Gyógypedagógiai pótlék megállapítása

Kérdés: A bölcsődében a pedagógiai szakszolgálat által kiállított szakvélemény alapján március hónaptól az egyik kisfiú SNI-s lett. Erről azonban a határozatot csak a napokban kaptuk meg. A gyógypedagógiai pótlékot visszamenőlegesen meg kell állapítani, és kifizetni? Illetve, ha igen, március hónaptól visszamenőlegesen? A kisgyermek jelenleg is a bölcsődébe jár.
Részlet a válaszából: […] a munkaviszonyban a pótlékok a munkaköri feladatok ellátása során felmerülő valamely nehezítő körülményt honorálnak. Ilyen lehet a fentiek szerint az SNI-s vagy a korai fejlesztésre jogosult gyermek ellátása. Az erre vonatkozó jogszabályok egyfelől előírják, hogy ezeket az állapotokat szakértői vizsgálat során elkészített szakértői vélemény mondja ki [15/2013. EMMI rendelet 7. § (1) bek., 12. § (2) bek.], másfelől azt, hogy ez alapján az ilyen gyermekkel a sajátosságainak megfelelő tartalommal kell foglalkozni, fejlesztését, nevelését végezni. A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a gyermeket ellátó fejlesztő szakemberek által kidolgozott egyéni fejlesztési tervben foglaltak szerint kell végezni [15/2013. EMMI rendelet 5. § (1) bek.]. A korai fejlesztést és gondozást, ha a gyermek bölcsődei nevelésben vesz részt, és amennyiben a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítottak, a bölcsődében kell ellátni [15/2013. EMMI rendelet 4. § (3) bek.]. Az SNI-s, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek bölcsődei ellátás keretében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:    

Vezetői köztisztviselői illetmény megállapítása

Kérdés: A Kttv. rendezi a köztisztviselők, ezen belül a vezetők illetményét. Az illetmények alakulását a költségvetésben határozza meg a képviselő-testület, így a vezetők esetében egységes fix összeget, ami eltérhet a törvény szerinti besorolástól. Ha nem személyi illetményt állítunk be részükre, hanem a törvény szerinti illetményrendszer alapján soroljuk be a főosztályvezető-helyetteseket, adható-e részükre "pluszban" egyéb pótlék, illetve elvehető-e valamely pótlék (esetleg az alanyi jogon járó nyelvvizsgapótlék: angol, német, francia), hogy a testület által megállapított egységes vezetői illetményt kapják? A közös önkormányzati hivatalban az irodavezetők főosztályvezető-helyettes besorolásban szerepelnek, az ő esetükben megfelelő lehet-e, hogy az alapilletményre a 30%-os területi illetménypótlékot, a 7,5%-os vezetői pótlékot, illetve aki rendelkezik nyelvvizsgával, azoknak a nyelvvizsgapótlékot is kalkulálni kell, vagy ezek közül bármelyik elvehető? Kérem szíves segítségüket az illetményük helyes megállapításához! A problémát a nyelvvizsga okozza, mert ezzel nem érvényesül az egységes vezetői illetmény.
Részlet a válaszából: […] szabályaitól való eltérés csak abban az esetben lehetséges, ha azt a törvény kifejezetten megengedi [Kttv. 9. § (4) bek.], a vezetőknek, így a főosztályvezető-helyetteseknek (ideértve a közös önkormányzati hivatalban, főosztályvezető-helyettesi besorolásban foglalkoztatott irodavezetőket is) nem adható olyan egyéb illetménypótlék, amelyet a Kttv. nem rendez, vagy annak meghatározására nem ad felhatalmazást. Ha nem személyi illetményben részesül a vezető, akkor számára jár az alanyi jogon járó nyelvvizsgapótlék is a törvényi feltételek fennállása esetén [Kttv. 141. § (6) bek.]. Ugyanez a helyzet a vezetői pótlékkal és az illetménykiegészítéssel is (feltételezzük, hogy a kérdésben "területi illetménypótlékként" jelölt illetményelem illetménykiegészítést jelent [Kttv. 234. §]). Ezek nem vehetők el az érintettektől pusztán azért, mert a képviselő-testület a vezetők tekintetében a költségvetésben illetményként egy olyan egységes összeget határozott meg, amely nem éri el az egyébként irányadó alapilletményből, illetménykiegészítésből[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:      

