Kártérítés kikötése a titoktartási kötelezettség megszegése esetére

Válasz (részlet): […]megszerzése vagy felhasználása a jogosult - ide nem értve a magyar államot - jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené, vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Ha a munkavállaló megsérti a titoktartásra vonatkozó kötelezettségét, tulajdonképpen a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szegi meg, amely - a törvényi feltételek fennállása esetén - egyebek mellett megalapozhatja valamely hátrányos jogkövetkezmény kiszabását (Mt. 109. §), valamint rendes, illetve rendkívüli felmondás alkalmazását is. Előfordulhat az is, hogy a munkavállaló e kötelezettségszegése folytán kárt okoz a munkáltatónak. Ilyen esetben a munkáltató az Mt. általános kárfelelősségi szabályai szerint eljárva - elsődlegesen a bíróság előtt, munkaügyi perben - érvényesítheti kártérítési igényét (Mt. 166-168. §, 173. §). Kérdéséből arra lehet következtetni, hogy az Ön által említett előre meghatározott összegű, a munkavállaló kötelezettségszegése esetén automatikusan járó "kártérítés" voltaképpen a kötbérhez hasonló jellegű szerződéses biztosítékként viselkedne. A kötbér lényege ugyanis éppen az, hogy a kötelezett - arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, továbbá nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít - egy meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát [Ptk. 246. § (1) bek.]. A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel, amennyiben[…]