438 talált cikk a Szabadság+kiadása kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: A régi Mt. szabálya szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Ilyen szabályt nem találok az Mt.-ben, ez azt jelentené, hogy a munkavállalónak nem áll fenn ilyen visszatérítési kötelezettsége? Visszakövetelhető-e munkavállalói tartozás vagy munkabérelőleg jogcímén?

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeret alkalmazása esetén az új szabadságolási szabályok miatt – melyek alapján az egyenlőtlen beosztás miatt órákban kell nyilvántartani – előfordulhat, hogy a tizenkét órás munkavégzésre beosztott napra szabadság kerül kiadásra, és emiatt a munkaidőkeret óraszámát meghaladja a ledolgozott órák száma, hiszen a szabadságot is tizenkét órában vettük figyelembe. Ilyen esetben a szabadságot a munkaidőkeret óraszámába be kell számítani, avagy – mivel nem történik a szabadság napján munkavégzés, ezért – ez a munkaidőkeret óráiba nem számít bele? Ha viszont beleszámít, akkor milyen díjazás jár ezen pluszórákra?

Kérdés: A jogszabály szerint úgy kell kiadni a szabadságot, hogy tartama legalább összefüggő 14 napot elérjen. Köthetnek-e különmegállapodást erre vonatkozóan a felek, hogy nem így akarják kivenni, mert egybefüggően nem megoldható? Mindenképpen kell-e a tájékoztatóban erről különmeg­állapodást kötni, vagy elég, ha szóban megállapodnak?

Kérdés: Egy havidíjas munkavállaló 5 nap szabadságot vesz igénybe 2013. január hónapban. Mennyi a távolléti időre és a ledolgozott időre járó juttatása 300 000 forintos szerződés szerinti alapbér esetén? Az Mt. 149. §-a alapján (174 órás osztószám) lehet, hogy a havi juttatása el fog térni az alapbérétől pozitív vagy negatív irányba is?

Kérdés: Idősek otthonában dolgozó közalkalmazottaink napi 12 órában dolgoznak (06-18-ig, illetve 18-06-ig 1-1 fő), havi munkaidőkeretben. Szabadságkiadás szempontjából náluk figyelembe kell-e venni az új Mt. 124. §-ának (2) bekezdését?

Kérdés: Vagyonőri tevékenységet végző, szakképzett munkavállaló négyhavi munkaidőkeretben, 24 óra szolgálat (készenléti jellegű munkavégzés) és 48 óra pihenőidős munkarendben van foglalkoztatva, havi 10-11 szolgálati napon, összes havi munkaideje 240-264 óra. Hogyan kell elszámolni a havi munkabérét (118 000 Ft/hó), milyen pótlékok illetik meg: éjszakai, vasárnapi, és az éves fizetett szabadságát hány óra/nap mértékben kell elszámolni? Ha a napi szolgálati ideje alatt a 8 óra pihenőidőt is munkával tölti, rendkívüli esetben, mi a rendkívüli munkaidő elszámolási alapja: a 656 Ft/óra, vagy az alapbére osztva a havi tervezett szolgálati idővel és annak 50 vagy 100%-os pótléka?

Kérdés: Megszakítás nélküli napi tizenkét órás beosztásban dolgoznak munkavállalóink, akik műszakpótlékra is jogosultak kollektív szerződés alapján (a korábbi szabályozás szerint délutáni és éjszakai pótlékra). Az éves beosztást mindig közöljük velük év elején. Kérdésem, hogy ilyen beosztás mellett hogyan kell szabályosan eljárni, ha az apa gyermeke születése esetén járó negyven óra szabadságot vesz igénybe? Hogyan kell elszámolni és pótlékolni a maradvány négy órát? Ugyanez a kérdés merül fel a hozzátartozó halála esetén járó két munkanap, a szabadság, illetve a betegszabadság esetén, ha a maradék óra kevesebb, mint a napi beosztás szerinti tizenkettő óra.

Kérdés: Mit lehet a munkaidő-beosztás alatt érteni? Ha két műszakos munkarend van (délelőtt és délután), ami hetente változik egy munkavállalót illetően (egyik héten délelőttös, azt követő héten délutános), akkor az már beosztásnak tekintendő? A munkahét 40 órás, 5 munkanap, 2 szabadnap (szombat, vasárnap), igazodva a naptári hétköznapokhoz. A fizetett szabadságra és betegszabadságra járó díjazás számításának szempontjából kérdéses.

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?

Kérdés: Hivatalunk egyik közszolgálati tisztviselője december végén nyugdíjba ment. Igényt tart 3 évre visszamenőleg a ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltására. A 2012. március 1-jén hatályba lépett közszolgálati törvény szerint jogos-e az igénye? A korábbi években ki nem vett szabadság elveszettnek tekintendő-e, vagy a törvény 104. §-a (6) bekezdésének a) pontja szerint – amennyiben a közszolgálati jogviszony fennáll – annak kiadását a tisztviselő kérheti-e, ha igen, mennyi időre visszamenőleg? Mi történik az előző években ki nem vett szabadsággal, ha a közszolgálati tisztviselő áthelyezéssel kerül át másik szervhez?