Személyiségijog-sértés – négyszemközt
Kérdés
Mi a teendő, ha a munkahelyemen négyszemközti beszélgetést folytatok egy kollégámmal, és ő azt ellenem felhasználja, pletykákat indít, a beszélgetést telefonon rögzíti, másoknak mutogatja, és nekem ebből kellemetlenségem származik?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. május 19-én (101. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1961
[…] jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;– a jogsértés abbahagyását, és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;– azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;– a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;– azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint [Ptk. 2:51. § (1) bek.].Emellett akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel egy összegben határozza meg (Ptk. 2:52. §). A jogsértéssel okozott hátrány tehát a fizetendő sérelemdíj […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. május 19-én (101. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1961
[…] jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;– a jogsértés abbahagyását, és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;– azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;– a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;– azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint [Ptk. 2:51. § (1) bek.].Emellett akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel egy összegben határozza meg (Ptk. 2:52. §). A jogsértéssel okozott hátrány tehát a fizetendő sérelemdíj […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
