403 talált cikk a szabadság kiadása kifejezésre

Kérdés: Munkahelyemen rugalmas munkaidőben dolgozunk, és online munkaidő-nyilvántartást vezetünk. Ebben rögzítjük a munkaidő kezdetét, hozzárendelve az elvégzendő feladatot is. A munkáltató lehetőséget biztosít, hogy otthonról is beléphessünk ebbe a rendszerbe, és így dolgozzunk. Az erre vonatkozó szabályokra lennék kíváncsi, valamint hogy az így vezetett munkaidő-nyilvántartó rendszer megfelel-e a követelményeknek?

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás keretében, alkalmi munkavállalóként foglalkoztatott részére járó szabadsággal kapcsolatosan kérdezem, hogy jár-e szabadság annak a 45 év feletti alkalmi munkavállalónak, aki éves szinten 90 napot, különböző időpontokkal, 5 naponkénti bejelentéssel van foglalkoztatva?

Kérdés: A nyár folyamán üzemünkben teljes átállás lesz egy új termelési technológiára. A betanulás és az éles tesztüzemek miatt szeretnénk elrendelni, hogy ebben a kb. három hétben senki ne menjen szabadságra. Megtehetjük ezt, tekintettel arra, hogy az Mt. szerint a munkavállalónak hét napot akkor kell kiadni, amikor azt kéri?

Kérdés: Az ügyvezetőnek van ki nem vett szabadsága 2015-ről. Tehet-e olyan nyilatkozatot, miszerint saját akaratából nem vette ki a szóban forgó napokat, és nem is kívánja azt a következő évre átvinni, sem megváltani? Ha a munkaviszonya 2016-ban megszüntetésre kerül közös megegyezéssel, abban kiköthetjük, hogy a ki nem vett szabadságai elvesznek, és nem fizeti ki azokat a munkáltató?

Kérdés: Kell-e külön tájékoztatnunk a munkavállalókat arról, hogy a szabadság kiadása során legalább 14 nap egybefüggő távollétre jogosultak? Elfogadható-e, ha egyes munkavállalóink nem részesültek ugyanennyi megszakítatlan távollétben 2015-ben, de a szabadságigénylő rendszerünkből látható, hogy a szabadság kis részletekben való kiadását mindig a munkavállalóink kezdeményezték? Mi a helyzet azzal a kollégánkkal, akit 2015. szeptember 1-jén vettünk fel, és az éves időarányos szabadsága összesen 9 nap? Neki is biztosítandó a 14 nap távollét? Ha igen, hogyan?

Kérdés: Cégünk év közben kettéválasztotta tevékenységi köreit. A fő profiljában folytatta tevékenységét, a meglévő munkavállalók munkaideje felére (4 órára) csökkent. A másik profilra új céget hozott létre, a szóban forgó munkavállalókat felvette a fennmaradó 4 órára. Mi a teendő ilyenkor a munkavállalók szabadságával abban az esetben, ha a profilmegosztásig nem időarányosan vették azt ki? Az új cégben már csak időarányosan lehet kiadni a szabadságokat, ami jóval kevesebb lenne, mint ami őket megilletné. A fennmaradóban pedig jóval több szabadság "maradt". Átvihető az új cégbe a fennmaradó ki nem vett szabadság?

Kérdés: Cégünknél előre tervezett a szabadságok kiadása, mégis előfordult, hogy a helyi vezető ettől eltért, és a munkavállaló részére a tervben szereplőnél több szabadságot adott ki, így az év végére az ünnepek közötti egységesen kiadandó szabadságra nem maradt elegendő szabadságnapja. Helyesen járunk-e el, ha a hiányzó napra fizetés nélküli szabadságot engedélyezünk, ha a munkavállaló is egyetért ezzel? E napra meg kell téríteni az egynapi egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Kérdés: 55 éves munkavállalónk munkaszerződése alapján egy héten 3 napot dolgozik, napi 7-7 óra időtartamban. Részére az éves szabadság hogyan számolható? Jogosult a 20 nap alap- és a 10 nap pótszabadságra?

Kérdés: A köztisztviselő a tárgyévben megállapított szabadságát az esedékességének évében nem tudta kivenni. A Kttv. 104. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szolgálati érdek esetén a szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év január 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lesz a ki nem adott szabadsággal, ha január 31-ig sem veszi ki a köztisztviselő? A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint hozzá kell számítani a következő évben járó szabadsághoz. Tehát a következő évben mégis ki lehet venni az előző évben ki nem adott szabadságokat, ha a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint járunk el? Ha minden évben hozzáadjuk az előző évi szabadságokat, akkor az évek folyamán sok szabadság halmozódik fel. Ezt a jogviszony megszűnésekor meg lehet váltani?

Kérdés: Általános iskolai közalkalmazott nő 40 év szolgálati idővel nyugdíjazását kérte. 2016. 08. 15-e az utolsó napja. Hét hónap felmentési idő illeti meg. A 3,5 hónap, amelyre fel kell menteni a munkavégzés alól, 2016. 05. 01-től 2016. 08. 15-ig fog tartani. Ezt az időtartamot a szabadság időarányos kiszámításánál figyelembe kell-e venni? Vagy csak a 2016. 01. 01-től 2016. 04. 30-ig terjedő időszakra számoljuk az időarányos szabadságot? Ezt a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében is ki lehet adni?