Megállapodás a szabadság tárgyévet követő kiadásáról a Kjt. szerint

Kérdés: Aki szociális gondozóként dolgozik, és a Kjt. alapján számítjuk a szabadságát, ami áll egy alap- és egy pótszabadságból az eltöltött évek alapján, ezeknél a dolgozóknál át lehet-e vinni szabadságot megállapodás alapján a következő évre, és ha igen, melyik szabadságot (az alap- vagy a pótszabadságot)? Mivel az Mt. szerint az életkor után járót lehet átvinni, de a Kjt. besorolásánál nincs ilyen.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. valóban lehetővé teszi a felek megállapodását arról, hogy a munkáltató az életkori pótszabadságot (Mt. 117. §) nem a tárgyévben, hanem csak az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Ez a megállapodás csak az adott naptári évre szólhat [Mt. 123. § (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Közalkalmazotti jogviszony átalakulása egészségügyi szolgálati jogviszonnyá

Kérdés: Intézményünknek a városi humánsegítő és szociális szolgálat a fő tevékenysége az alapító okiratban foglaltak szerint. A költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma: 873000; szakágazat megnevezése: Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása. "A költségvetési szerv alaptevékenysége: a városi humánsegítő és szociális szolgálat otthoni egészségügyi szakellátást végez, egészségügyi laboratóriumi szolgáltatásokat biztosít. Család- és nővédelmi egészségügyi gondozást, a fiatalokra figyelemmel ifjúság-egészségügyi gondozást biztosít. Az idősek védelme, segítése érdekében házi segítségnyújtást és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtet, valamint időskorúak és demens betegek tartós bentlakásos ellátását, az idősek nappali ellátását biztosítja. A családok segítése érdekében család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt, valamint gondoskodik a gyermekek bölcsődében történő ellátásáról, a gyermekek átmeneti ellátásáról. Biztosítja a rászorulók részére az intézményi étkeztetést. Segítséget nyújt fogyatékos személyek részére, illetve városgazdálkodási egyéb feladatokat lát el."
Az egészségügyi szolgáltatásként diagnosztikai kislabort és védőnői szolgálatot, valamint otthoni szakápolást működtetünk, melyekre rendelkezünk működési engedéllyel és NEAK finanszírozási szerződéssel, emiatt egészségügyi szolgáltatók (is) vagyunk. Intézményünk integrált szervezeti formában működő szociális intézmény, nem szerepel a 256/2013. Korm. rendelet 2. sz. mellékletében, így a laborban dolgozó 2 fő közalkalmazott nem jogosult az egészségügyi bértábla szerinti bérezésre. Ezt figyelembe véve nem minősül egészségügyi dolgozónak, viszont egészségügyi tevékenységet végez. A laborban megbízási szerződéssel foglalkoztatunk orvost. A védőnők természetesen megkapják a 256/2013. Korm. rendeletben foglalt védőnői bértábla szerinti bért. Az iskolaorvost szintén megbízással foglalkoztatjuk, nem főállásban. Az otthoni szakápolásban megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk a szakápolókat és a gyógytornászt. A kollégák az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál nyilvántartásban vannak. Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk, fenntartónk a város önkormányzata. Alaptevékenységét figyelembe véve szociális intézmény, melyhez integrálták az egészségügyi feladatokat, amikor 2017 körül megszűnt a városi egészségügyi központ. Az intézményünkben foglalkoztatott védőnőkre és a laborasszisztensekre vonatkozik-e az Eszjtv.?
Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Készenléti jellegű munkakör – a lényegesen alacsonyabb igénybevétel

Kérdés: Hogyan állapítható meg, hogy egy munkakör az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb megterheléssel jár, vagyis mikor mondhatjuk munkáltatóként, hogy a munkavállalót emiatt készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatjuk?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzéssel nem járó időszakokban a pihenést;e) a munkát nem egyedül kell végezni.Jelentősége lehet az adott munkakör munkavédelmi besorolásának is, így különösen, ha az adott tevékenység a 33/1998. NM rendelet szerint nem jár fokozottan baleseti veszélyekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.
Kapcsolódó címke:

Óvodapedagógus munkakör képzettségi feltételei

Kérdés: Óvodapedagógusok esetében az egyetemi végzettség (mesterszak) figyelembe vehető-e a besorolásuknál? Ha igen, milyen mesterszak esetében (fejlesztő pedagógus, okleveles pedagógiatanár és okleveles játék- és szabadidő-szervező tanári végzettség stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...nem változtak.A felsorolt mesterfokozatú végzettséghez kapcsolódó diplomák az óvodapedagógus-munkakörhöz nem szükségesek, ezért a besoroláshoz sem veendők figyelembe. Az Nkt. 64. § (4) bekezdése ugyanis kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Vezetőből vezető – közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszonyba

