3765 talált állásfoglalás az adó kifejezésre

Kérdés: Művelődési házban általánostól eltérő munkarendben dolgozó (kedd–szombat munkanap, vasárnap–hétfő pihenőnap), teljes munkaidős, az Mt. hatálya alatt álló munkavállalók munkaidejével kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni.
1. Áthelyezett munkanap esetén az általános munkarendben foglalkoztatottak szombaton dolgoznak le olyan napot, ami egy-egy ünnepnap miatt pihenőnapnak minősül. A művelődési ház alkalmazásában állók szombaton eleve dolgoznak. Az ő esetükben hogyan működik például a december 24-i nap „ledolgozása”? Mikor kellene ezt teljesíteniük?
2. A művelődési ház szombaton 9–15 óra között van nyitva. Ha nincs rendezvény, akkor a munkavállalók is ebben az időintervallumban dolgoznak, azaz 6 órát. Ebben az esetben lesz olyan nap, amikor 10 órát kellene dolgozniuk? A heti/havi óraszám meg kell, hogy egyezzen az általános munkarendben dolgozók óraszámával?
3. Sok esetben a rendezvények miatt akár késő este/éjszaka is dolgoznak a munkavállalók. Az így keletkezett túlóra akár szabadidő formájában is biztosítható?
4. Megfelelő, ha a munkavállalók az általánostól eltérő munkarendben vannak foglalkoztatva? Vagy az ő esetükben célszerű lenne a más munkaidő-beosztás szerinti foglalkoztatás?

Kérdés: A részmunkaidős munkavállaló havi munkaidőkeretben dolgozik, heti 16 órában, melyet hétfő–kedd napokon, tömbösítve teljesít (a napok nincsenek rögzítve a munkaszerződésben). Alapbére havibérben van megállapítva. A decemberi ünnepnapok miatt szükséges-e arányosítani a ledolgozandó óraszámait december hónapban, vagy ünnepnapoktól függetlenül heti 16 órára, öt héten át hétfő–kedd napokra beosztható a munkaideje, napi 8 órában? A heti 40 órában dolgozó munkavállaló kevesebbet dolgozik abban a hónapban az ünnepnapok miatt, ezért a munkaidejét tömbösítve ledolgozó részmunkaidősnek is arányosan kevesebbet kell?

Kérdés: Szociális család- és gyermekjóléti központ vagyunk, ahol 2021. I. 9-én belépett (akkor 59 éves) pedagógiai felsőfokú végzettséggel rendelkező közalkalmazottnak az intézményvezető 2026. VII. hó végéig a munkakör betöltéséhez szükséges, óvodai és iskolai szociális segítő képesítés megszerzéséig felmentést adott. A közalkalmazott 2025. VII. hónaptól jogosulttá vált a „nők40” öregségi nyugdíjra, amit továbbfoglalkoztatás mellett igénybe is vett felmentési idő letöltése nélkül. A képzést eddig nem teljesítette. Előzetes bejelentése alapján, a szakképesítés megszerzési idejének végéig tervezett nyugdíjasként dolgozni intézményünknél. Mi a teendő abban az esetben, ha mégis tovább szeretne nálunk dolgozni mint nyugdíjas, van-e mód a szakképesítés megszerzése alóli felmentésére a nyugdíjkorhatár betöltéséig? Amennyiben a szakképesítését nem szerzi meg a jelenlegi felmentési idő alatt (ami 2026. VII. 31-ig tart), tudjuk-e továbbfoglalkoztatni?

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő I. 9. napjától X. 31. napjáig (megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó) betegség miatt keresőképtelen állományban tartózkodott. A Kttv. 8. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a köztisztviselő besorolásánál mely időszakokat kell beszámítani. E rendelkezés szerint a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A fenti rendelkezés alapján a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejéhez beszámító időként az I. 9. – VII. 9. (6 hónap) került figyelembevételre, míg a VII. 10. – X. 31. (3 hónap 22 nap) közötti időszakot mint be nem számító időt figyelmen kívül hagytuk. A köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének, valamint a végkielégítéshez figyelembe vehető idejének számításánál hogyan kell kezelni a fenti 9 hónap 22 napos időszakot? Csak a 6 hónap vehető figyelembe, mint a besorolásnál, vagy más számítást kell alkalmazni?

Kérdés: A köztisztviselő 2021. VI. 1-jén lépett be hivatalunkhoz, diplomája nincs, bemutatott legmagasabb iskolai végzettsége: érettségi. A köztisztviselő a nyugdíjbiztosítási hatóságnál adategyeztetési eljárást kezdeményezett. Az erről készült értesítést 2025. december elején leadta, és kérte a szolgálati idejének felülvizsgálatát. A belépéskor leadott jogviszonyokhoz képest, a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban feltüntetésre került a Kossuth Lajos Katonai Műszaki Főiskola az alábbi adatokkal: Jogviszony kezdete: 1987. VIII. 26.; jogviszony vége: 1990. II. 28. Jogviszony megnevezése: egyetemi/főiskolai hallgató. Figyelembe vehető napok száma: 918. 1990. III. 1-jétől a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál kezdett dolgozni. A közszolgálati jogviszonyba történő besorolásakor és a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításakor fenti időszak jogszerző időnek minősül-e? Ha igen, akkor a főiskolán töltött tanulmányi időt egészében be kell-e számítani, vagy csak bizonyos időszakot (6 hónap)?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó szociális intézményben, szociális munkatárs munkakörben foglalkoztatott munkavállaló végzettségei: általános szociális munkás főiskolai oklevél (1998) és szociálpolitikus egyetemi oklevél (2000), amelyet az ELTE BTK-n szerzett meg 4 féléves kiegészítő képzés keretében. Az intézmény fenntartója szerint ezen végzettségekkel csak F fizetési osztályba sorolható. Helyes a véleményük?

