Szakemberhiány az óvodában – a lehetséges megoldás

Kérdés: Óvodánk három csoporttal működik, egy pedagógiai asszisztenssel, csoportonként két óvodapedagógussal és három dajkával. Szeptember elsejétől a nagycsoportban az egyik pedagógus álláshely üressé vált határozott időre (egy évre), és sajnos a mai napig nem jelentkezett óvodapedagógus az álláshelyre. Ilyen esetben átmenetileg/határozott időre megbízható-e egy 4. dajka (3 csoportban így 4 dajka lenne), annak ellenére, hogy a kormányrendelet rögzíti, csoportonként csak 1 dajkát lehet alkalmazni? Amennyiben ez nem megoldás, hogyan oldhatnánk meg jogszerűen a szakemberhiányt? Két elsőéves óvodapedagógus is szívesen jelentkezne az álláshelyre, azonban a jogszabályban úgy olvastam, hogy csak utolsó éves diákokat lehet alkalmazni.
Részlet a válaszából: […] óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik, abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább 7 év szakmai gyakorlatot szerzett [401/2023. Korm. rendelet 18. § (1) bek. a) pontja];– szakképzettsége megszerzéséig, de legfeljebb egyéves időszakra szóló határozott idejű – óraadásra vonatkozó – megbízási szerződéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a megbízási szerződése szerinti pedagógusfeladatok ellátásához előírt szakképesítést fogja megszerezni [401/2023. Korm. rendelet 131. § (4) bek.].A fentiek alapján elsőéves óvodapedagógus-hallgatók nem alkalmazhatók óvodapedagógus-munkakörben. Dajka, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő (NOKS) munkakörben foglalkoztatott óvodapedagógus-munkakörbe tartozó nevelőmunkát szintén nem láthat el, ez színlelt szerződés lenne.Esetleg megpróbálható az óvónői szakközépiskolát végzett nyugdíjas óvodapedagógusok körében akár részmunkaidőben, helyettesítés céljára határozott idős kinevezéssel munkaerőt keresni, hiszen a köznevelés területén történő foglalkoztatás esetén ez nem jár a nyugdíj szüneteltetésével. Azonnali jogszerű megoldás lehet továbbá ebben az esetben, ha a munkáltató lerövidíti az óvoda nyitvatartási idejét, és a munkában maradó öt óvodapedagógus munkaidő-beosztását úgy módosítja, hogy a rövidebb nyitvatartási időben óvodapedagógus jelenléttel lefedett legyen a csoportokban töltendő idő. A munkáltatónak továbbá célszerű hosszú távú humánpolitikai intézkedéseket hoznia. Például szorgalmazhatja, hogy a pedagógiai asszisztens vagy a dajkák[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Üres vezetői státusz – betöltési megoldások

Kérdés: Lehetséges-e a Kttv. 129. §-ának (5) bekezdése alapján egy betöltetlen vezetői álláshelyre helyettesítés céljából határozott időtartamra kinevezni egy köztisztviselőt?
Részlet a válaszából: […] bek.]. A Kttv. ezzel egyezően lehetővé teszi, hogy a vezetői kinevezés helyettesítés céljából határozott időre szóljon, illetve helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható legyen [129. § (5) bek.].Egy betöltetlen vezetői munkakörre nem lehetséges „helyettesítés céljából” határozott időtartamra kinevezni, mivel a betöltetlen munkakör a lényegéből adódóan olyan, amelyre senki nem került kinevezésre, azaz arra vonatkozóan nem áll fenn közszolgálati jogviszony. A helyettesítés lényege viszont az, hogy a helyettesítendő személynek fennáll a közszolgálati jogviszonya, ám azt valamely oknál fogva aktuálisan nem képes ellátni (pl. fizetés nélküli szabadságon van, keresőképtelen beteg stb.). Ebből következően, ha a vezetői munkakör betöltetlen – magyarán, üres az állás –, fogalmilag kizárt a helyettesítés, ezért nem lehetséges a vezetői státuszra határozott idejű kinevezéssel közszolgálati jogviszonyt létesíteni.Ettől eltérően a Kttv. 52. §-ának (6) bekezdése alapján az átirányítás szabályai körében lehetséges a helyettesítés, ha az érintett munkakör nincs betöltve. Ekkor azonban nem kinevezésről[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Két jogviszony – egy munkáltatóval