Kérdés: A kulturális intézmény tagintézmény-vezetője "magasabb vezető állású munkavállalónak" minősül-e, lehet-e őt az Mt. 208. §-a alapján vezető állású munkavállalónak minősíteni? Amunkáltató művelődési központnak több telephelye van, és van egy tagintézménye. A telephelynek és a tagintézménynek nincs külön intézményi struktúrája, nincsenek külön alkalmazottai, szervezetileg a művelődési központ alá tartoznak. Atagintézmény-vezetőnek nincs kinevezési joga, munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik, ezeket csak a művelődési központ vezetője gyakorolhatja. A Módtv. szerinti átalakulással összefüggésben létesített munkaszerződésben lehet-e igazgatónak, vezetőnek minősíteni a tagintézmény vezetőjét, akinek vezetői jogosultsága igazából nincs, csak a munkakörének megnevezése a tagintézmény-vezető? Jelenleg a közalkalmazotti besorolása alapján vezetői pótlékban részesül, vezetői pótszabadság azonban nem illeti meg.
Részlet a válaszából: […] A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében 2020. november 1-jei hatállyal a kulturális intézményben foglalkoztatottak Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva Mt. szerinti munkaviszonnyá alakul át – feltéve, hogy e határidőt megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Személyi illetmény – ha utóbb magasabb összegű a besorolás szerinti illetmény

Kérdés: Köztisztviselőnk személyi illetményben részesül. A vírushelyzet hozta időszakban a nyelvvizsga-kötelezettség elengedésének köszönhetően megkapta a diplomáját, mely a jelenleg is betöltött munkakörében szakirányúnak minősül. A felsőfokú végzettsége alapján a besorolás szerinti illetménye kedvezőbb lenne számára, mint a jelenlegi személyi illetmény. A Kttv.-ben nem találtunk lehetőséget a személyi illetményből való év közbeni "kiléptetésre. A Munkaügyi Levelek 185. számában megjelent 3671. számú kérdésre adott válaszuk is ebben erősített meg minket. Ugyanakkor munkavállalónk a Költségvetési Levelek 299. számában az 5314.számú kérdésére azt a választ kapta, hogy közös megegyezéssel az illetmény módosítható. Hogyan járunk el helyesen? Amennyiben módosítunk, akkor a főiskolai oklevél kiállításának napjától?
Részlet a válaszából: […] ...a jogintézmény céljával, ennek megfelelően jogszabálysértő.Ha viszont olyan jelentős változás történik, amely miatt egy II. besorolású köztisztviselőből I. besorolású köztisztviselő lesz, a köztisztviselő teljes besorolás szerinti illetménye fog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.
Kapcsolódó címkék:    

Szociális gondozó besorolása – a pályakezdő előmenetele

Kérdés: Ha egy pályakezdő szociális gondozót felveszünk 2020. október 1-jétől, akinek ez az első munkahelye, és közalkalmazotti besorolásba kerül, akkor mikor fog kategóriát ugrani, ha most C1-be soroljuk? Illetve szociáliságazatipótlék-besorolás szempontjából most a C1 kategória (0-1 év között) fog kezdeni, és 2021. január 1-jétől már a C1 kategória (1-2 év) között?
Részlet a válaszából: […] ...nem szükséges a teljes három év megszerzése. Jelen esetben, ha a szociális gondozó közalkalmazotti jogviszonyának keletkezési és egyben besorolási időpontja 2020. október 1., akkor 2023. január 1-jén kell majd 2. fizetési fokozatba sorolni. Ezt követően, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.
Kapcsolódó címkék:    

Óvodapedagógus besorolása – korábbi jogviszonyok figyelembevétele

Kérdés: Óvodapedagógus besorolásával kapcsolatban kérem a segítségüket. Dolgozónk 2016. június 7-én szerezte meg az óvodapedagógusi szakképzettségét. Közalkalmazottként 2016. október 10-től dolgozik, előtte 2001 szeptemberétől a versenyszférában, rt.-nél, kft.-nél állt munkaviszonyban. Jelenleg Pedagógus I. fokozat 2. fizetési kategóriájába van besorolva, a következő soros előrelépése 2022-ben lesz. Kérem szíves válaszukat, hogy a leírtak alapján helyesen történt-e a besorolása.
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik (osztatlan pedagógusképzés esetén) egy vagy (osztott képzés esetén) két év szakmai gyakorlattal (pl. pedagógus-munkakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.
Kapcsolódó címkék:    

Sürgősségi szakápoló illetménynövekedése

Kérdés: Egészségügyi intézményben két közalkalmazottunk sürgősségi szakápoló (55 723 15) végzettséget szerzett. Kinevezésük alapján mind a ketten a sürgősségi betegellátó egységben dolgoznak Ekategóriás ápolóként (végzettségük OKJ 54 ápoló). A Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján jogosultak-e a további szakképesítés esetén járó 5%-ra?
Részlet a válaszából: […] ...kötött szakképesítésre épülnek.A Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerint, amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Besoroláshoz elfogadható iratok

Kérdés: Közalkalmazotti kinevezésnél besoroláshoz milyen jogviszonyt igazoló iratokat fogadhatunk el, ha a dolgozó a régebbi jogviszonyairól nem tudja bemutatni a munkaszerződést vagy a kinevezést?
Részlet a válaszából: […] Először meg lehet kísérelni a hiányzó okiratok beszerzését a másik szerződő partnertől, a munkáltatótól. Az Szvt. előírja, hogy számviteli bizonylatnak minősül a gazdálkodó által készített minden olyan okmány (pl. szerződés), amely egy gazdasági esemény számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.
1
17
18
19
46