Vezető kettős munkakörben

Kérdés: A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A szakirodalom álláspontja szerint annak nincs akadálya, hogy a vezető tisztségviselő kettős jogviszonyban álljon a társasággal. Ennek megfelelően a vezető tisztségviselő egyidejűleg elláthatja a vezető tisztséggel összefüggő feladatokat a megbízási szerződésre vonatkozó szabályok szerint, és emellett munkaviszony keretében más munkakört (például: gazdasági vezető) is betölthet. A szakirodalom álláspontja szerint annak sincs akadálya, hogy egy munkaszerződéssel a munkavállaló két munkakör betöltésére kerüljön alkalmazásra. Például a munkavállaló az egyik munkakörben gondnok, a másik munkakörben villanyszerelő. Ez alapján van arra jogszerű lehetőség, hogy egy vezető tisztségviselő kerül egységes munkaviszonyban kettős munkakörben alkalmazásra? Például akként, hogy a vezető tisztségviselő munkaszerződés szerinti egyik munkaköre igazgatósági tag, a másik munkaköre gazdasági vezető?
Részlet a válaszából: […] Helytállóan állapították meg, nincs akadálya annak, hogy a gazdasági társaság vezető tisztségviselője megbízási jogviszonyban lássa el tisztségét [Ptk. 3:112. § (1) bek.], emellett pedig munkaviszonyban más munkakört is betöltsön a társaságnál. Ugyanígy annak sincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Vezető helyettesének meghatározása

Kérdés: Társaságunknál egyszemélyi ügyvezetés működik, az ügyvezetőt a menedzsment támogatja. A menedzsmenttagok saját területükön szervezik a cég működését, e körben javaslatot tesznek a munkatársak személyére, szerződéseket készítenek elő, tárgyalásokat folytatnak, és az ügyvezető távolléte esetén együttes aláírási joggal szerződést is köthetnek, de csak halaszthatatlan esetekben. Egyébként cégjegyzési joguk nincs, a cégnyilvántartásba nincsenek bejegyezve. Munkaszerződésük szerint nem minősülnek vezetőnek, de lehetnek a törvény erejénél fogva azok?
Részlet a válaszából: […] Vezetők esetében három kategória különböztethető meg. A vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője (első számú vezető). Ugyanígy, a törvény erejénél fogva vezetőnek minősül az első számú vezető helyettese, aki annak közvetlen irányítása alatt áll, és –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Lemondás a szabadságról

Kérdés: Az ügyvezetőnek van ki nem vett szabadsága 2015-ről. Tehet-e olyan nyilatkozatot, miszerint saját akaratából nem vette ki a szóban forgó napokat, és nem is kívánja azt a következő évre átvinni, sem megváltani? Ha a munkaviszonya 2016-ban megszüntetésre kerül közös megegyezéssel, abban kiköthetjük, hogy a ki nem vett szabadságai elvesznek, és nem fizeti ki azokat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A szabadság, mint a magánélethez, egészséghez való jog egyik garanciája, illetve mint fizetett távollét egyszerre érinti a munkavállaló személyiségi jogait és munkabér iránti igényét, ezért arról egyoldalú nyilatkozatban lemondani nem lehet [Mt. 163. § (1) bek., 9. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Kollektív szerződés hatálya a vezetőnek minősített munkavállaló esetén

Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (2) bekezdése alapján vezetővé minősített munkavállalóra kiterjed a kollektív szerződés hatálya? Találkoztam olyan állásponttal, mely szerint a munkaszerződésben vezetőnek minősített munkavállalót nem lehet a kollektív szerződés hatálya alól kizárni; azaz a kollektív szerződés hatálya csak a munkáltató első számú vezetőjére és helyettesére nem terjed ki.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított más munkavállaló. Emellett a munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Közalkalmazott magasabb vezető rendkívüli munkájának ellenértéke

Kérdés: A közalkalmazott, aki magasabb vezető (óvodavezető), jelezte írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy jelentős többletmunkát végzett az év során, ezért kéri, hogy szabadidőként ezt az indokoltan túldolgozott munkaidőt "lecsúsztathassa". Hivatkozik az Mt. 143. §-ára. Nevezett részére túlmunka elrendelésére nem került sor. Lehet-e túlmunkát elrendelni részére egyáltalán, illetve esetében kell-e biztosítani a túlmunkáért járó szabadidőt?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkavégzés esetén a magasabb vezető közalkalmazottat is megilleti annak ellenértéke. Ez alól kivétel, ha a magasabb vezető a munkáltató döntése alapján kötetlen munkarendben dolgozik. Ekkor ugyanis munkaideje beosztását maga jogosult meghatározni (Mt. 96. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Pedagógus szakmai gyakorlati idejének számítása