Kérdés: Szabályos-e közalkalmazottként alkalmazni ugyanazon munkáltatónál a szociális szférában egy személyt – nem vezetői beosztásban – úgy, hogy négy órában határozatlan időben, négy órában pedig más munkakörben határozott időben? Ha lehetséges, akkor az egyik kinevezése „másodállásnak” számít?
Részlet a válaszából: […] Kjt. nem állít fel. Abban az esetben, ha a két különböző munkakör ellátására irányuló négy-négy órás részmunkaidős közalkalmazotti jogviszony nem irányul a Kjt., valamint az Mt. – Kjt. tekintetében is irányadó – szabályainak megkerülésére, kijátszására, álláspontunk szerint nem kizárt a két részmunkaidős kinevezés két különböző munkakörre. Ekkor lehetőség van arra, hogy a két közalkalmazotti jogviszony közül az egyik határozott, a másik pedig határozatlan idejű legyen. Ha azonban a két jogviszony létesítése a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok (pl. a munkaidőre, a pihenőidőre, a kártérítési felelősségre vagy a munkavédelemre vonatkozó rendelkezések) kijátszására, illetve megkerülésére irányul, az Mt. 27. §-ának (1) bekezdése értelmében az ilyen megállapodás semmis, a semmis megállapodás pedig érvénytelen [Mt. 27. § (3) bek.].Felhívjuk a figyelmet: nincs akadálya annak, hogy a munkáltató és a közalkalmazott ne két párhuzamos részmunkaidős jogviszonyt, hanem csupán egyetlen napi nyolcórás (teljes munkaidős) közalkalmazotti jogviszonyt létesítsen – egy jogviszonyon belül – két különböző munkakör ellátására,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:  

Iskolaigazgató – tanár egy másik iskolában

Kérdés: Alapítványi iskola igazgatója vállalhat-e másik alapítványi iskolában tanári állást?
Részlet a válaszából: […] e jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészében – azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető. Elvileg tehát az alapítvány, mint fenntartó, engedélyezheti, hogy az igazgató másik nevelési-oktatási intézményben tanári munkakörben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy óraadóként megbízási jogviszonyt létesítsen. Ennek folytán az alapítványi iskola igazgatója azzal a feltétellel vállalhat másik alapítványi iskolában tanári állást, hogy munkáltatói jogkörgyakorlóként az alapítvány ezt számára[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Könyvtárvezető – képesítés nélkül

Kérdés: Könyvtárunkba ki lett nevezve közalkalmazotti jogviszonyban a könyvtárvezető mint megbízott vezető, mivel nincs meg a végzettsége. Mikor felvettük, a munkáltató kötelezte, és ő egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy egy éven belül jelentkezik a könyvtárvezetői képzésre. A jelentkezés meg is történt, de sajnos nem vették fel. Ebben az esetben, mivel itt a környékünkön sajnos nagyon nehéz könyvtárvezetőt találni (előzőleg is majdnem egy évig hirdettük az állást), meghosszabbítható a megállapodás az iskola elvégzésére?
Részlet a válaszából: […] munkavállalónak minősül [39/2020. EMMI rendelet 7. § (1) bek.]. A 39/2020. EMMI rendelet 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a kulturális intézmény vezetője (intézményvezető) munkaköre betöltésének általános szabály szerinti feltétele a kulturális intézmény intézménytípusának megfelelően, a 39/2020. EMMI rendeletet 1. mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelés. Amennyiben integrált kulturális intézményről van szó, úgy az intézményvezetőnek ezen intézmény legalább egyik típusa kapcsán az intézményvezetőre meghatározott, 39/2020. EMMI rendeletet 1. melléklete szerinti feltételeknek kell megfelelnie [39/2020. EMMI rendelet 3. § (1) bek.]. Az intézményvezető főigazgatói, igazgatói vagy ügyvezetői munkakört tölthet be [39/2020. EMMI rendelet 7. § (1) bek.]. Az 1. melléklet szerint– a nemzeti könyvtár, felsőoktatási könyvtár, országos szakkönyvtár vezetőinek szakirányú mesterfokozatú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy jogász, vagy közgazdász szakképzettséggel;– a vármegyei hatókörű városi könyvtár és szakkönyvtár, valamint az 5500 fő lélekszámot elérő település esetében a települési könyvtár vezetőinek szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel;– az 5500 fő lélekszámot meg nem haladó település esetében a települési könyvtár vezetőinek szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy nem szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel és szakirányú középfokú szakképzettséggelkell rendelkeznie [39/2020. EMMI rendelet 1. melléklet 2–5. pont].Ezen túlmenően az említett 1. melléklet további elvárt idegennyelv-ismeretet és elvárt szakmai és vezetői gyakorlatot is előír.A kulturális intézmény szervezeti egységének vezetésére irányuló többletfeladatot is csak az a kulturális munkakörben foglalkoztatott láthat el, aki rendelkezik a szervezeti egység tevékenységének megfelelő szakirányú felsőfokú végzettséggel. Az integrált kulturális intézményben vagy más kulturális intézménnyel összevont levéltár esetében pedig többek között a nyilvános könyvtári feladatokat ellátó szervezeti egység vezetését az ellátott feladat tekintetében szakirányú felsőfokú végzettséggel, vagy felsőfokú végzettséggel és szakirányú középfokú szakképzettséggel, vagy felsőfokú végzettséggel és szakirányú felsőfokú szakképesítéssel rendelkező foglalkoztatott láthatja el [39/2020. EMMI rendelet 8. § (2)–(3) bek.].Ezen túlmenően a 39/2020. EMMI rendelet 4. §-ának (1) bekezdése azt is előírja, hogy az állami vagy önkormányzati fenntartású kulturális intézményben a vezető állású munkavállaló esetében a munkakör betöltésének feltétele államháztartási és vezetési ismereteket nyújtó, legalább 120 órás képzés igazolt elvégzése. Ennek hiányában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Könyvtárvezető – megkerülhetetlen képesítési feltételek

