Szakszervezeti minőség igazolása

Kérdés: 150 főt foglalkoztató cég vagyunk. A közelmúltban kaptunk egy levelet, amelyben egy számunkra ismeretlen szakszervezet jelezte, hogy bizalmi csoport alakult nálunk, és ennek vezetője egyik munkavállalónk. Hogyan tudunk megbizonyosodni arról, hogy valóban működik ez a szakszervezet, és hogy kik a tisztviselői?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szakszervezet mint társadalmi szervezet olyan önkéntesenlétrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabálybanmeghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljánakelérésére szervezi tagjai tevékenységét [Egytv. 3. § (1) bek.]...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. október 19.

Munkanap-áthelyezés – a munkaszüneti napok körüli munkarendtől eltérően

Kérdés: A munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelet alapján augusztus 21-ét (pénteket) augusztus 29-én (szombaton) kellett ledolgozni. A szakszervezeti tisztségviselő augusztus 10-én (hétfőn) jelezte, hogy a munkavállalók inkább augusztus 15-én szeretnék ledolgozni az augusztus 21-ét, augusztus 29-e helyett. Kérdésünk: eltérhet-e a munkáltató a rendeletben meghatározott munkarendtől, vagy ezek a szabályok kötelezőek egy általános munkarendben üzemelő munkáltató számára? Cégünk – a szakszervezet kérésének megfelelően – augusztus 15-én rendelte be a munkavállalókat augusztus 29-e helyett. Kell-e rendkívüli munkavégzésért pótlékot fizetnünk részükre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 16/2008. SZMM rendelet 2. §-a határozza meg a 2009. évimunkaszüneti napok miatti munkarendváltozásokat. A 2. § b) pontja szerint a2009. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől valóeltéréssel járó – munkarend a következő: augusztus 29.,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 28.

Rendkívüli munkavégzés – a munkaidő burkolt megemelése?

Kérdés: Cégünknél előre meghatározzuk, hogy egy hónapban mennyi a munkavállalók számára elrendelhető túlóraszám. Egy hónapban egy munkavállalónak 15 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el, amellyel szinte minden hónapban élünk is. Ha azonban sor kerül ennek az óraszámnak a túllépésére, a többletet nem fizetjük ki a munkavállalóknak. Ha viszont egy dolgozónak ennél kevesebb túlórát kell elrendelni egy hónapban, azt máskor dolgoztatjuk le vele. A szakszervezeti tisztségviselő többször kifogásolta ezt az évek óta működő gyakorlatot. Valóban problémás munkajogilag az eljárásunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 127. § (4) bekezdése alapján a munkavállaló számáranaptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapjánpedig legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.Megállapítható, hogy éves szinten körülbelül 180 órát (12...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 28.
Kapcsolódó címke:

Üzemitanács-választás – jelöltállítási jog

Kérdés: Munkáltatónk üzemi tanácsi választást tart. Egy szakszervezet szeretne mindhárom telephelyen jelöltet állítani, bár csak az egyiken dolgozók között vannak tagjai. Ezzel persze jelentősen rontja a többi szakszervezet képviseleti esélyeit. Valóban állíthat jelöltet minden telephelyen, akkor is, ha nincs mindenütt tagsága?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vezetőjét részben vagy egészében megilletik [Mt. 43. § (3) bek.]. Atörvény értelmében a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettagjai közül önállóan állíthat jelöltet [Mt. 49. § (3) bek.].A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében kifejtette...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. augusztus 17.
Kapcsolódó címke:

Munkaidő-kedvezményre járó díj sztrájk alatt

Kérdés: A társaságunknál működő egyik szakszervezet sztrájkot kezdeményezett, és a munkavégzést is beszüntették. A sztrájkot szervező tisztviselő a sztrájk végeztével jelezte, hogy igényt tartana a munkaidő-kedvezmény miatt neki járó díjazásra. Ilyen esetben is kötelesek vagyunk fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselőjeszámára munkaidő-kedvezményt biztosítani. A munkaidő-kedvezmény mértékevalamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen – eltérő megállapodáshiányában – minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. július 27.

Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alá tartozómunkáltató munkavállalóira kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy azokesetleg nem tagjai a kollektív szerződést kötő szakszervezetnek [Mt. 36. § (4)bek.]. A munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók viszontnem minősülnek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 29.

Üzemitanács-választás – vita kezdeményezése szakszervezet hiányában

Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségek állnak a munkáltató rendelkezésére, ha nincsen a munkáltatónál működő szakszervezet, és az üzemi tanács választásával összefüggésben a jelöléssel vagy a választás eredményével kapcsolatban vita merül fel? Szükséges-e ilyenkor az Mt. által előírt egyeztetést lefolytatni, és ha igen, vajon kivel, milyen szervvel kerülhet erre sor?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére amunkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetés a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés során a választási bizottságés a munkáltatónál képviselettel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:

Munkáltatói e-mail ellenőrzés – a személyiségi jogok megsértése?

Kérdés: A munkáltatóm a közelmúltban ellenőrzést tartott, aminek a keretében végignézte a számítógépeket és az e-mailes levelezést. Ezt követően mindazokat, akik levelei között személyes tartalmú üzeneteket is talált, elbocsátással fenyegette meg. Összesen 17-en vagyunk ilyenek; mit tehetünk ez ellen? Valóban belenézhetett a munkáltató a levelekbe? Előzetesen erre vonatkozó tájékoztatást nem kaptunk, különben magánleveleinket sem innen küldtük volna el. Felháborítónak tartjuk a munkáltató eljárását, és szeretnénk bírósághoz fordulni.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során amunkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet és a munkavállaló a jóhiszeműségés a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködvekötelesek eljárni [Mt. 3. § (1) bek.]. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. május 18.

Elvonhatja-e a szakszervezet az üzemi tanács jogkörét?

Kérdés: Cégünk 2009 szeptemberétől megszünteti a társasági üdülő szociális jellegét, és azt átalakítva a következő évtől üzleti célokra hasznosítja. Az egyeztetések során az üzemi tanáccsal nem véleményeztettük az intézkedést, de utólag sem jelezte, hogy élni akar együttdöntési jogával; nem sokkal ezelőtt pedig a megbízatás lejártával az üzemi tanács meg is szűnt. A szakszervezet viszont kifogást terjesztett be, jogszabálysértésre hivatkozva. Meg kellene győznünk a tisztviselőiket, hogy vonják vissza a kifogást, mivel egy bírósági eljárás jelentősen késleltethetné a beruházás elindítását. Mire hivatkozhatnánk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...iránt az üzemi tanács bírósághozfordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, tizenöt napon belül határoz (Mt. 67.§).A szakszervezet az üzemi tanács mellett önállóan rendelkezikjogosítványokkal. A munkáltatónál képviselettel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. május 18.

Szociális célú ingatlan értékesítése

Kérdés: Cégünknél több, nagy értékű ingatlan is van, amit üdültetésre használunk, a munkavállalók minden nyáron ingyenesen néhány napot eltölthetnek itt. A jelenlegi gazdasági körülmények között szeretnénk értékesíteni az ingatlanokat, de az üzemi tanácsunk tiltakozik, nem akar hozzájárulni. Nálunk nem működik szakszervezet, és kollektív szerződésünk sincsen, de korábban mindig együtt döntöttünk az üzemi tanáccsal az ingatlanok ügyében. Mindenképpen értékesítenünk kell az ingatlanokat; milyen lehetőségünk van erre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerződésben meghatározottjóléti célú intézmények és ingatlanok hasznosítása területén illeti az meg azüzemi tanácsot. Ha tehát – szakszervezet hiányában – nincs kollektív szerződésa munkáltatónál, 2007. április 1-jétől az üzemi tanácsnak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. április 27.
1
…
19
20
21
22