Bérfizetési határidő megváltoztatása

Kérdés: A munkaszerződéseink szerint a bérfizetés napja a tárgyhónapot követő hónap nyolcadik napja. A bérszámfejtési rendszerünk átalakításának részeként szeretnénk ezt a határidőt az Mt.-nek megfelelően a tárgyhónapot követő 10. napra módosítani. Ezt a munkáltató egyoldalúan eldöntheti – a munkavállalók megfelelő tájékoztatása mellett –, vagy a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása szükséges hozzá?
Részlet a válaszából: […] jogosult meghatározni, hogy e határidőig pontosan mikor teljesít, annak sincs akadálya, hogy tetszése szerint változtasson a már kialakult gyakorlaton (feltéve persze, hogy továbbra is legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig fizet). Ha viszont a munkaszerződés tartalmazza a bérfizetés napját, akkor azt a felek csak közös megegyezéssel módosíthatják [Mt. 58. §]. Ebből fakadóan ilyen esetben akkor is közös megegyezésre van szükség a bérfizetési nap módosításához, ha az egyébként továbbra is a törvényi határidőn belül maradna. Az Mt. szerinti bérfizetési határidőtől a felek a munkaszerződésben csak a munkavállaló javára térhetnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:  

Készenlét alatti munkavégzés díjazása

Kérdés: Készenlét alatt történő munkavégzés esetén hétköznap 50%-os túlóra, illetve pihenőnapon történő munkavégzés esetén (készenlét alatt) 100%-os túlóra illeti meg a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkaidőnek minősül – egyebek mellett – a készenlét alatti munkavégzés is, amelyet a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésként kell minősíteni [Mt. 107. § a) pont].A munkavállalót a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a rendes munkaidőre járó munkabérén felül az alábbi díjazás illeti meg: ha a rendkívüli munkavégzésa) a munkaidő-beosztástól eltér, ami munkanapon valósul meg, 50% bérpótlékra jogosult a munkavállaló, amely helyett a felek megállapodása alapján alapbérrel fizetett, azonos mértékű szabadidő is kiadható [Mt. 143. § (2) bek. a) pont, (3) bek.];b)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:    

Garantált bérminimum alkalmazása a pedagógusok esetében

Kérdés: Változik-e a pedagógusok bére a 2023. december 1-jei garantált bérminimum emelése miatt? Például: Pedagógus I/2: 2023. 07. 01.: alapbér 219.240 Ft + garantált bérminimumra emelés 77.160 Ft-tal = garantált bérminimum 296.400 Ft + ágazati szakmai pótlék 32%, azaz 94.848 Ft = összesen 391.248 Ft, minimális illetményre emelés + 18.752 Ft = minimális illetmény = 410.000 Ft/hó. 2023. 12. 01-től az alapbér 219.240 Ft + garantált bérminimumra emelés 106.760 Ft = garantált bérminimum 326.000 Ft + ágazati szakmai pótlék 32%, azaz 104.320 Ft = összesen 430.320 Ft/hó. Vagy mivel a Pedagógus I. kategória illetménye összességében 2023. november 1-jétől nem lehet kevesebb mint 410.000 Ft/hó, és ez az összeg már magasabb, mint a garantált bérminimum (326.000 Ft/hó), ezért nem kell figyelembe a 2023. decemberi garantált bérminimumra vonatkozó emelést?
Részlet a válaszából: […] illetmény összegét." A 157. § (13) bekezdése alapján pedig a pedagógusokat (valamint az ott felsorolt egyéb munkakörökben dolgozókat), ha kedvezményezett vagy felzárkózó településen végzik a munkájukat, illetve, ha egyéb településen dolgozva az intézményben a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a 10%-ot, és velük kapcsolatban képességkibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztőprogram keretébe tartozó feladatokat látnak el, "a Kjt. vagy az Mt. szerint járó – és a (10) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott összegig felemelt – illetményének (alapbérének) pótlék nélküli összege 20%-ával (esélyteremtési illetményrésszel) emelt összegű illetmény illeti meg". (Ebből le kell vonni a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék összegét, azt pótlék címén kell kifizetni.) 2023. december 1-jétől a garantált bérminimum havi összege az 508/2023. Korm. rendelet alapján 296.400 Ft-ról 326.000 Ft-ra emelkedik. E rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra, beleértve a magánmunkáltatókat, valamint a költségvetési szerveket, tehát vonatkozik a nevelési-oktatási intézmények teljes körére, továbbá az általuk foglalkoztatottakra. A rendelet 1. §-a (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy "a rendelet alkalmazásában alapbéren a közalkalmazotti, (...) köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók esetében az illetményt (...)" kell érteni. A garantált bérminimumot tehát – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – munkaviszonyban állók esetén az alapbérre (pótlékok nélküli bérre), közalkalmazottak esetén a pótlékok nélküli illetményre kell vonatkoztatni [Mt. 136. § (1)–(2) bek. Kjt. 85/A. § m) pont]. A fenti rendelkezések alkalmazásakor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:    

