Szabadság a felmondási idő alatt

Kérdés: Ha a munkavállalónk júniusban felmondott, és kérte, hogy adjuk ki neki a szabadságát a felmondási idő alatt, köteles vagyok-e ezt teljesíteni? Megtehetjük-e azt, hogy nem adjuk ki neki, viszont mentesítjük a munkavégzési kötelezettsége alól, majd a munkaviszony megszűnésével kifizetjük részére az időarányosan igénybe nem vett szabadságát?
Részlet a válaszából: […] ...mentesíteni őt a munkavégzési kötelezettsége alól. Nincs akadálya azonban annak, hogy ezt megtegye, illetve akár a még igénybe nem vett szabadságának egy részét vagy egészét a felmondási idő alatt kiadja. A szabadságot ugyanis – a munkavállaló előzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Szabadság megváltása iránti igény érvényesítése

Kérdés: Hét évig dolgoztam portásként. Szabadságot soha nem kaptam, mindig az volt a válasz, hogy majd elintézzük. Most februárban leszámoltam, megszűnt a munkaviszonyom; rákérdeztem a szabadságra, de azt a választ kaptam, hogy az nem lesz kifizetve. Ügyvéd már kétszer felszólította levélben a céget, de nem fizetnek, mindenféle kifogást találnak. Mi a teendőm, hogy megkapjam, ami jár nekem?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely 20 munkanap alap- és változó mértékű pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A szabadságot a munkáltató köteles kiadni, mégpedig általában az esedékessége évében [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Föld alatt dolgozók pótszabadsága

Kérdés: Egy pincehelyiségben dolgozom, irodai munkát végzek. Szeretném megkérdezni, hogy ez föld alatti munkavégzésnek számít-e? Jár-e pótszabadság utána?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár [Mt. 119. § (2) bek.]. A törvény nem határozza meg pontosan, hogy hogyan kell értelmezni a pótszabadság jogosultsági feltételeit. Az azonban egyértelmű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadságkiadás időpontja megváltoztatása munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Kölcsönbe adóként munkavállalókat kölcsönzünk ki egy partnerünkhöz. A kölcsönzési szerződés alapján a kölcsönbe adó, azaz mi adjuk ki a szabadságokat. A kölcsönvevő most úgy döntött, hogy mégis kellenek neki a munkavállalók, és így azt akarja, hogy változtassuk meg a szabadságok kiadásának időpontját (ne adjuk ki a közölt időpontban), illetve néhány ember szabadságát szakítsuk is meg. Megtehető ez jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell [Mt. 122. § (1), (4) bek]. A munkáltató kivételesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Vezető állású munkavállaló szülési szabadsága

Kérdés: Az egyik ügyvezető-helyettesünk a közeljövőben fog szülni. Van azonban egy folyamatban lévő projektje, aminek a sikeres befejezésén az éves jutaléka múlik, és annak határideje a szülés várható napját követő héten van. Már most jelezte, hogy a szülés után ő mindenképpen dolgozni fog otthonról, vagy akár be is jön, hogy ezt befejezze. Foglalkoztathatjuk őt ilyenkor egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni [Mt. 127. § (1) bek.]. A munkavállalót ilyenkor értelemszerűen tilos foglalkoztatni. Ez a szabály kógens, azaz attól a felek megállapodás útján akkor sem térhetnek el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Szabadidő a rendkívüli munkavégzésért közalkalmazotti jogviszony esetén

Kérdés: A Kjt. szerint lehet-e a munkáltatónak túlóra terhére szabadságot kiírni?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni [Kjt. 2. § (3) bek.]. A rendkívüli munkaidő ellentételezését az Mt. 143. §-a szabályozza, amely közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó (ezt ugyanis a Kjt. 80. §-a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Havidíjas munkavállaló munkabére munkaszüneti napi keresőképtelenség esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havidíjas munkavállaló munkabérét, ha a hónapban van olyan munkaszüneti nap, amikor keresőképtelen? Tegyük fel, hogy 2018. május 16-22. közt betegszabadságon volt a dolgozó. Alapbére 230 000 Ft/hó. Május hónapban 21 ledolgozandó nap, és két hétköznapra eső munkaszüneti nap volt. Ezek közül az egyik május 21-e pünkösdhétfő, ami beleesik a keresőképtelen napokba. Milyen logika mentén kell kiszámolni a bért?
Részlet a válaszából: […] ...(a május 1-jei munkaszüneti napra eső bérrész).A május 16-22. közötti időszak kétfelé bomlik. A nem munkaszüneti napokra eső betegszabadságra a távolléti díj 70%-a jár a keresőképtelenség okán, ennek mértéke így (feltételezve, hogy az alapbérrel azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság – csoportképzési szempontok

Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét megsértette [Mt. 285. § (3) bek.]. A munkáltató tehát viszonylag nagy szabadsággal dönthet a cafeteriára jogosultak körének és a cafeteria mértékének meghatározása tárgyában. Ebből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.
Kapcsolódó címkék:    

Hozzátartozó halála esetén járó fizetett távollét

Kérdés: Munkavállalónknak két éve meghalt az édesapja, most az édesapja felesége is meghalt (aki nem az édesanyja). Munkavállalónk részére jár-e a két nap rendkívüli szabadság, hozzátartozó halála esetén?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra, amely időtartamra távolléti díja illeti meg [Mt. 55. § (1) bek. f) pont, 146. § (3) bek. b) pont]. Az Mt. alkalmazásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Ki nem fizetett jutalék követelése

Kérdés: Napi bejelentéssel dolgoztam egy call centerben március közepétől április közepéig egy munkaközvetítő által, két szerződéssel, hogy egész hónapban tudjak dolgozni. Közben tartósan munkanélküli vagyok, és azért, hogy ne nekem kelljen társadalombiztosítást fizetnem, javasolták, hogy jelentkezzek be szociális segélyre. Április közepén a vezető alpári módon beszélt velem, ezért kértem egy hét szabadságot, közben más állásra is pályáztam. A call centerbe már nem mentem vissza. A munkaközvetítő e hó 10. napjáig kifizette az óradíjamat, de a call center a jutalékomat nem, annak ellenére, hogy nagyon ügyes voltam, és átlagon felül teljesítettem, mondván, nem volt meg a kötelező óraszámom. Kétheti jutalékot nem fizettek ki, 15-20 ezer forint közötti összegről van szó, ami nekem nagy pénz. A call center 50 és 100 forintot fizetett egy üzletkötésért. Jogos-e ez? Azt, hogy nála dolgoztam, csak az ott dolgozók, a jelenléti ív és a rögzített hanganyag igazolja. Tudok-e ezzel a helyzettel valamit kezdeni? Amikor eldöntöttem, hogy nem megyek vissza, felhívtam a munkaközvetítő céget, hogy kell-e valami megszüntető papírt aláírni, kiderült, hogy nem voltam sehova bejelentve, ezért nem kell semmit sem alá írni.
Részlet a válaszából: […] A vázolt eset számos részlete nem világos, illetve utalhat jogszabályokkal ellentétes megoldásokra (pl. nem állapítható meg, hogy az Ön által említett "két szerződés" pontosan milyen megoldást takart, miért volt szükség a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.
Kapcsolódó címkék:    
1
61
62
63
139