Munkáltatói teendők – ha a közalkalmazott „eltűnik”

Kérdés: Idősek otthonában közalkalmazotti jogviszonyban, gondozó munkakörben, több mint egy éve nálunk dolgozó munkatárs nem jelent meg munkaidőben, telefonhívásra nem reagált. Tértivevényes levélben megkerestük. Eddig arra sem érkezett válasz. Más közalkalmazottunkkal kapcsolatba lépett, és azt mondta, nem kíván többet bejönni dolgozni. Melyek a következő lépések a munkáltató részéről, milyen határidők vonatkoznak ránk? Nálunk is nagy a munkaerőhiány, ezért ez a magatartás a kollégáit hozta még nehezebb helyzetbe a szabadságolási időszak alatt.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyik lehetőség az, hogy az eltűnő közalkalmazottal szemben a munkáltató a jogellenes jogviszony-megszüntetés szankcióit érvényesíti, munkaügyi perben. Ez elsődlegesen a közalkalmazott által a jogellenes megszüntetéssel okozott károk megtérítését jelenti [Mt. 84. §]....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Munkavállalói átalánykártérítés – bruttóban vagy nettóban

Kérdés: Egy munkavállalónk határozott idejű munkaszerződését jogellenesen szüntette meg. Az Mt. 84. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkavállaló ilyenkor a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. Ilyenkor a távolléti díjat bruttóban vagy nettóban kell megfizetnie a munkavállalónak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha a munkavállaló a határozott tartamú munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. Ezen túlmenően a munkáltató követelheti az ezt meghaladó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. szeptember 3.

Felmondási tilalom a munkavállaló és a munkáltató megállapodásában

Kérdés: Most állnék munkába egy szállítmányozási cégnél. A jövendő munkáltatóm olyan szerződést akar aláíratni velem, amelyben szerepel egy kitétel, miszerint ha egy éven belül felmondok, akkor az első háromhavi munkabéremet köteles vagyok visszafizetni. Jogos követelés ez? Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaszerződés – mint minden szerződés – a felek egybehangzó megállapodásával jön létre. Ennélfogva első megközelítésben a válasz az, hogy a leendő munkavállaló nem köteles olyan szerződést aláírni, amely nem felel meg az érdekeinek – természetesen annak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. június 28.

Igényérvényesítés a munkavállalóval szemben

Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, szóban mondott fel, és nem töltötte le a felmondási időt sem. Szeretnénk a munkaviszonyából hátralévő időre járó, kb. kéthavi távolléti díját megfizettetni vele. Ezt levonhatjuk még az utolsó járandóságából? Az utolsó havibére még utalásra vár, és nagyjából egyhavi bért jelent a szabadsága megváltása is. Visszatarthatjuk ezt az összeget a tartozása miatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalótól, ha határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeg követelhető [Mt. 84. § (1)–(2) bek.]. Ez egy átalány-kártérítés, tehát a munkáltatónak nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. december 15.

Felmondás a határozott idő letelte előtt – semmis a kötbérkikötés

Kérdés: A munkavállaló határozott idejű szerződését szeretné a lejárat előtt felmondani. Jól tudjuk, hogy ilyenkor kötbért kell fizetni? A munkaszerződés és a kollektív szerződés külön nem utal kötbérre. Lehetséges, hogy szabadságot kérjen a munkavállaló, ha csak súlyos anyagi teher mellett tudná egyébként megszüntetni a munkaviszonyát lejárat előtt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. nem határoz meg kötbért a munkaviszony megszüntetése esetére, és a munkaszerződés vagy kollektív szerződés kötbérre vonatkozó kikötése is semmis. A kötbér Ptk.-beli szabályai ugyanis a munkaviszonyban nem alkalmazhatók (Mt. 31. §, Ptk. 6:186-189. §). Az Mt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. október 14.

