459 talált cikk a besorolás kifejezésre

Kérdés: A kérdésem (lásd a "Garantált bérminimum fizetése közalkalmazottaknak" című cikket [Munkaügyi Levelek, 159. szám, 3167. kérdés]) teljesen félre lett értelmezve. Gazdasági társaságról van szó, és nem a besorolási táblák érdekeltek, hanem az, hogy a kérdezett munkakörökben a minimálbér vagy a garantált bérminimum, amit meg kell adni. A munkavezető egy munkakör, és nem a közfoglalkoztatás keretében! Az OKJ 34-essel kezdődő számít középfokú iskolai + középfokú szakmai végzettség = garantált bérminimum, ha a szakmájában van foglalkoztatva.

Kérdés: Munkatársunk idősek otthonának közalkalmazotti dolgozója. Jelenleg terápiás munkatárs munkakörben foglalkoztatjuk, intézményvezető-helyettesi megbízással. Alapvégzettsége művelődésszervező (főiskola), melyet 2000. június 14-én végzett el. 2016-ban szociális asszisztens végzettséget szerzett. Ekkor E kategóriába soroltuk, mentálhigiénés munkakörbe. 2017. április 26-án szociális alapvizsgát tett, majd 2017. december 13-án "idősek szociális ellátása" témacsoportból szakvizsgázott. Dolgozónk sérelmezi, hogy a szakvizsga megszerzése után december 31-ig nem soroltuk át F vagy G kategóriába. A 9/2000. SzCsM rendelet 9. §-a (4)–(5) bekezdésének 2017-ben hatályos rendelete és az 1/2000. SZCSM rendelet 3. számú melléklete alapján besorolható-e F vagy G kategóriába?

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet szerint, ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatban 9 évet eltöltött, köteles minősítési eljárásban részt venni a Pedagógus II. fokozatba sorolása céljából. Mi a helyzet azonban akkor, ha a pedagógus a minősítést nem vállalja?

Kérdés: Önkormányzatnál gimnáziumi érettségivel és felsőfokú társadalombiztosítási szakképzettséggel munkaügyi ügyintéző munkakörben van kinevezve egy kolléganő. Pénztároshelyettesi és bérkönyvelési feladatot szeretnének rábízni kinevezésmódosítás nélkül. Sem szakmai tapasztalata, sem szakképzettsége nincs ezekhez a feladatokhoz. Megteheti-e így a munkáltató? Aránytalan sérelemnek minősül-e, ha ezeket a pluszfeladatokat csak a munkaidején túl (mivel saját munkaköre kitölti a munkaidejét) tudná ellátni?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő vagyok. 2018. február 28-án "soros előrelépés" keretében átsorolt a munkáltatóm I. besorolási osztály 8-as fokozatból 9-es fokozatba. A képviselő-testület 2018. március 8-án elfogadott egy rendeletet, amely tartalmazza, hogy a köztisztviselőket illetményeltérítés illeti meg, teljesítményértékelés alapján 2018. január 1-jétől visszamenőlegesen. A munkáltatóm azt mondta, hogy nekem csak 2018. március 1-jétől tudja elvégezni az illetményemelést, mert a visszamenőleges emelés nem illet meg a magasabb illetménnyel. Tájékoztatása szerint a január-február hónapra járó különbözetet majd egy hóközi számfejtésként egyéb jogcímen fogom megkapni. Jogos-e, hogy nem illet meg a visszamenőleges (magasabb) összeg január-február hónapra, mivel a képviselő-testületi döntés később született, miután engem már törvény szerint át kellett sorolni a magasabb kategóriába?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetén, amennyiben az alkalmazásában álló dolgozó magasabb képesítést szerez, melyet a munkáltató figyelembe kíván venni a besorolás szempontjából, akkor az átsorolás alkalmával az új, magasabb képesítésnek megfelelően kell-e figyelembe venni a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt (Kjt. 87/A. §)? Tehát úgy jár el helyesen a munkáltató, ha újraszámolja a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt a magasabb végzettséget alapul véve? Így a fizetési fokozat – mely a korábban az alacsonyabb végzettségnek megfelelően került megállapításra, azaz a munkaviszonynak az az időtartama is beszámításra került, melyben rendelkezett az alacsonyabb képesítéssel – az új számítás szerint csökken, hiszen a magasabb képesítés alapján történik a fizetési fokozat megállapítása. Összességében az a kérdés, hogy az átsorolás alkalmával a fizetési osztály módosításával egyidejűleg a fizetési fokozat is változtatható-e, vagy annak módosítása jogszerűtlen? Fontos tudnivaló, hogy konkrét helyzetben a közalkalmazott illetménye az átsorolás következtében magasabb lenne, mint jelenleg, de nem lenne olyan magas, mint a fizetési fokozat megtartásával.

Kérdés: A Kttv. 252. §-ában meghatározott jegyzői pótszabadság a köztisztviselői pótszabadságon felül vagy a helyett illeti meg a jegyzőt, aljegyzőt, főjegyzőt? A Kttv. kommentárja szerint a jegyzői pótszabadság a 246. § (1) bekezdése alapján a köztisztviselői pótszabadságokon felül jár, mivel ezt a kizáró szabályt a Kttv. nem tartalmazza.

Kérdés: Településünk könyvtárosa jelenleg "F" fizetési osztályban, felsőfokú könyvtárosi végzettséggel látja el feladatait. Időközben megszerezte a biblioterapeuta szakképzettséget. Az illetményében ez milyen változást jelent? Át lehet-e sorolni "G" fizetési osztályba, és elegendő-e hozzá a munkaköri leírás módosítása? Vagy inkább illetménykiegészítésre lenne jogosult (bár a kinevezésében ez a szakképzettség nincs előírva), és elegendő-e, ha a munkaköri leírásában feltüntetésre kerül, hogy ezt a végzettséget a munkaideje legalább 10%-ában hasznosítja?

Kérdés: Közel másfél éve vagyok közalkalmazott, sürgősségi vérszállítóként megkülönböztetett gépjárművel dolgozom. Több mint 7 év közalkalmazotti munkaviszonnyal, hivatásos jogosítvánnyal, szakmunkásvégzettséggel jelenleg "A5"-be vagyok besorolva. Önök szerint mi lenne a helyes besorolásom?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló gazdasági ügyintézőnk 2014-ben szakképző iskolában letett érettségi bizonyítvánnyal (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol, informatika tantárgyakból) rendelkezik, és mellette OKJ 54-345-01 Logisztikai ügyintéző szakképesítéssel, amely emelt szintű szakképesítést ad. Az előzőekben említett végzettségek alapján jelenlegi "E" fizetési osztályba soroltuk be. A fizetési osztályba sorolását megfelelően állapítottuk meg?