3708 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Egyházi fenntartású szociális intézmény vagyunk, ellátottaink döntő többségében megváltozott munkaképességű emberek. Egy különálló egyházi tulajdonú épületet bérbe adtunk egy vállalkozónak, aki a tevékenységi körébe tartozó kisebb nyomdai részfeladatokra (pl. papírválogatás) az ellátottainkat foglalkoztatná terápiás célzattal. Kell-e a vállalkozónak akkreditáltatnia magát, mint megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatónak?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönvevőként foglalkoztatunk több munkatársat is. Úgy tudom, hogy a szabadságkiadás rájuk vonatkozó rendelkezései megváltoztak október 31-vel. Kérdésem, jelenleg kinek kell, és hogyan lehet kiadni a szabadságot a kölcsönzött munkavállalóknak? A szabályok változása miatt egy ellenőrzés során mit vizsgálhatnak?

Kérdés: Áruházunk – egy kereskedelmi cégcsoport tagjaként – a megnyitás kezdete óta vasárnap is fogadja a vásárlókat. Széles termékkínálatunknak köszönhetően (élelmiszerek, elektronikai cikkek, ruhaneműk stb.) mind az ügyfélforgalmunk, mind az árbevételünk jelentős vasárnaponként. Jelenleg ötvenszázalékos bérpótlékot fizetünk a vasárnap rendes munkaidőben beosztott alkalmazottaknak, ami – a gyakorlatot tekintve – a vasárnap rendeltetése folytán működő munkáltatók körébe nem tartozó munkaadóra utal. Kérdésem: minősülhet-e az áruházunk rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónak, mivel a vásárlók egyértelműen igénylik a vasárnapi nyitva tartásunkat?

Kérdés: Határozott időre alkalmazott munkavállalónk munkaszerződésében háromhavi végkielégítést kötöttünk ki arra az esetre, "ha a felek a 3. pontban meghatározott időpontig a munkaszerződés meghosszabbításában nem állapodnak meg". A munkaszerződést ez év szeptemberében meghosszabbítottuk további egy évvel. Önök szerint, ha jövőre lejár az újonnan kikötött határozott idő, jár-e végkielégítés a munkavállalónak?

Kérdés: Egyik nyugdíjas közalkalmazottunk felmentési idejének megállapítása alapjául szolgáló időszakkal kapcsolatban kérem a segítségüket. A közalkalmazottunk még 2006-ban az ügyészségtől vonult szolgálati nyugdíjba, majd ezt követően létesített közalkalmazotti jogviszonyt intézményünknél. Idén nyáron felmentettük, felmentési idejét pedig az intézményünknél töltött 3 év alapján állapítottuk meg. A közalkalmazott azonban sérelmezte ez utóbbi intézkedésünket, és kérte, hogy a felmentési idejénél az ügyészségnél szolgálati viszonyban töltött több mint 30 évet is számítsuk be. Megítélésünk szerint helyesen jártunk el, de erre meggyőző jogszabályhelyet nem találtunk.

Kérdés: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály alapján gépjárművel történő munkába járás címén is költségtérítés jár a munkavállalóknak, ha a munkavállaló csak "hosszú várakozással" tudna igénybe venni tömegközlekedési eszközt. Kérdés: milyen esetek minősülhetnek hosszú várakozásnak? Továbbá, megtérítheti-e a munkáltató a munkavállalók helyi bérletének költségét, annak ellenére, hogy ezt a jogszabály nem írja elő?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású iskolánk alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztat heti 4 órában óraadó tanárt, jogszerű-e ez a gyakorlat? Amennyiben nem, milyen jogi keretek között foglalkoztatható egy, egyébként álláskeresőként nyilvántartott tanár, hogy az álláskeresési járadékra továbbra is jogosult maradjon?

Kérdés: Egy köztisztviselő kolléganőnk bemutatta a nyelvvizsga-bizonyítványát, melyben az szerepel, hogy középfokú "B" típusú szóbeli vizsgát tett angol nyelvből. Már korábbról is van nyelvvizsga-bizonyítványa, szintén angol nyelvből, mely "B" típusú középfokú írásbeli vizsgáról került kiállításra. Kollégánk kéri, hogy a nyelvpótlékát a középfokú "C" típusú vizsga szerint állapítsuk meg. Szerintünk kérelme megalapozatlan, mi szerkesztőségük véleménye?

Kérdés: Egy szakszervezeti tisztségviselőt másik munkahelyre irányítottunk át, előreláthatólag egy hónapra. Az intézkedés előtt megkérdeztük a szakszervezeti titkárt, aki eddig velünk kapcsolatban eljárt, és akit felettesként jelöltek meg alapszabályzatukban. Ő meg is adta a hozzájárulást, így elindítottuk a kiküldetést. A munkavállaló viszont sérelmezte, hogy nem a jogosult felettes szakszervezeti szervtől kértünk egyetértést, és nem hajlandó felvenni a munkát a kijelölt munkahelyen. Keressük meg a másik szakszervezeti felettes szervet?

Kérdés: A 23. számukban a 446-os kérdésre adott válasz számomra nem volt értelmezető. Az eset szerint 3 gyermek született, amely 3 x 1 év szabadságot jelent a munkavállaló részére. Nem értem, hogy akkor miért 24 hét x 3 évre kell számolni a szabadságot? E szerint még közel másfél évig szabadság járna az anyukának. Ez jelent meg az újságban, de szerintem ez nem lehet. Vélelmezem, hogy 24 nap szabadság járna egy évre az anyukának akkor, ha nem volt ki nem vett szabadsága. Így csak 72 nap lesz a szabadságnapok száma. Kérem szíves tájékoztatásukat, lehet, hogy én nem jól értelmezek valamit!