeztet-e ez jogot a közalkalmazott oldalán? Arra is hivatkozik dolgozónk, hogy bérezését a Vöröskereszt a Kjt. szerint állapította meg. Van-e lehetősége a munkáltatónak a jubileumi jutalomra jogosító idő beszámításánál eltérni a dolgozó javára, vagy ezek kógens rendelkezések?

Kérdés: A közalkalmazotti besorolásnál figyelembe lehet venni azokat az időtartamokat, amikor a munkavállaló ápolási díjban részesült?

Kérdés: Költségvetési szervnél foglalkoztatott bölcsődei dajka a végzettségét tekintve jelenleg C fizetési osztályba van sorolva. Végzettsége: kereskedelmi és idegenforgalmi szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvány, amelyben szerepel egy kereskedelmi áruforgalmi és gazdálkodási szakképesítés is. Ezt a két végzettséget egyszerre szerezte meg 1992-ben. A bölcsődei dajka munkakörre a jogszabály nem állapít meg a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget, így a legmagasabb iskolai végzettsége alapján kell besorolni a dolgozót. Álláspontunk szerint, mivel a két végzettséget egyszerre szerezte meg (egy bizonyítványban szerepel az érettségi és a szakképesítés), a szakképesítése nem lehet magasabb, mint az érettségi, ezért csak az érettségi alapján soroltuk be. Helyesen jártunk-e el a besorolásnál, vagy a végzettsége alapján jogosult lenne a D fizetési osztályra?

Kérdés: Besorolható-e Pedagógus I. fokozatba az a határozatlan idejű kinevezéssel, felsőfokú végzettségűként óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatott kolléganő, akinek az oklevele a nyelvvizsga hiánya miatt hiányzik?

Kérdés: A segédkönyvtáros OKJ-képesítéssel (52-es azonosító számú, 2013 előtt 54-es azonosító számú) rendelkező, könyvtárban dolgozó közalkalmazottat milyen fizetési osztályba lehet besorolni? Ez a végzettség felsőfokú szakképesítésnek minősül? Ha nem, akkor hogyan értelmezhető a 150/1992. Korm. rendelet 1. számú mellékletének 5.4. sora, miszerint a segédkönyvtáros az OKJ szerinti segédkönyvtáros szakképesítés alapján kizárólag "E" fizetési osztályba sorolható?

Kérdés: Egy közalkalmazott fizetési fokozatba való besorolása az általa bemutatott – mint utóbb kiderült, hiányos – dokumentumok alapján történt meg. Kinevezését aláírta, nem vitatta. Jogviszonya próbaidő alatti azonnali hatályú felmentéssel szűnt meg. Ezt követően a dolgozó pár hónap elteltével levélben kereste meg volt munkáltatóját. Előadta, hogy utóbb előkerült, korábbi munkaviszonyait igazoló dokumentumok alapján besorolása pontatlan volt. Munkáltatójától kérte a besorolás utólagos módosítását és a helyes (magasabb) fizetési fokozat alapján járó és a helyette megállapított fizetései közötti bérkülönbözet utólagos kifizetését. Mi a követendő eljárás? Igénye három évig nem évül ugyan el, de kérdéses, hogy jogszerű-e, tekintve, hogy előnyök (bérkülönbözet-igény) szerzése végett saját felróható magatartására (a munkaügyi iratainak hiányos benyújtására) hivatkozik.

Kérdés: A közalkalmazott a megyei rendőr-főkapitányság belső ellenőreként dolgozik. Iskolai végzettsége: okleveles közgazdász egyetemi diploma és ÁBPE továbbképzés alapján I. belső ellenőrök részére kiadott végzettség. A fizetési osztályra vonatkozó ágazati jogszabály – a belügyi intézményeknél a 37/2011. BM rendelet – melléklete erre a munkakörre több fizetési osztályt (E, F, G, H, I) állapít meg. Kérem szépen állásfoglalásukat, a munkakörre előírt osztályok közül, tekintettel a Kjt. 61. §-ának h) és i) pontjaira, melyikbe kell besorolni a közalkalmazottat? Figyelembe vehető-e a belső ellenőri továbbképzési tanfolyam a besorolásnál? A 28/2011. NGM rendelet 1. §-ának b) pontja értelmében az "ÁBPE továbbképzés I. belső ellenőrök részére" a belső ellenőrök kötelező hatósági jellegű szakmai továbbképzése keretében szervezett hatósági jellegű képzés. Az Fktv. 2. §-ának 16. pontja szerint: hatósági jellegű képzés jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az OKJ-ben nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be. Ezt a továbbképzést tehát jogszabály írja elő, nélküle nem tölthető be a munkakör. A Kjt. 63. §-ának (3) bekezdése értelmében nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen, szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton, valamint akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges. Ennek fényében a belső ellenőri vizsga tehát nem vehető figyelembe a besorolásnál, pusztán a munkakör betöltésének feltétele, és nincs hatással a besorolásra. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozólag is, hogy az ÁBPE továbbképzés I. megfelel-e az "I" fizetési osztályra előírt jogszabályban előírt szakvizsgának vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélnek. Erre a kérdésre a BM rendelet nem ad választ, ugyanakkor más jogszabály előírja belső ellenőrök részére.

Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?

Kérdés: 2018-ban minősítés nélkül továbbra is Pedagógus II. fokozatba lép-e az, aki a nyugdíjkorhatár elérése előtt van 7 évvel? Azaz folyamatosan alkalmazható-e a 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a a 7 évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt álló pedagógusokra, vagy csak egyszeri alkalomra szólt ez a rendelkezés?