Kérdés: Könyvtárunkba keresünk könyvtárvezető munkakörbe közalkalmazottat, mivel vegyes intézmény vagyunk, és dolgozóink maradtak közalkalmazottak. Érkezett egy olyan jelentkező, aki jelenleg másodéves az informatikus–könyvtáros szakon. Hetente egyszer jár be az egyetemre egyéni tanrend szerint nappali tagozaton. Segédkönyvtárosi végzettséggel már rendelkezik. Gyakorlati idejét könyvtárunkban töltötte, így ismeri a könyvtári feladatokat. Ebben az esetben megbízott könyvtárvezetőként közalkalmazotti státuszban alkalmazható-e? Tanulmányi szerződést mindenképpen kötnénk vele.
Részlet a válaszából: […] tekintetében megfelel a magasabb vezetői vagy vezetői megbízással szemben a rendeletben meghatározott követelményeknek.A segédkönyvtáros egy MKKR 5-ös szintű (technikusi) szakképesítés, mely nem ad felsőfokú iskolai végzettséget. Ezt a 475/2020. Korm. rendelet 7. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján lehet elfogadni, de csak a települési könyvtári ellátásban, mégpedig vezető és magasabb vezető megbízáshoz egyaránt, feltéve, hogy a jelentkezőnek van emellett bármilyen, nem szakirányú felsőfokú végzettsége is. Tehát aki csak érettségi mellett rendelkezik segédkönyvtáros szakképesítéssel – még ha emellett folyamatban is van a szakirányú felsőfokú szakképzettség megszerzése –, az a kolléga (magasabb) vezetőként nem alkalmazható.A szükséges szakképzettséggel rendelkezés feltétele alól akkor adhatna a munkáltató,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:      

Szabadság pénzbeli megváltása és a „halmozódás” tilalma

Kérdés: Jogi álláspontjukat kérem az egészségügyi dolgozó jogviszonyának megszűnésekor „bent lévő” szabadság pénzbeli megváltását illetően. Ismert a következő vélemény: „Fontos, hogy csak azt a szabadságot kell pénzben megváltani, ami a munkavállalót a munkaviszonya megszűnésekor időarányosan megillette volna. Ebből a szempontból lényeges, hogy az Eszjtv. szerint a szabadság nem halmozódhat [Eszjtv. 6. § (13) bek.]. Azaz, ha a jogviszonya fennállása alatt a munkavállalónak lehetősége lett volna kivenni a megszűnés évét megelőző évre (évekre) járó szabadságát, továbbá a tárgyévet követő kiadás lehetőségeivel sem éltek a felek [Mt. 123. §], a megszűnés évét megelőző időszakra járó szabadság már nem érvényesíthető, és ezért azt pénzben sem kell megváltani.” Valamint ez is ismert: „A szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége, amelyet az Eütev. 14/E. §-ának (1) bekezdése is rögzít.” Az Eszjtv. 6. §-ának (13) bekezdése értelmében a szabadság pénzben nem váltható meg, kivéve a jogviszony megszűnésének esetét.
Részlet a válaszából: […] használt szabadságra, ha a felhasználás elmaradása a munkavállalónak felróható. Azaz, ha a jogviszonya fennállása alatt a munkavállalónak lehetősége lett volna kivenni a megszűnés évét megelőző évre (évekre) járó szabadságát, továbbá a tárgyévet követő kiadás lehetőségeivel sem éltek a felek [Mt. 123. §], a megszűnés évét megelőző időszakra járó szabadság már nem érvényesíthető, és ezért azt pénzben sem kell megváltani. Fontos, hogy – álláspontunk szerint – a halmozódás tilalma csak arra az esetre vonatkozik, ha a munkavállaló önhibájából nem vette igénybe a tárgyévet megelőző időre járó szabadságot. Ahogy arra a kérdés is utal, a szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége – az Eszjtv. hatálya alatt is –, az Mt. 122. §-ának (1) bekezdése alapján. A munkáltató feladata, hogy még a tárgyévben gondoskodjon arról, hogy a szabadságot a munkavállaló ténylegesen igénybe is vegye. Azaz a halmozódás tilalmának betartásáról még a tárgyévben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadságelszámolás – fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Hogyan járjunk el a gyermekvállalás miatt fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetében, aki a továbbiakban teljes munkaidő helyett részmunkaidőben szeretne dolgozni? Egyrészt kap bérfejlesztést, azonban a felgyülemlett szabadság kiadásánál már a részmunkaidőre vonatkozó távolléti díjjal kell számolni?
Részlet a válaszából: […] munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás hiányában a szabadságra járó távolléti díjat a kieső napok alapján, az arra a napra jutó munkaidő mértékével kell elszámolni, mivel a munkavállaló annyi időre mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, amennyi időt dolgoznia kellett volna [Mt. 149. § (1) bek., 136. § (3) bek.]. Ez pedig ilyen esetben mindennap azonos mértékű, a munkaszerződés szerinti napi munkaidő [Mt. 97. § (2)–(3) bek.].Amennyiben tehát a munkavállaló kéri a munkaszerződésének részmunkaidősre történő módosítását,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Fizetés nélküli szabadság kérelmezése