Kérdés: 1994-től a városi önkormányzatnál oktatási referensként álltam köztisztviselői jogviszonyban, pedagógus végzettségem alapján. Közreműködtem a fenntartói felügyeleti és a szakmai törvényességi felügyeleti feladatok ellátásában. Tavaly kerültem át a szakszolgálati intézményhez. Pedagógus besorolásomhoz, a minősítő eljárásban való részvételemhez lenne szükségem ezeknek az időknek a szakmai gyakorlatként való figyelembevételére, amire tudtom szerint minisztériumi igazolás alapján van lehetőségem. Kérhetem-e az igazolás kiadását?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 13. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében a magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatként ismerendő el – többek között – a köznevelésért felelős miniszter igazolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Vezető állású munkavállalói státusz – a helyettesítés nem tesz helyettessé

Kérdés: A kft.-ben az ügyvezető eseti megbízást adott egyes szakterületi vezetőknek arra, hogy szabadság miatti távolléte alatt helyettesítsék, helyette aláírjanak. Ezek a vezetők vezető állású munkavállalónak bizonyulnak-e? Ha igen, lehet-e ez átmeneti időre szóló, és melyek ezek következményei? A cég szervezeti és működési szabályzata erről a kérdésről nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Ez tipikusan olyan kérdés, melyre "az eset összes körülményei" mérlegelésével lehet választ adni. Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Végkielégítésre való jogosultság felszámolás alatt

Kérdés: Fél éve létesítettem munkaviszonyt a jelenlegi munkahelyemen nem vezető állású munkavállalóként. A munkaszerződésemben kikötésre került, hogy ha a munkaviszonyom bármikor – időkorlátozás nélkül – munkáltatói felmondással szűnik meg, akkor nyolchavi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítésre leszek jogosult. A munkáltatóm felszámolás alá került, a felszámoló pedig erre hivatkozva felmondott nekem. Megdöbbenve tapasztaltam azonban, hogy végkielégítést egyáltalán nem fizetett a részemre. Azt mondta, hogy annak ellenére, hogy benne van a szerződésemben, nem illet meg a végkielégítés, csak azok a juttatások, amelyek törvény alapján járnak. Jogszerűen tagadta meg a felszámoló a végkielégítés fizetését?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. rendelkezései alapján a munkavállalót végkielégítés illeti meg többek között, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése folytán, vagy azért szűnik meg, mert más törvény hatálya alá kerül [Mt. 77. § (1) bek.],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Vezetői követelés besorolása a felszámolás során

Kérdés: Felszámolóként a felszámolás alatt lévő cégnél meg szeretném szüntetni a gazdasági igazgató munkaviszonyát. Az érintett személy együttes cégjegyzési joggal bír, a fizetése meghaladja a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, de nem ő az ügyvezető helyettese, és nem szerepel a munkaszerződésében, hogy vezető állású munkavállaló lenne. A fenti adatok, illetve a munkakörének bizalmi jellege és a munkaköri megnevezés azonban arra enged következtetni, hogy vezető állású, ezért szerintünk a bér jellegű követeléseit "H" kategóriába kell sorolnunk, amire azonban jelenleg nincs fedezet. Helyesen gondoljuk, hogy követelését a vezetői beosztása szerint kell besorolnunk a hitelezői követelések közé?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a vezető állású munkavállalók két típusát különbözteti meg. Egyrészről a törvény erejénél fogva vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Nyugdíjas munkavállaló ismételt foglalkoztatása

Kérdés: Cégünknél két fő vezető állású munkavállaló munkaviszonya öregségi nyugdíjba menetelük miatt 2015. április 30. napjával, közös megegyezéssel megszűnt. Melyik nappal köthetek velük, mint nyugdíjas munkavállalókkal, új munkaszerződést ugyancsak vezető állású munkakörre? Kötelezően hány nap megszakításnak kell eltelni a két munkaviszony között? Melyik jogszabály szabályozza ezt? Cégünk 100%-ban önkormányzati tulajdonban áll, de nem tartozik a közszférába.
Részlet a válaszából: […] A Tny. rögzíti, hogy öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki egyrészről a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, másrészről legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.
1
7
8
9
13