Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díj számítása során

Kérdés: A felmentési időmet töltöm 2015. április 15-étől. A munkaadóm úgy döntött, hogy augusztus 15-től, amikor már nem kell dolgoznom, megvonja tőlem a vezetői pótlékot. Megteheti-e ezt olyan indokkal, hogy már nem végzem a feladatot?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben foglaltakból nem derül ki egyértelműen, de a kérdező feltételezhetően közalkalmazotti jogviszonyban áll munkáltatójánál, vezetői megbízásban, s mint megbízott vezetőt vezetői pótlék illette meg [Kjt. 70. § (1) bek.]. Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. november 23.

Vezetői megbízás pályáztatás mellőzésével

Kérdés: A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése értelmében a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a megbízási jogkör gyakorlója a 20/A. § (1) és (3)–(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot köteles kiírni. Ugyanezen jogszabályhely (5) bekezdése említi a vezetői megbízás esetén a pályáztatás alóli kivételeket: "A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátása – a munkáltató vezetője kivételével – pályázat kiírása nélkül is betölthető
a) a 20/A. § (2) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti esetben, továbbá
b) ha a közalkalmazott az erre vonatkozó megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval."
A kérdésünk arra vonatkozik, hogy az (5) bekezdés a) és b) pontjai külön-külön vagy együttesen vizsgálandó feltétel-e? Adható-e vezetői megbízás pályázat mellőzésével olyan közalkalmazottnak, aki a vezetői megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval úgy, hogy nem állnak fenn a Kjt. 20/A. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti feltételek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben meghatározó a "továbbá" szó tartalma, hogy az konjunktív, illetve vagylagos feltételt jelöl-e. A Kjt. kérdéssel érintett 20/B. §-ának (5) bekezdése: A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátása – a munkáltató vezetője kivételével –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 12.

Közalkalmazott magasabb vezető rendkívüli munkájának ellenértéke

Kérdés: A közalkalmazott, aki magasabb vezető (óvodavezető), jelezte írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy jelentős többletmunkát végzett az év során, ezért kéri, hogy szabadidőként ezt az indokoltan túldolgozott munkaidőt "lecsúsztathassa". Hivatkozik az Mt. 143. §-ára. Nevezett részére túlmunka elrendelésére nem került sor. Lehet-e túlmunkát elrendelni részére egyáltalán, illetve esetében kell-e biztosítani a túlmunkáért járó szabadidőt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Rendkívüli munkavégzés esetén a magasabb vezető közalkalmazottat is megilleti annak ellenértéke. Ez alól kivétel, ha a magasabb vezető a munkáltató döntése alapján kötetlen munkarendben dolgozik. Ekkor ugyanis munkaideje beosztását maga jogosult meghatározni (Mt. 96. §)....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 21.

Fenntartóváltás kihatása az intézményvezető jogállására

Kérdés: Az Ötv. alapján működő társulás fenntartásában lévő idősek otthona a székhely önkormányzat fenntartásába fog hamarosan átkerülni. Az idősek otthona intézményvezetőjét a társult önkormányzatok polgármestereiből álló társulási tanács bízta meg a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően öt évre, amely 2020-ban fog lejárni. A fenntartóváltás hogyan érinti az intézményvezető megbízását? Szükséges-e új pályázatot kiírni, vagy maradhat a korábban megbízott intézményvezető? A fenntartóváltás semmilyen további átszervezéssel nem jár, a létszám, az intézményi felépítés, a feladatok, az intézmény megnevezése változatlan marad, közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozik továbbra is.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben foglalt eset nem minősül a munkáltató személyében bekövetkező változásnak, hiszen nem az önkormányzati intézmény változik meg, hanem a fenntartó személye. Ebből esetleg névváltozás eredhet, de a munkáltatóval fennálló közalkalmazotti jogviszonyok –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 13.

Óvodavezetői megbízás megszűnése

Kérdés: Az óvodavezetőnk határozatlan idejű magasabb vezetői megbízása a Kjt.-t módosító 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétől kezdődő öt évre szóló, határozott idejű magasabb vezetői megbízássá alakult át. Magasabb vezetői megbízása eszerint 2015. december 31-én szűnik meg. A 326/2013. Korm. rendelet 22. §-ának (2) bekezdése szerint viszont, ha az intézményvezetői megbízás utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esik, a megbízás lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell adni, ha a határidő egyébként ennél az időpontnál legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le. Helyesen jár-e el a képviselő-testület, ha a végrehajtási rendelet fenti szabálya alapján 6 hónappal korábbi időpontra módosítja a jelenlegi óvodavezető magasabb vezetői megbízása megszűnésének időpontját, és pályázatot ír ki, mely szerint az állás 2015. július 1-jétől betölthető?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Nkt. végrehajtási rendeletének, a 326/2013. Korm. rendelet szabálya azt célozza, hogy a nevelési év rendjéhez igazodva a nyári óvodai szünet alatt kerüljön sor vezetőváltásra, akkor, amikor a legkevesebb feladatot kell ellátni a köznevelési intézményben. A szabály...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 18.