Illetménypótlék elévülése

Kérdés: Amennyiben valakinek a Kttv. szerinti jogviszonya 2019. október 13. napjától 2020. december 31. napjáig tartott, részére idegennyelv-tudási pótlék nem került kifizetésre, és ennek igényét 2023. október 30. napján jelzi e-mailben, figyelembe véve a hároméves elévülési időt, részére 2020. október 30. – 2020. december 31. napjáig kell kifizetni az elmaradt illetménypótlékot?
Részlet a válaszából: […] tett igényérvényesítésre irányuló jognyilatkozat elektronikus dokumentumként írásbelinek minősülhet [Kttv. 20. § (3) bek.]. Ennek alapján a kérdés szerinti esetben a 2023. október 30. napján közölt írásbeli felszólítás az eddig az időpontig el nem évült igények elévülését megszakítja. Mivel a 2020. október havi illetménypótlék 2020. november 5-én lett volna esedékes [Kttv. 146. § (3) bek.], és az elévülés az igény esedékessé válástól kezdődik [Kttv. 192. § (4) bek.], így az arra vonatkozó igény[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadságátvitel az új jogviszonyba

Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.
Részlet a válaszából: […] továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatottra, akit ezen időponttól kezdődően munkaviszonyban kell továbbfoglalkoztatni.Rájuk vonatkozóan mondja ki a 161. § (1) bekezdése, hogy a "2024. január 1. előtt irányadó törvény (azaz vagy a Kjt. vagy az Mt.) alapján megszerzett, de ezen időpontig ki nem adott szabadságukat 2024. január 1-jét követően a 158. § (1) bekezdése szerint a jogosultra irányadó törvény (azaz vagy a Púétv., vagy az Mt.) szerinti kiadási szabályok szerint kell kiadni, vagy a jogviszony megszűnése esetén pénzben megváltani". Tehát valóban, az átmeneti szabály egyfajta folyamatosságot biztosít: a közalkalmazotti jogviszony vagy a munkaviszony 2023. december 31-i megszűnésekor nem kell a ki nem adott szabadságot pénzben megváltani, hanem azt a jogosultra vonatkozó új törvény hatálya alatt kell természetben kiadni. Vagyis azt a jogosult átviszi az új jogviszonyába. Ez nemcsak a 2023. évi szabadságra vonatkozik, hanem minden, a hároméves elévülési időn belüli, még ki nem adott szabadságra (ha előfordulna ilyen).Ami a gyermek gondozása, ápolása miatt tartósan távol lévőket megillető szabadságot illeti:– a munkaviszonyban állókra vonatkozóan az Mt. 123. §-ának[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:    