Kérdés: Önkormányzatnál dolgozó közalkalmazott éves fizetett szabadsága elfogyott. A Kjt. és a háttérszabályként alkalmazandó Mt. a fizetés nélküli szabadság eseteit konkrétan meghatározza, valamint az Mt. 135. §-a (2) bekezdésének r) pontja rendelkezik arról, hogy ezektől az előírásoktól a munkavállaló javára el lehet térni. Ez utóbbi értelmezhető-e a fenti esetre úgy, hogy a közalkalmazott éves fizetett szabadságának kivételét követően kérhet-e fizetés nélküli szabadságot? Az Mt. 55. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkáltató mentesítheti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól. A munkáltató munkavégzés alóli mentesítése alkalmazható-e a fenti esetben? Ha igen, mik a feltételei? Kell-e különmegállapodás róla? A fent említett két jogszabályhely alapján kérheti-e a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadságot akár egy-egy napra is? Ez milyen módon és milyen feltételekkel adható? Esetlegesen mitől esik el a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt (pl. biztosítási jogviszony)?
Részlet a válaszából: […] a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A kérdésben jelzett jogszabályhelyeken túl ez levezethető abból a szabályból is, miszerint a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás [Mt. 146. § (6) bek.]. Azaz, a felek megállapodásán alapuló távollét lehet fizetés nélküli, vagy valamilyen díjazással járó is (pl. az alapbér 20%-a). A felek a távollét időtartamát szabadon állapíthatják meg, ami tehát lehet huzamosabb, egy-egy napos, de akár a napi munkaidő egy bizonyos részét érintő is. Ahogy a kérdés is utal rá, érdemes figyelembe venni, hogy a fizetés nélküli távollét alatt a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya szünetel [Tbj-tv. 16. § a) pont], emellett nem jogszerző idő a fizetett szabadság[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:  

Pedagógus szabadságmegváltása

Kérdés: Óvodapedagógus alkalmazottunk határozott idejű szerződéssel van foglalkoztatva. Időközben gyermeke született, aki most töltötte az első életévét. Jogviszonya meg fog szűnni a határozott idő lejártával. Ebben az esetben részére a csecsemőgondozási díj, valamint a gyermekgondozási díj első hat hónapjára járó szabadságot a megszűnéskor ki kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] nélküli szabadságot (amelynek idejére gyermekgondozási díj járt a számára) vehetett igénybe. Mivel jelen esetben a távolléte időtartama alatt jár le a kinevezésében foglalt határozott idő, így a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya ebben az időpontban külön munkáltatói intézkedés (felmentés) nélkül is megszűnik, tekintet nélkül arra, hogy távolléte alatt – ha felmentésről lenne szó – felmentési tilalom alatt állna.A szabadsággal való elszámolásra azonos szabályok vonatkoznak a Púétv.-ben, függetlenül attól, hogy milyen jogcímen történik a jogviszony megszűnése. A Púétv. 63. §-ának (1) bekezdése szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló jogviszonya megszüntetésekor vagy megszűnésekor köteles a munkáltatóval elszámolni. A 91. § (1) bekezdése értelmében pedig a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt – az áthelyezés esete, az apasági szabadság és a szülői szabadság kivételével – meg kell váltani, ez az elszámolás részét képezi.A kiadandó, vagy annak hiányában pénzben megváltandó szabadság mértéke megállapítására pedig a Púétv. 90.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
8