216 talált cikk a szakszervezet kifejezésre

Kérdés: Cégünknél az ügyvezetés a munkarend megváltoztatása mellett döntött, ami ellen a szakszervezet kifogást nyújtott be. Az egyeztetés nem vezetett eredményre, így a szakszervezet bírósághoz fordult, majd, mivel a munkaügyi bíróság nekünk adott igazat, fellebbezett. Emiatt több hónapig nem tudtuk végrehajtani a munkarend átállítását, bár utólag a másodfok is a mi javunkra döntött, és így komoly kár érte a céget. Hogyan tudjuk ezt érvényesíteni a szakszervezettel szemben?

Kérdés: A társaságunk 2006 őszén kötött kollektív szerződést, amelyben szabályoztuk a fegyelmi eljárást, és a munkavállalók gondatlan károkozása esetére kikötöttük – bizonyos feltételek fennállása esetére – a hathavi átlagkeresetig terjedő megtérítési kötelezettséget. A szakszervezet még szeptemberben jelezte, hogy a kártérítési felelősség mértékét sokallja, és javasolta, hogy módosítsuk azt négyhavi átlagkeresetre; amennyiben pedig ezt nem fogadnánk el, a kollektív szerződés ezen részét 2008. december 31-re felmondja. Mi nem fogadtuk el a módosító javaslatot, ezt jeleztük is. Jelenleg folyamatban van egy eljárás, és fennállnak a feltételek a hathavi átlagkereset mértékéig történő kárfelelősség megállapítására, de a szakszervezet tiltakozik ellene, mondván, ők felmondták a kollektív szerződésnek ezt a részét. Milyen mértékig állapíthatjuk meg a felelősséget?

Kérdés: Cégünk munkavállalói létszámának közel 15 százalékát leépítené. A leépítést megelőzően milyen határidővel, illetve a munkavállalók milyen adatairól kell tájékoztatni a munkaügyi központot?

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönző cégnek dolgozom, és nemrég alakítottunk szakszervezetet, amelyben én lettem az egyik vezető tisztviselő. Azt szeretném megtudni, hogy a heti és az éves munkaidő-kedvezményt kinek kell biztosítani ilyen esetben?

Kérdés: Munkáltatónkkal jogutódlás keretében kerültünk jogviszonyba. Az előző munkáltatónkkal a szakszervezetünk kötött kollektív szerződést, azonban a jogutódnál a szakszervezet már nem működik. A munkáltatónk arra hivatkozva nem fizeti a magasabb bérpótlékokat, hogy mivel a szakszervezet nem működik, annál nem történt "jogutódlás", így a kollektív szerződés megszűnt. Mi alapján követelhetnénk a magasabb bérpótlékokat?

Kérdés: A szakszervezetünk használhatja-e a munkáltató belső intranetes hálózatát, hogy közzétegye a munkavállalóknak szóló tájékoztatásokat és a gyűlések meghívóit? A munkáltató is ezen a rendszeren teszi közzé a fontosabb adatokat, nálunk ez minősül helyben szokásos tájékoztatási módnak. Mit tehetünk, ha a munkáltató nem engedélyezi a hálózat használatát?

Kérdés: Több reprezentatív szakszervezet működik a cégnél. Kollektív szerződésünk határozatlan időre szól, annak egyik melléklete tartalmazza a naptári félévekre megkötött bérmegállapodást, így 2008 első fél évére is. Tárgyalásokat folytattunk a második fél évre szóló bérmegállapodások és egy 2011. december 31-ig tartó bérfejlesztési rendszer elveinek megállapítása érdekében, de nem tudtunk megállapodni. Az egyik szakszervezet a tárgyalások eredménytelenségére hivatkozva konfliktushelyzetet jelentett be, és az eredménytelen egyeztetést követően néhány napja sztrájkot indított. Jogszerű-e ez a sztrájk?

Kérdés: Szakszervezetünk egyeztetést folytatott a munkáltatóval a szakszervezeti tagdíjak munkáltató általi átutalásával kapcsolatban, de a munkáltató továbbra is megtagadta az erre irányuló kérésünket. Ezért a korábban közzétett sztrájkfelhívásnak megfelelően sztrájkot hirdettünk. A munkavállaló szerint a sztrájk jogellenes, mivel ez olyan egyedi munkáltatói intézkedés, amelynek a megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik. Valóban kötelezheti a tagdíj átutalására a bíróság a munkáltatót, és így jogellenes a sztrájkunk?

Kérdés: Tavaly kötött kollektív szerződésünkben határozatlan időre kötelezettséget vállaltunk arra, hogy egy nyugdíjpénztárral az alapszabályában foglalt feltételek szerint egységesen, minden munkavállaló helyett megfizetjük a tagdíjat, és átutaljuk a pénztár számára. Idén a vezérigazgató és a munkáltatónknál egyedül képviselettel rendelkező szakszervezet titkára megállapodást írt alá, amelyben az érdekképviselet tudomásul vette, hogy a kollektív szerződésben meghatározott tagdíjfizetést február 1-jétől határozatlan időre szüneteltetjük. Erről a munkavállalókat tájékoztattuk, de az egyik kilépőnk most visszamenőlegesen követeli a tagdíj megfizetését a KSZ alapján. Ki kell-e ezt fizetnünk részére?

Kérdés: A tavaszi üzemitanács-választásokon szakszervezetünk reprezentatívvá vált, egyedüliként a munkáltatónál. A hatályban levő kollektív szerződés módosításánál mégis a korábbi, tagsággal és támogatottsággal már alig rendelkező szakszervezettel folynak a tárgyalások egy új érdekegyeztető tanács létrehozásáról, amelyben a kollektív szerződést kötő szakszervezetek kaphatnak helyet. Jogszerű ez az eljárás?