Apasági szabadságra való jogosultság "bővítése" munkáltatói szabályzatban

Kérdés: A munkáltató (amely kollektív szerződéssel rendelkezik) az apasági szabadságot úgy kívánná biztosítani, hogy egyrészt azt a törvényben előírt 10 munkanapnál hosszabb időre biztosítaná, másrészt annak teljes idejére 100%-os távolléti díj illetné meg a munkavállalókat. Elegendő-e ezt egyoldalú kötelezettségvállalásként munkáltatói szabályzatban szabályozni, vagy azt mindenképpen kollektív szerződésben kell szabályozni?
Részlet a válaszából: […] (4) bek.]. A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult [Mt. 146. § (4) bek.].A felek munkaviszonyból származó jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos megállapodásukban az Mt. Második Részében foglaltaktól, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól (így a kollektív szerződés rendelkezéseitől) a munkavállaló javára eltérhetnek. Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni [Mt. 43. § (1)–(3) bek.]. A munkáltatói szabályzatban a munkáltató tehet egyoldalú kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozatot [Mt. 16-17. §], amelyre a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Mt. 15. § (3) bek.]. Ebből következően a munkáltatói szabályzat az Mt. Második Részében foglaltaktól, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára (egyoldalúan diszpozitív módon)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság – nem adható ki pihenőnapra

Kérdés: Cégünk kiskereskedelemben működik, a munkavállalók munkaidőkeretben dolgoznak. Megtehetem-e, hogy az egymást követő három pihenőnapra szabadságot adok nekik? Mint a munkáltató képviselője, eldönthetem-e ezt a munkavállaló megkérdezése nélkül?
Részlet a válaszából: […] más jogcímen mentesül e kötelezettségei alól (pl. keresőképtelen betegség vagy fizetés nélküli szabadság okán). Maga az Mt. is úgy fogalmaz, hogy a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Arra tehát nincs lehetőség – a munkavállaló beleegyezésével sem –, hogy a szabadság a pihenőnapra essen. Megjegyezzük, hogy olyan eset viszont elképzelhető, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló egy adott munkanapra nincs beosztva munkavégzésre (0 órás munkanap, szabadnap), és e napra kap szabadságot. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ha a munkáltató a szabadságot munkanapban számolja el, ilyen esetben az eredetileg tervezett 0 órához képest a munkavállaló munkaszerződés szerinti napi munkaidejét (általános teljes munkaidőnél[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:  

Intézményvezető szabadságának megváltása a megbízatás megújítása előtt

Kérdés: A kulturális intézmények vezetőinek közalkalmazotti jogviszonya a 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1-jétől munkaviszonnyá alakult. Esetünkben az intézményvezető vezetői megbízásának időtartama alatt történt az átalakulás, azaz közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult a törvényi szabályoknak megfelelően (a már meglévő vezetői megbízatása ez év végéig szól). Az intézményvezetői pályázat lefolytatására a 39/2020. EMMI rendelet szabályai az irányadóak. Az önkormányzati fenntartású intézményben az intézményvezetői munkakör betöltésére kiírt pályázatot sikeresen megpályázó "addigi" intézményvezető munkaszerződés módosításával újabb 5 évre határozott idejű munkaszerződéssel lesz továbbfoglalkoztatva. Lehetőség van-e szabadságmegváltásra a korábbi vezetői időszakának lezárására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] megbízatás szűnne meg, hanem maga a munkaviszony is. A kérdés nem utal arra, hogy az intézményvezető határozott idejű munkaviszonyban állna a munkáltatóval. Igaz ugyan, hogy a 39/2020. EMMI rendelet szabályai alapján az intézményvezetői munkakör betöltésére a pályázat legfeljebb öt év határozott időtartamra írható ki, ez azonban csak a 39/2020. EMMI rendelet hatálybalépése, azaz 2020. november 1. után irányadó [39/2020. EMMI rendelet 5. § (7) bek., 12. § (1) bek.]. Eddig a Kjt. szabályait kellett alkalmazni a vezetői megbízatásokra [2020. évi XXXII. törvény 3. § (9) bek.]. A Kjt. rendszerében viszont csak a vezetői megbízatás határozott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:    
1
2