Betegség – felmentés vagy másik munkakörbe helyezés

Kérdés: Könyvelői feladatot lát el egy 56 éves dolgozó az önkormányzatnál. Egyedüli szakemberként jelentős megterhelést jelent a feladat számára, mely napi 8 órában nem végezhető el. (Korábban 2 szakember volt, de távozásuk után a helyet nem sikerült betölteni.) Sorozatos betegségei miatt kérte a munkáltatót, hogy helyezze át másik munkakörbe. Volt is ilyen hely, de – tekintettel arra, hogy erre a munkakörre nehezebben található szakember – a vezetőség nem vette figyelembe a kérést. Köteles figyelembe venni a munkáltató a dolgozó kérését, vagy marad a betegállomány?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (4) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles megvizsgálni, van-e a hivatali szervezetben a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör, és csak abban az esetben mentheti fel a köztisztviselőt, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Óvodai rendszergazda besorolása

Kérdés: Ellenjegyzőként ellenőrzöm egy önkormányzati fenntartású, 47 tagóvodával és egy igazgatósággal működő óvodában az igazgatóságon dolgozó rendszergazda átsorolását. A munkáltató a Kjt. szerinti E/3 fizetési fokozatából az Nkt. szerinti Gyakornok (alapfokozattal) 1 fizetési kategóriába sorolná a rendszergazdát. A rendszergazda gazdasági informatikus felsőfokú szakképesítéssel és számítástechnika-tanár főiskolai végzettséggel rendelkezik. A kinevezés módosítását az Nkt. 97. §-ának (20) bekezdésére, illetve a 64. § (4)–(5) bekezdéseire hivatkozva készítették el. Az Nkt. 2. számú melléklete azonban a nevelőmunkát segítő alkalmazottak finanszírozási létszámának vonatkozásban nevesíti az óvodában a nevelőmunkát segítő munkaköröket, melyek között a rendszergazda nem szerepel. Illetve a 326/2013. Korm. rendelet 4. melléklete felsorolja a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkaköröket a finanszírozott létszám vonatkozásában, amely a rendszergazda esetében általános és középiskolában határoz meg létszámot, óvodában nem. Az óvodai rendszergazda besorolható-e a pedagógusokra vonatkozó szabályok szerint?
Részlet a válaszából: […] ...rendszergazda munkakörben közalkalmazott egy óvodában; illetőleg az adott végzettségek alapján megfelelő-e a rendszergazda besorolása? A válaszok egymástól függetlenek. Ha ugyanis a rendszergazda foglalkoztatására nincs lehetőség, az nem a besorolására hat ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Szociális dolgozó továbbképzése

Kérdés: 57 éves szociális dolgozó vagyok. Munkáltatóm továbbképzésre kötelez. Vonatkozik rám az Nkt. 62. §-ának (2) bekezdése? Most belső képzésnek nevezték át, cégem pszichológusa tartaná.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatottakra ez a szabály nem vonatkozik, tekintettel arra, hogy a nem köznevelési ágazatban foglalkoztatottakra csak az Nkt. egyes besorolási szabályai alkalmazandók, ám ezek is kizárólag a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Állami vállalatnál munkaviszonyban töltött idő és a jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Az 1992. július 1. előtti jogviszonyokkal kapcsolatos a kérdésem. Mi számít be a közalkalmazotti jubileumi jutalom kiszámításába? Az ezen időpont előtt állami vállalatoknál eltöltött jogviszonyokat figyelembe kell-e venni? Ha igen, akkor hol található a korábbi állami vállalatok jegyzéke?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1)–(2), valamint (5) bekezdései szerint kell eljárni. A munkaviszonyok közül nem számíthatók be azok, amelyeket csak a besorolásra jogosító időnél lehet figyelembe venni, tehát figyelmen kívül kell hagyni az 1992. július 1. előtt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Fizetési fokozathoz figyelembe veendő közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő

Kérdés: Óvodai dajka közalkalmazottunkat legmagasabb iskolai végzettsége (OKJ-s dajka szakképesítés) alapján soroltuk be. A fizetési fokozatát hogyan kell megállapítani? A Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint ugyanis figyelembe kell venni a munkaviszonyainak azon időtartamát, amely alatt a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel már rendelkezett. A dajka munkakör a 326/2013. Korm. rendelet 2. melléklete szerint már "A" fizetési osztályba is besorolható, ami alapfokú iskolai végzettséget jelent. Vagyis esetében be kell számítani azokat a munkaviszonyokat is, amelyek alatt még nem volt meg a dajka szakképesítése, csak az általános iskolai végzettsége? Hogyan értelmezendő a munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés fogalma?
Részlet a válaszából: […] ...tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak. A Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése kimondja: a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Nyelvvizsga megszerzésének hatása a besorolásra

