Szabadságkiadására vonatkozó megállapodás

Kérdés: Munkáltatóm 2014. január 2-án egy nyilatkozatot szeretett volna aláíratni velem, amit azonban megtagadtam. A nyilatkozat arról szólt, hogy az összes szabadságot, amit 2014-ben nem ad ki nekem, jogosult 2015. december 31-ig pótlólag kiadni. Mivel félek attól, hogy így nem tudok majd elég időt a családommal tölteni, nem írtam alá. Azt viszont mindenképpen szeretném tudni, hogy egy ilyen nyilatkozattal egyáltalán jogszerűen járt-e el a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. lehetőséget ad rá, hogy a munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – az életkor szerinti (117. §) pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki [123. § (6) bek.]. Ehhez azonban a felek megállapodása szükséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Keresőképtelenség elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben dolgoznak. Az augusztusi törvénymódosítás alapján a betegszabadság nem órában, hanem munkanapban lesz kiadva részükre. Mi a helyzet a betegszabadság kiadását követő keresőképtelenséggel? Ilyenkor ezeket a távolléteket is napban kell figyelembe vennünk és elszámolnunk?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a betegszabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ebben az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Szabadság – jogosultság részmunkaidőben, kiadás heti kettőnél több pihenőnap esetén

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: –, kedd: –, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. hatálya alatt a szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ugyanakkor a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Szabadságátvitel a következő évre

Kérdés: Amikor a munkavállaló a tárgyévi szabadságaiból öt munkanapot átvisz a következő évre úgy, hogy még a tárgyévben megkezdődik a szabadság kiadása, erről szükséges írásos megállapodást kötni a munkaadó és a munkavállaló között?
Részlet a válaszából: […] A szóban forgó szabály szerint az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot [Mt. 123. § (4) bek.]. Mint az Mt. szövegéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Igazolatlan távollét – szabadság helyett

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha azon munkavállalójának, aki szabadságra menne, viszont már ki lett neki adva az éves összes szabadsága, igazolatlan távollétet ad?
Részlet a válaszából: […] Igazolatlan távollétről általában akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló nem jelenik meg a munkahelyén az előírt munkaidőben, és sem munkaviszonyra vonatkozó szabály, sem a munkaszerződése, sem a munkáltató engedélye alapján nem mentesül a munkavégzési és rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Szabadság kiadása – áttérés napról órára

Kérdés: A munkavállalóinknak 2013. augusztus 1-jétől munkanapban adtuk ki a szabadságokat, mivel eddig általános munkarendben dolgoztak. A termelési igények miatt október 1-jétől meg kellett változtatni a munkarendet, és munkaidőkeret került bevezetésre. Ebben az esetben át lehet még térni a munkaórában történő kiadásra, vagy most már egész évben munkanapban kell folytatni a szabadság kiadását?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Szabadság és betegszabadság kiadása

Kérdés: Az augusztus 1-jei módosítás szerint a szabadság és a betegszabadság egyaránt kiadható a munkaidőkeretben órában és napban is. A kérdésem, hogy ha a munkaórás szabadságkiadás mellett döntök, akkor a betegszabadságot is munka­órában kell kiadni, vagy itt dönthetek a munkanapban történő kiadásban is?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Egyszerűsített foglalkoztatás – keresőképtelenség, betegszabadság nélkül

Kérdés: Az Mt. szerint az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó alkalmi munkásoknak nem jár betegszabadság. Hogyan kell értelmeznünk ezt a szabályt? Ha valaki megbetegszik, akkor azok a napok nem számítanak bele a jogviszonyába? Vagy kötelező szabadságolnom? Kell fizetni valamit a betegség miatt kieső napokra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. valóban úgy rendelkezik, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni a betegszabadságra vonatkozó 126. § szabályait [Mt. 203. § (1) bek. j) pont]. Alkalmazandó viszont az 55. §, amely szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Szabadság kiadása GYED után

Kérdés: Munkavállalónk 1975-ben született, 2011 októberében szülte harmadik gyermekét. A terhesség kezdetekor kivette egész évi szabadságát, majd táppénzre ment a szülésig. Most jelezte, hogy októberben lejár a GYED, és szeretne visszajönni. Mennyi az összegyűlt szabadsága, illetve azt ki tudjuk-e még a visszajövetele előtt adni neki?
Részlet a válaszából: […] Az összegyűlt szabadság mértékét a rendelkezésre álló adatok alapján nem áll módunkban pontosan meghatározni. Általánosságban azonban a szabadság számítása szempontjából elmondható, hogy az Mt. értelmében az alapszabadság mértéke húsz munkanap (Mt. 116. §). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Keresőképtelenség elszámolása munkaszüneti napon

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy az életbe lépő változások után munkaszüneti napon senkinek nem írunk betegszabadságot, hiszen azt munkanapokra kell kiadni? Viszont az Mt. 146. §-a alapján az órabéresek és teljesítménybéresek esetén így is csak a távolléti díj 70%-a jár? Tehát ha munkaszüneti napon beteg egy havibéres munkavállaló, akkor teljes távolléti díjra jogosult (és nem betegszabadságot írunk neki), ha pedig egy órabéres munkavállaló beteg munkaszüneti napon, akkor neki sem írunk betegszabadságot, de ugyanakkor csak a távolléti díja 70%-át kapja meg?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban végez munkát, akkor – a munkáltató tárgy­évre szóló döntése alapján – részére a szabadságot és a betegszabadságot vagy munkanapban, vagy munkaórában kell kiadni és nyilvántartani [Mt. 124. § (1)–(4) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.
1
27
28
29
44