347 talált cikk az általános munkarend kifejezésre

Kérdés: A munkavállalót részmunkaidőben, havi 60 órában foglalkoztatják. A havi munkaidő elszámolásakor, ha az adott hónapban a munkavállaló részére szabadságot is adtak ki, esetében a szabadsággal érintett napokra mennyi munkaidőt vegyünk figyelembe?

Kérdés: Egyik részlegünknél a termelésvezető olyan munkarendben gondolkodik, amely háromhetes ciklusokat jelentene, hatnapos munkahetekkel (egy hét nappali, egy hét éjszakai műszak, majd egy hét pihenő). Megállapítható-e egy hónapnál rövidebb munkaidőkeret? Kell-e tájékoztatni a munkavállalókat a munkaidőkeretről, ha az egy hónapon belül véget is ér? Elképzelésünk szerint egy-egy háromhetes ciklus alatt a munkavállalók nem dolgoznának többet a szerződés szerinti óraszámnál, de ha kivételesen mégis sor kerülne túlórára, akkor a keret végén, a hónap közben kellene számfejtenünk?

Kérdés: Munkavállalóink órabéres szerződéssel rendelkeznek, és a jövő hónaptól már munkaidőkeretben foglalkoztatjuk őket. Lehetőségünk van innentől a ténylegesen ledolgozott órák alapján kifizetni nekik a munkabérüket?

Kérdés: Az Mt. szabályozza, hogy a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Jár az időarányos munkabér és a túlórapótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért – havibérben meghatározott alapbér esetén – úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Van-e arra lehetőség, hogy a rendkívüli munkára járó alapbér, azaz a túlmunka alapdíjának kiszámításakor az általános munkarend szerinti óráktól eltérő óraszámot alkalmazzunk:
a) 174-es osztószámot (a túlórapótlék kiszámításakor alkalmazott óraszám),
b) a munkavállaló munkarendje alapján a beosztott órák számát (pl. 16 nap×12 óra = 192 óra)?
A törvény tartalmaz az osztószám kapcsán korlátozó szabályozást?

Kérdés: A közalkalmazottak négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak 5/2-es, 8 órás munkarendben, hétfőtől péntekig. Városunkban havi egy szombaton rendezvényt tartanak, és ezt az intézmény szervezi. Akiknek nincsen szombatonként beosztás szerinti munkanapjuk, azok közül is dolgozik néhány ember, mert elő kell készülni, és maga a rendezvény is megkívánja. Az intézmény fizetni a túlmunkáért jelen állás szerint sajnos nem tud. A beosztás a havi egy első heti szombat alkalmával már előre tudható, így már egy hónappal előbb el lehet készíteni a beosztást arra a szombati pihenőnapjukra, amikor egyébként nem dolgoznának. De a rendezvény miatt a négyhavi munkaidőkeretben dolgozni fognak egy bizonyos szombaton havonta. Így lesz egy beosztás szerinti munkanapjuk szombaton (8 óra), és helyette hétfőn a beosztás szerinti munkanapjukon pihenőnaposok lesznek. A négyhavi munkaidőkeretbe bele tudja tenni a munkáltató, ha megbizonyosodik afelől, hogy így a ledolgozott 8 óra helyett kizárólag 8 órát kell kiadni, és semmivel nem többet. Fizetni nem tud, és a közalkalmazottaknak megfelel a szabadidő, ebben meg is állapodnak. A munkáltató szeretné szabályosan csinálni, kérdés, hogy a rendszeres időközönként elrendelt szombati 8 óra helyett csak 8 óra jár-e? És a kiadott 8 óra szabadidő mellett biztosan nincs-e pótlékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: Jogszerűen megteheti-e a munkáltató, hogy az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében ne 100%-os bérpótlékot fizessen, hanem 50%-osat egy másik heti pihenőnap biztosításával? Ha az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében nem lehet jogszerűen az 50%-os bérpótlékot és másik heti pihenőnapot biztosítani, akkor arra milyen esetben kerülhet jogszerűen sor?

Kérdés: Általános munkarendben, rugalmas munkaidő-beosztásban (törzsidő-peremidő) foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartásában szerepeltetni kell a munkaidő kezdetét és végét, vagy elegendő feltüntetni, hogy a munkavállaló a napi 8 órát ledolgozta?

Kérdés: A munkavállalók általános munkarendben kerülnek foglalkoztatásra heti 40 órában. Ha szombatra és vasárnapra is 4-4 óra rendkívüli munkavégzést kívánunk elrendelni, akkor napi pihenőidőt kell kiadni a pénteki (rendes) munkavégzés befejezése és a szombati (rendkívüli) munkakezdés között, valamint a szombati (rendkívüli) munkavégzés befejezése és a vasárnapi (rendkívüli) munkakezdés között, továbbá a vasárnapi (rendkívüli) munkavégzés befejezése és a hétfői (rendes) munkakezdés között? Ezen legutóbbi esetben, ha a vasárnapi rendkívüli munkavégzés vége 23.00 óra, akkor hétfőn legközelebb 10 órakor végezhet majd munkát a munkavállaló?

Kérdés: Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában lehetséges-e, hogy a munkáltató rendkívüli munkavégzést rendel el vasárnap 23 órától hétfő 4 óráig? A felvázolt esetben ki kell-e adni a 11 órás napi pihenőidőt vasárnap éjféltől kezdődően, és ennek következtében hétfőn 11 óra előtt sem rendkívüli munkavégzésre, sem rendes munkavégzésre nem lenne kötelezhető a munkavállaló?

Kérdés: A munkaszerződésben heti 40 óra szerepel a munkavállaló munkaidejénél. Ez milyen munkarendnek felel meg: általános teljes munkaidő (kötött), kötetlen, esetleg rugalmas? Ebben az esetben mikor kell túlórát fizetni?