43 cikk rendezése:
11. cikk / 43 Ápolási díj folyósításának ideje
Kérdés: A közalkalmazotti besorolásnál figyelembe lehet venni azokat az időtartamokat, amikor a munkavállaló ápolási díjban részesült?
12. cikk / 43 Munkabérből letiltás mellett az inkasszó alkalmazhatósága
Kérdés: Ha már 2 éve vonják az aktuális levonást (bank felé fennálló tartozásom van, lakáshitelt vettem fel), akkor inkasszózhatják a számlámat? Az 50%-os folyamatos levonási összeget inkasszózhatja így a végrehajtó?
13. cikk / 43 Egyéni vállalkozó foglalkoztatása alkalmi munkában
Kérdés: Az egyéni vállalkozó egy másik egyéni vállalkozónál vállalhat-e alkalmi munkát?
14. cikk / 43 Végrehajtás alól mentes munkabér
Kérdés: Van olyan összeg, amit meg kell hagyni az adósnál, ha egyébként munkabére 50%-át letiltják?
15. cikk / 43 Kölcsön- vagy munkabértartozás
Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
16. cikk / 43 Szakszervezetnek nyújtott munkáltatói támogatás
Kérdés: Több szakszervezet is működik nálunk, de csak kettő olyan van, amely eléri a kollektív szerződés kötéséhez szükséges munkavállalói taglétszámot, és velük is kötöttük meg azt. Ebben úgy állapodtunk meg, hogy e szakszervezetek részére a munkáltató működési támogatást nyújt, olyan módon, hogy finanszíroz a munkavállalók tájékoztatásához kapcsolódó adminisztratív költségeket (nyomtatás stb.), valamint ingyenesen használhatják a munkáltató meghatározott helyiségeit a tevékenységükhöz. A többi szakszervezet számára ezeket a feltételeket nem biztosítjuk. Egyikük képviselője a napokban sérelmezte ezt, mivel az ő tagdíjaikból erre is fordítani kell, viszont a két kollektív szerződést kötő szakszervezet többet költhet a tagoknak adott juttatásokra – ezzel pedig azok vonzóbbá válnak a munkavállalók számára. Kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk, lehet-e ennek jogi következménye?
17. cikk / 43 Szakszervezetitagdíj-levonásról szóló tájékoztatás
Kérdés: Cégünk munkavállalói közül többen is szakszervezeti tagok. A szakszervezet a közelmúltban kérte, hogy minden hónapban adjunk kimutatást arról, melyik munkavállaló esetében teljesítette a tagdíjlevonást. Feltétlenül meg kell ezt tennünk?
18. cikk / 43 Munkabérből levonás több letiltás esetén
Kérdés: Cégünk munkavállalóinak munkabérére vonatkozóan egyre több letiltás érkezik. Úgy tapasztaltuk, hogy a bérszámfejtői gyakorlat (egyes végrehajtó munkatársi véleményével megegyezően) másként vélekedik az egy tekintet alá eső több letiltás érvényesítése esetén. Ha 5 végrehajtói letiltás érkezik egy személyre vonatkozóan, melyik a helyes eljárás? "A" változat: a sorrendben az elsőt vonom 33%, a másodikat 17% erejéig (és így összesen 50%-ot vonok, konkrétan az első két letiltásból)? "B" változat: mivel több letiltás van a munkavállalónál, az elsőt vonom a kért összegben teljesen – ha kell, a bér 50%-a erejéig (esetleg ha kisebb az első összeg, és még belefér valamennyi, a második letiltásból is egy kisebb összeget)? Mert az arányosítás bírói végzés alapján történhet.
19. cikk / 43 Munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet fogalma
Kérdés: A képviseleti jogosultság igazolásaként a munkáltató bekérte a szakszervezet alapszabályát, amelyet a munkáltató nem tart megfelelőnek a képviseleti jogosultság igazolására, ugyanis egyáltalán nem tartalmaz a munkáltatóra vonatkozó rendelkezést, bárminemű utalást. Továbbá a szakszervezet nem jelölt meg olyan, a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagot, aki az alapszabály szerint képviseleti joggal lenne felruházva, és ilyen tagot az alapszabály sem nevez meg. A szakszervezet arra hivatkozik, hogy elegendő azon rendelkezése az alapszabálynak, miszerint a szakszervezet működési területe Magyarország, illetve a szakszervezet céljaként a munkáltatóéval azonos ágazatba tartozó ágazat megjelölése, ahol az érdekvédelmi szervezetek tevékenységének összefogását és összehangolását végzi. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az alapszabály fenti rendelkezéseit nem tartja elegendőnek a képviseleti jogosultság igazolására? Esetlegesen elfogadható-e egyéb dokumentum, például a szakszervezet kongresszusának döntése arról, hogy az adott munkáltatónál a szakszervezet tagszervezetet létesített? Jogszerűen zárkózik el a képviseleti jogosultságát nem igazoló szakszervezet Mt.-ben biztosított szakszervezeti jogosultságainak (pl. tájékoztatás közzététele, helyiséghasználat, munkaidő-kedvezmény) biztosításától a munkáltató? A szakszervezet tagjai részére egyébként tagdíjlevonást már teljesít a munkáltató.
20. cikk / 43 Levonásmentes munkabér fogalma
Kérdés: A levonásmentes munkabér fogalmát hogyan kell értelmezni?