Kérdés: 2025. XI. 1. napjával önkormányzati óvodában nevelést és oktatást segítő óvodapedagógust helyettesítő pedagógiai asszisztensként neveztünk ki egy hölgyet, aki 2017. évben Ukrajnában államilag elismert óvodai nevelő felsőfokú szakképesítést igazoló oklevelet szerzett óvodapedagógia szakon. A Púétv. és a 401/2023. Korm. rendelet szerint a pedagógus-munkakörbe történő besorolás- és illetménymegállapítás feltétele a pedagógus-szakképzettség igazolása. Mivel a munkavállaló a kinevezés időpontjában még nem rendelkezett a magyar jog szerint elismert pedagógus-szakképzettséggel, a Pedagógus fokozatba sorolásnak akkor nem állt fenn a jogalapja, ezért a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakör és illetmény alkalmazása jogszerűnek tekinthető? A külföldi szakképesítésének elismerését az Oktatási Hivatalnál 2025. XI. 13-án kérelmezte. A külföldi képesítés elismerésére vonatkozó határozat 2025. XI. 28. napján került kiállításra. Véleményünk szerint a szakképzettség e naptól tekinthető igazoltnak. A szakképzettség elismerését igazoló határozat kézhezvételét követően a pedagógusbesorolás feltételei teljesültek, ezért a „Gyakornok” fokozatba sorolása a határozat kiállítását követő időponttól (általában a következő hónap első napjától) jogszerűen végrehajtható. Hogyan járunk el helyesen: ha 2025. XII. 1-jétől módosítjuk a besorolását Gyakornok fokozatba, vagy visszamenőlegesen ezt már 2025. XI. 1-jétől megtehetjük?

Kérdés: Szociális intézményben gondozói munkakörben szeretnénk alkalmazni egy dolgozót, aki érettségi bizonyítvánnyal és OKJ 34 762 01 azonosító számú szakképesítéssel rendelkezik. E szakképesítés megszerzéséhez elegendő volt az alapfokú iskolai végzettség. Helyes az a gondolat, hogy ha az érettségi bizonyítvány, valamint a szakképesítése azonos szintű, nem sorolhatom a „D” fizetési osztályba, csak a „C”-be? Amennyiben ez a szakképesítése az érettségire épült volna, akkor lenne lehetőség „D” fizetési osztályba sorolásra? Ugyanúgy gondozói munkakörben kerül sor foglalkoztatásra egy kolléga szakmunkás-bizonyítvánnyal, valamint MKKR 4. szintű szakképesítéssel. Mivel a szakképesítése magasabb szintű, mint a szakmunkás-bizonyítványa, így „C” fizetési osztályba kerülhet besorolásra?

Kérdés: 2024. VII. 1-jén vettük át mint önkormányzat kötelező jelleggel a járóbeteg-szakellátó központot. Ez előtt nonprofit kft.-ként működött. Egyik kolléga a nonprofit kft.-ben 2010. IX. 1-jén kezdett szakdolgozóként dolgozni. Jogviszonyai közül egy kérdés felmerült a szolgálati elismerés kapcsán. Bt.-ben dolgozott 2007. XI. 1-jétől 2010. VIII. 31-ig. Ez a 2 év 10 hónap beszámításra került a szolgálati elismerésbe mint munkaviszony, viszont most szeretnénk felülvizsgálni, mert mint egészségügyi szakdolgozó dolgozott ennél a háziorvosnál, de a bt. miatt elbizonytalanodtunk a beszámíthatóságban. Ez az időtartam a szolgálati elismerésbe helyesen lett beszámítva?

Kérdés: A Kúria a műszakpótlékra jogosultsággal összefüggésben kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése a munkanapok legalább egyharmada fordulatot használja; a munkanap fogalmát az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése rögzíti, melyek összevetéséből az az értelmezés következik, hogy csak a ténylegesen ledolgozott napok arányszáma az irányadó. Általános szabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egy konkrét példán keresztül: a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 12 órás munkaidővel 3 napon 18.00-tól 06.00 óráig és 2 napon 06.00-tól 18.00 óráig végez munkát, és 14 napon át a szabadságát tölti beosztás szerint 06.00-tól 14.00 óráig tartó munkaidejű munkanapok alatt, heti 2 pihenőnap kiadásával. A műszakpótlék számításánál hogyan jár el helyesen a munkáltató? Ha csak a ténylegesen ledolgozott napok figyelembevételével, vagy a beosztás szerint szabadság, betegszabadság és a ténylegesen ledolgozott napok arányát tekintve nézi az arányszámokat? Az egyharmad számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni? Például 17 beosztás szerinti munkanap esetén 5 vagy 6 eltérésnek kell lennie? Történt-e változás a szabályozásban 2022 óta?