Munkakör átadása a munkavállaló keresőképtelensége esetén

Kérdés: A munkavállaló a munkáltatóval fennálló munkaviszonyát az Mt. 65. §-ának (1) bekezdése alapján felmondással megszüntette. A munkavállaló felmondási ideje alatt, a munkakörátadást megelőzően keresőképtelenné válik. A keresőképtelenség a munkaviszony megszűnéséig fennáll. Köteles-e a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a keresőképtelenség fennállása alatt eleget tenni? Felel-e a munkavállaló azért a kárért, amely a munkáltatót azzal összefüggésben éri, hogy a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a munkaviszony fennállása alatt nem tett eleget? Van-e jelentősége a keresőképtelenség mértékének (pl. annak, hogy a munkavállaló járó- vagy fekvőbeteg-e)?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló a munkaviszonya megszüntetésekor, illetve megszűnésekor köteles a munkakörét az előírt rendben átadni, és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani [Mt. 80. § (1) bek.]....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. július 15.

Alkalmassági vizsgálat díjának megtéríttetése

Kérdés: A dolgozó béréből az alkalmassági orvosi díjat le lehet-e vonni például azért, mert a próbaidőt sem töltötte le? Cégünk hatalmas összegeket fizet ki az orvosnak, és van olyan dolgozó, aki csupán három napot dolgozik.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével összefüggésben indokoltan merült fel. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 29.

Felmondási idő alatti mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Egyik munkavállalónk beadta a felmondását, egyben kérte, mentesítsük a felmondási idő ledolgozása alól, mert másutt kíván elhelyezkedni. Ugyanakkor keresőképtelen állományban van. Egyelőre nem válaszoltunk kérelmére, mivel keresőképtelen, úgysem kell dolgoznia. Közben megtudtuk, az új munkahelyén már alá is írta a szerződését, amely alapján ott június 1-jével kezdenie kellene, holott ekkor még tartana nálunk a felmondási ideje. Mentesül-e a munkavállaló a felmondási idő ledolgozása alól a fentiek alapján? Milyen szankciókat alkalmazhatunk, ha a munkavállaló nem tölti le a felmondási idejét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló felmondása esetén a felmondási időt még munkában kell tölteni (Mt. 68-69. §). Ettől a munkáltató eltekinthet, de ehhez kifejezett nyilatkozat szükséges. A "hallgatás – beleegyezés" elv a jogban általában nem érvényesül, önmagában az, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 23.

Munkaviszony létesítése a felmondási idő alatt

Kérdés: Egyik munkatársunk beadta a felmondását, a felmondási ideje április végén jár le. Az év eleje óta betegállományban van. A felmondásában jelezte, hogy kéri, mentesítsük a munkavégzési kötelezettsége alól a felmondási időre. Erre mi nem reagáltunk semmit, mivel a betegsége miatt egyébként sem foglalkoztatható. Ehhez képest tudomásunkra jutott, hogy a keresőképtelen állománya megszűnt, és elkezdett dolgozni az új munkáltatójánál, ugyanolyan munkakörben, amit nálunk töltött be. Nálunk ezt azonban nem jelentette be, és dolgozni sem jött vissza. Jogsértő-e a munkavállaló magatartása? Milyen szankcióval lehet ezért élni a munkavállalóval szemben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló felmondása esetén a felmondási időt általános szabályként munkában kell tölteni. Ettől a munkáltató eltekinthet, de ehhez kifejezett nyilatkozat szükséges. A "hallgatás = beleegyezés" elv a jogban általában nem érvényesül, tehát önmagában az, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 2.

Azonnali hatályú felmondás – a kétszeres alkalmazás tilalma

Kérdés: Sok munkavállalót foglalkoztató cég vagyunk, és a tevékenységünk jellegéből adódóan nagyon nagy nálunk a fluktuáció. A nyár folyamán egy alkalommal sajnos csak szóban közöltük egyik munkavállalónkkal, hogy azonnali hatállyal megválunk tőle. Ez a munkavállaló most pert indított jogellenes munkaviszony-megszüntetésre hivatkozva. Tudjuk-e esetleg orvosolni a korábbi mulasztást, ha mostani dátummal kiküldjük neki az indokolt, írásbeli azonnali hatályú felmondást?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az azonnali hatályú felmondást is – mint valamennyi munkaviszony-megszüntetésre irányuló jognyilatkozatot – írásba kell foglalni. Ez alól kivételt nem határoz meg az Mt. Az azonnali hatályú felmondást a munka­adó indokolni köteles, minderre akkor van módja, ha a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 24.
1
2