Kérdés: Óvodánkban óvodapedagógus munkakörben olyan kollégát alkalmazunk, akinek még nincs meg a nyelvvizsgája. Ezért gyakornokként soroltuk be. Több mint hat év munkaviszonya van. Ha megszerzi a nyelvvizsgát, akkor át kell őt sorolni "Pedagógus I." fokozatba, vagy csak minősítés alapján léphet feljebb?
Részlet a válaszából: […] A nyelvvizsgával nem rendelkező óvodapedagógus alkalmazására az Nkt. 99. §-ának (14) bekezdése alapján kerülhet sor, mely szerint "ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor legfeljebb egy alkalommal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Kötelező felmentés helyett közös megegyezés

Kérdés: 31 év köztisztviselői jogviszonnyal rendelkeztem 2013. július 31-ig. Betegségemből kifolyólag 2013. augusztus 1-jével rokkantsági ellátást állapítottak meg – 75% "E" kategória. A munkáltatómat, a helyi jegyzőt felkerestem ezzel a határozattal, hogy betegségem folytán nem vagyok alkalmas munkavégzésre. Úgy tudtam, hogy ilyenkor a munkáltatónak kell felmentenie. A jegyző arról tájékoztatott, hogy fizetni nem tudnak, íratott egy papírt a titkárnővel, amit alá kellett írnom, mert ha nem teszem, akkor ők mondtak volna fel nekem. A munkámat ellátni nem tudtam volna tovább, rokkantsági ellátást sem kaptam volna, mert keresőtevékenységet folytattam. Most mit és hogyan tehetek? Végkielégítés járt volna?
Részlet a válaszából: […] ...A közszolgálati tisztviselő akkor menthető fel egészségügyi alkalmatlanság jogcímén, ha a hivatali szervezetben a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Nevelést-oktatást segítők illetményemelése

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet legutóbbi módosításával került be a jogszabályba a 32/A. §, mely szerint a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 107%-a. A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény – amennyiben az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 110%-a erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, a munkabér előző bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére. Értelmezésünkben a garantált illetmény 107%-ának fedezetét a munkáltatónak kell biztosítania, ezenfelül, a munkáltató mérlegelésén alapuló emelésre a garantált illetmény 107 és 110%-a közötti különbséget a központi költségvetés külön biztosítja a munkáltató részére. Helyes-e az értelmezésünk, illetve a munkáltató a 3%-os különbözetet automatikusan megkapja, vagy csak akkor, ha az emelést ténylegesen végrehajtja?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet idézett szabálya – mely 2017. január 1-jén fog életbe lépni – arról szól, hogy a pedagógus-előmenetel hatálya alá nem tartozó, hanem a Kjt. szerint besorolt, nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Gondozónők besorolása

Kérdés: Önkormányzat házi szociális gondozó szolgálatánál idősellátásban dolgozó, közalkalmazott, szociális gondozó munkakörű alkalmazottak egységesen C kategóriába vannak besorolva. A gondozónők végzettsége az alábbi:
1. Szakmunkás-bizonyítvány (eladó, 1993); szociális gondozó és ápoló (OKJ 33 8933 02, 2009);
2. Gimnáziumi érettségi bizonyítvány; szociális gondozó és ápoló (OKJ 33 8933 02, 2006, illetve 34-762-01, 2016);
3. Gimnáziumi érettségi bizonyítvány; ápoló (OKJ 54 5012 01, 2008);
4. Egészségügyi Szakiskolai képesítő bizonyítvány (általános ápoló és általános asszisztens, 1988);
5. Egészségügyi szakközépiskolai érettségi bizonyítvány (általános ápoló és általános asszisztens, 1984);
6. Tanítóképző Főiskolán szerzett óvónői oklevél (1985, szakirányú végzettsége nincs).
Kérem szíves segítségüket annak megállapításában, hogy a felsorolt gondozónők jó helyre vannak-e besorolva a C kategóriába, vagy valamelyiküknek D-ben, esetleg E-ben kellene lenniük?
Részlet a válaszából: […] ...A szociális gondozókat a 257/2000. Korm. rendelet szerint B-E fizetési osztályokba lehet sorolni. A rendelet mellékletében szerepel egy "Besorolási előírások" című rész, amely szövegesen is megmagyarázza, milyen végzettségekkel hova sorolandó a közalkalmazott.Az 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Banki tanácsadói szakképesítés szintje

Kérdés: 1988-ban ügyvitel-technikusi minősítést szereztem (ÜT/4697), 2000-ben banki tanácsadó vizsgát (OKJ 54344101) tettem. Eddig ezt felsőfokú végzettségnek fogadták el, jelenlegi munkahelyem csak középfokú besorolást adott a kereskedelmi szakközépiskolai végzettséggel, ezért a bérem is alacsonyabb kategóriába került. Ez jogos?
Részlet a válaszából: […] ...szintű szakképesítésnek minősültek. A közalkalmazottak esetében létezik egy olyan értelmező rendelkezés, amely kimondja, hogy a besoroláskor az emelt szintű szakképesítést felsőfokú szakképesítésnek kell tekinteni [Kjt. 61. § (3) bek.], ez azonban csak a Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.
1
24
25
26
42