Találati lista:
301. cikk / 422 Szabadságelszámolás órákban
Kérdés: Az egy műszakos munkarendünkben hétfőtől csütörtökig fél órával hosszabb, pénteken két órával rövidebb a munkaidő. Helyes az a megállapítás, hogy 2013-ban minden munkavállaló szabadságát órában kell (lehet) nyilvántartani? Mi történik az esetleg év végére megmaradt töredékórákkal, hogyan adom ki, hiszen az általános szabály szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni?
302. cikk / 422 Idénymunkás bére, szabadsága és bejelentése
Kérdés: A mezőgazdasági idénymunkásoknak mennyi munkabért kell fizetni szombatra, vasárnapra és ünnepnapokra? A munkaszüneti napra 100% pótlék jár vagy még több? Október 22-e munkaszüneti napnak számít-e? Az idén változott új Mt. ezeket érintette? Amennyiben az idénymunkás havonta 3-15 napot, éves szinten 50 napot dolgozott, akkor számára jár-e szabadság, hogyan kell azt megállapítani és kiadni? Hogy alakul ilyen esetben a bejelentés és a közteherfizetés, érvényesek-e az Eft.-ben írt kedvezmények?
303. cikk / 422 Időarányosnál hosszabb szabadság igénybevétele – a munkabér visszakövetelhetősége
Kérdés: Ha a munkavállalóval már a 9. hónapban kivetették az egész évre járó szabadságát, annak ellenére, hogy többször is jelezte feletteseinek, hogy neki ennyi időarányosan nem jár, és év közben a munkaviszony megszűnt, a munkavállaló rendes felmondásával kötelezhető-e a már kiadott szabadságok megfizetésére?
304. cikk / 422 Átirányítás és aránytalan sérelem
Kérdés: Munkaadóm, élve jogával, más beosztásba helyez 44 napra. Az eddigi egy műszakos rugalmas beosztásom két műszakos kötött időre változik. Ez azzal jár, hogy 11-19 óra közötti délutános műszakom idején reggel fél 9-kor el kell jönnöm otthonról, és csak este 21.15-re érek haza. Kimeríti-e az adott helyzet az aránytalan sérelem fogalmát? A törvény szerint ugyanis az átirányítás nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra.
305. cikk / 422 Szabadság elszámolása órákban
Kérdés: Mezőgazdasági cég vagyunk. Éves munkaidőkeretben dolgoznak a munkavállalóink, havonta más-más munkaidő-beosztásban. Milyen óraszámmal számoljuk el az adott hónapban a szabadságot?
306. cikk / 422 Munkavállaló tartozásai és betegszabadságának megállapíthatósága
Kérdés: 2012. július 1. utáni munkaviszony megszűnése esetén nem kell/lehet kiadni a MIL-lapot. Mi a helyes eljárás az új munkaviszony létesítésekor a munkabért terhelő letiltásokra vonatkozóan? Nyilatkoztatni kell a munkavállalót, hogy milyen levonás terheli a munkabérét? Honnan lehet megtudni, hogy mennyi a tartozásának az egyenlege? A munkáltatónak milyen felelőssége, illetve készfizető kezessége van, ha nincs a birtokában a letiltásra vonatkozó irat? Másik kérdésünk: a munkavállalónak a tárgyévben kivett betegszabadságról nyilatkoznia kell-e, ha tévesen nyilatkozott, vagy nem tudja, hogy mennyi betegszabadságot vett igénybe, akkor mi a helyes eljárás? Ha tévesen nyilatkozott, annak milyen vonzatai lehetnek?
307. cikk / 422 Szabadság mértéke részmunkaidőben
Kérdés: Hány nap szabadság jár a heti 20 (30) órában foglalkoztatott alkalmazottnak?
308. cikk / 422 Szabadság megváltásának szabályai GYES-ről visszatérő munkavállaló esetén
Kérdés: Munkavállalónk 2011 óta GYES-en van, ami mostanában fog letelni. Tudomásunk szerint a munkavállaló nem szeretne visszajönni dolgozni. Amennyiben a munkavállaló mondana fel, akkor kifizethető-e az összes felgyűlt szabadsága, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnésekor a szabadságot meg kell váltani, vagy ebben az esetben is érvényes, hogy hathavi szabadság megváltható, a többit pedig természetben kell kiadni? Amennyiben közös megegyezéssel történik a munkaviszony megszüntetése, akkor mások a szabadság megváltásának szabályai?
309. cikk / 422 "Túlvett" szabadság – a távolléti díj visszakövetelhetőségének korlátai
Kérdés: A régi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése egyértelműen rendelkezett a munkaviszony-megszűnés esetén a túlvett szabadság munkavállaló általi visszafizetéséről. Az új Mt. erre vonatkozóan nem rendelkezik, csupán a ki nem vett időarányos szabadság pénzbeli megváltásáról. Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a régi gyakorlatot alkalmazva, levonja a munkavállaló járandóságából a túlvett szabadság ellenértékét?
310. cikk / 422 Szabadság – a 14 napos megszakítás nélkülinél rövidebb időtartamban
Kérdés: Az új Mt. szerint a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább az összefüggő 14 napot elérje. Kiadhatom úgy a szabadságot az év során a munkavállaló részére, hogy az nem éri el ezt a 14 egybefüggő időtartamot? Vagyis lehet az, hogy összefüggően egy hétre megy el? (Egyébként esetünkben erre van igényük.) Ehhez csak meg kell állapodnom a munkavállalómmal írásban? Ha így van, akkor ennek a megállapodásnak mit kell tartalmaznia, hogy munkaügyi ellenőrzés során megállja a helyét?