Vezetői keresőképtelenség – nem jár felmondási védelemmel

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. tagja a társaságával munkaviszonyt létesített az ügyvezetésre és a társaság tevékenységének ellátására. Nevezett kft. december 6-án felszámolás alá került. A felszámolási eljárás megindításáról december 20-án szerzett tudomást. Az ügyvezető tag december 4-én keresőképtelen állományba került, és jelenleg is munkaképtelen. Jogos-e a felszámoló követelése, miszerint az alapító munkaszerződését december 6-ával meg kell szüntetni, mivel az ügyvezetői megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik? Élvezi-e az Mt. által biztosított felmondási védelmet?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 68. § (2) bek.]. Ezt a szabályt azonban vezető állású...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. április 7.

Kiemelkedően magas vezetői illetmény "orvoslása"

Kérdés: A fenntartóhoz tartozó egyik intézmény igazgatói munkakörét pályázat alapján, az intézmény jelenlegi igazgatóhelyettese nyerte el 2015. január 1-jétől. A vezetői megbízás elkészítésekor szembesültünk azzal, hogy az igazgatóhelyettes közalkalmazotti kinevezésében a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetmény összege több mint háromszorosa a fenntartó többi intézményvezetője illetményének. Ráadásul igazgatóhelyettesként a vezetői pótléka a tízszerese a jogszabályok szerint adható vezetői pótléknak. Az igazgatói megbízás megadásával együtt csökkenthető-e az új igazgató összes illetménye mintegy kétharmadával, annak ellenére, hogy a fentiek szerinti magas illetmény a közalkalmazotti kinevezésében rögzítve van? A jogszabályellenesen megállapított vezetői pótlékot a vonatkozó szabályok szerint korrigálva meg lehet-e állapítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közalkalmazottakra is irányadó az Mt. 58. §-ának szabálya, miszerint a felek a munkaszerződést (kinevezést) csak közös megegyezéssel módosíthatják, beleértve a közalkalmazott illetményét is. Ugyanakkor alkalmazni kell az Mt. 12. §-át, amely előírja, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. december 15.

Közalkalmazott továbbfoglalkoztatása vezetői megbízás megszűnését követően

Kérdés: Közalkalmazottunk dietetikusként napi nyolc órában dolgozott, azonban az ellátandó feladatok nem tették ki a napi munkaidejét, amit úgy oldott meg öt évvel ezelőtt a munkáltató, hogy négyórás dietetikusi munkakör mellett vezetői megbízást adott a közalkalmazottnak a konyha vezetésére. Jelenleg a munkáltató nem kívánja meghosszabbítani a közalkalmazott szociális konyhavezetői megbízását. Tudomásunk szerint a Kjt. előírja, hogy az eredeti munkakörébe kell visszahelyezni a közalkalmazottat a vezetői megbízás megszűnése után. Ez a kinevezés szerint nyolcórás dietetikus, ugyanakkor napi nyolc órában továbbra sincs szükség erre a munkakörre, csak négy órában. Van-e arra lehetőség, hogy napi négy órában alkalmazza a munkáltató a közalkalmazottat dietetikusként, vagy mindenképpen nyolcórásnak kell visszahelyezni? Esetleg a munkáltató felajánlhat-e négyórás dietetikusi munkakört a közalkalmazottnak, és mellette négy órában egy másik munkakört? Ha pedig ezt a felajánlást nem fogadja el a közalkalmazott, a munkáltató milyen lépést tud tenni, jogszerűen felmentheti a közalkalmazottat? Hogyan jár el a munkáltató a jogszabályoknak megfelelően úgy, hogy a közalkalmazott ne forduljon bírósághoz?
Részlet az állásfoglalásából: […] A vezetői feladat ellátása vezető beosztásra történő megbízással történik. A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a vezetői beosztásból eredő feladatait [Kjt. 23. § (1) bek.]...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. október 13.

Illetménypótlékra való jogosultság keresőképtelenség alatt

Kérdés: Óvoda vezetője vagyok, vezetői pótlékot kapok. Július 16-tól betegszabadságon, majd táppénzen voltam. Hogyan érinti a vezetői pótlékom mértékét ez az időszak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az óvodavezetői pótlék ún. rendszeres illetménypótlék, ami azt jelenti, hogy a munkavégzés olyan sajátosságára tekintettel jár, amely folyamatosan fennáll (ellentétben pl. a rendkívüli vagy éjszakai munkáért járó pótlékkal). E pótlék az Nkt. 65. §-ának (3)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 1.

Óvodavezető összeférhetetlensége

Kérdés: Az önkormányzat pályázatot írt ki óvodavezetői poszt betöltésére. A jelentkező (az egyik jelenleg is ott dolgozó óvónő) megfelelt a feltételeknek, azonban ő a családi betéti társaság beltagja, képviseleti joggal. A betéti társaságban férje autószerelőként dolgozik, fia pedig nemzeti dohányboltot vezet. Összeférhetetlen-e ez a vezetői kinevezéssel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. 41. §-a értelmében a közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. A magasabb vezető (óvodavezető) munkakörével, vezető megbízásával...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. augusztus 11.
1
…
11
12
13
…
18